Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-11-05 / 87. szám
LiXIV. évfolyam 87- »Rám. Szombat Gyula, 1933, november 5. Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fii). Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Ragyogás, küzdelmek és gonoszság. Levél a szerkesztőhöz. Úgy érzem, a nyilvánosság előtt kell beszámolnom arról a könyvről, amelyet Szerkesztő Ur néhány héttel ezelőtt a kezembe nyomott, hogy olvassam el, s ha elolvastam, mondjam meg, mit tanultam belőle ? Sieghart Rudolf a monarchia egyik nagy befolyású áliamférfia irta meg ebben a könyvben az osztrák—magyar nagyhatalom életének utolsó évtizedét. Ami ebből a testes német könyvből a szavak és a szépen megfogalmazott mondatokon keresztül állandóan megmarad az olvasó lelkében, azt igyekeztem a cim három szavában összefoglalni Az Osztrák—Magyar monarchia ragyogása nem hamis drágakő talmi ragyogása volt. Nagy kulturális és gazdasági értékek halmozódtak fel a monarchiában, amely valóban a nyugati civilizáció legtávolabbra tolt bástyája volt. A monarchia egész története viszont a küzdelmek története. Ki vülről a pánszláv törekvések döngették falát, amelyek érthetetlen módon a francia politiká ban találtak támaszra, holott a nap király, a legnagyobb francia uralkodó, XIV. Lajos hi res végrendelete egyenes feladatává tette a francia államnak, hogy a spanyo'-örökösödósi háborúk lezajlása után ne gyöngítse tovább már a Habsburg dinastiát, mert ez Francia ország életérdekeibe is ütközik. Sieghart könyve azonban részletesen beszámol azokról a belső küzdelmekről is, amelyek a monarchiát még jobban gyöngítették. Akármennyire is nem igazságos Seighart a magyar állásponttal szembeD, mégis őmaga is kénytelen elismerni, hogy a német—cseh s a slovén—olasz ellentétek vezettek elsősorban a monarchia összeomlásához. Osztrák irók nagyon szeretik Ma gyarországot azzal vádolni, bogy a föderalizmus, amely szerintük egyedül jelentette volna a monarchia további fennmaradását, a magya- gyarok miatt nem jöhetett létre. Sieghart ezt egyenesen megcáfolja, holott Sieghart sem Igazságos a magyar államférfiakkal szemben. Wekerlónek, a fiatalabb Andrássy Gyulának és Apponyinak inkább hibáit látja, mint kiváló tulajdonságaikat. Tisza Rtván az egyetlen, akivel kivételt akar csinálni, de ez sem sikerül neki teljesen. Őróla minden kertelés nélkül bevallja, hogy az egyetlen hatalmon lévő államférfiu volt nemcsak a monarchiában, de Németországban is, aki mindent elkövetett, hogy ne legyen háború Ő az egyetlen talán, akiről elismeri, hogy a politikusok csúf tulajdonságaiból semmi sem volt benne. Szigorú Sieghart az osztrák államférfiakkal ksüömbén is. Legszebb oldalai azonban könyvének, amelyekben Ferenc Józsefről ir A bölcs és kötelességtudó, de a balsorstól folyton üldözött uralkodó sem ment természetesen az érdberi gyöngeségektől de Róla, aki úgy Össze tudta tartani ezt a modern történelemién 'példátlan ‘'alakulatot, tültit amilyen a mo- harchia volt, válóban el lehet mondani, hogy 'rajta nem dísz volt 'a korona, de megtestesi tője volt ariti'rfk az idéátíak, amelyet a korona ■jeleit. Lógszomofütib Tapjái Siégh'art könyvé- faek ^iíéhtíen ázok, amelyekben azt á gönöéz- áágot írja le, amellyel a monarchiát tönkre tették. Talán ma már a múlttá lett „nagy entente“ államfórfiai között sincs egy sem, aki ne látná be, hogy milyen igaza van Sieg hartnak, amikor ezeket Írja: ,A dunai monarchia gazdasági egységét szétrombolni any- nyit jelentett mmt minden itt lakó nemzet ütőereit megnyitni. Nemzeti szempontból talán önállóak lesznek, de gazdaságilag elvérzenek “ Igen, és ez a gazdasági elvérzes nemcsak minket tesz tönkre, de vérszegénnyé teszi egész Európát. Siegbart mond azonban olyanokat is, amelyeket főleg nekünk szán. Például amikor ezeket írja: , Örök igazság marad, hogy Ausz tria életszükséglet Magyarország számára és Magyarország Ausztria részére.“ De elfelejti hozzátenni, vájjon szabad vol -a ezt az egymásrautaltságot megbontani Nyugat-Magyar ország elszakitásávai ? Nem objektiv köDyv a a Siegharté. S mi magyarok egyáltalán nem dicsekedhetünk a barátságával. A magyar történelmet nem ismeri és a magyar tradíciók iránt nincs érzéke. De egy nagy igazság van a könyvében és pedig ez az: Minden idők legnagyobb gonoszsága és ostobasága volt az Osztrák—Magyar monarchiát szétrobbantani és helyébe apró, életképtelen államokat alkotni Egy problémát sem oldottak meg ezzel. A nemzeti kérdést elsősorban nem. Pedig főleg ezért döntöttek minket a nyomorúságba. Az utódállamok kisebbségeinek sokkal több okuk van a panaszra, mmt volt a monarchia úgynevezett elnyomott nemzetiségeinek. Gazdaságilag pedig — és sajnos e miatt a kuliura szempontjából is — tönkretették vele Európát. Mi lesz ennek a gazdasági és kulturális leromlásnak a vége, milyen rosszat vagy milyen jót tart még számunkra elrejtve a jövendő, arra Sieghart sem tud választ adni. De sajnos nem ad rá választ az entente irodalma sem. Egy azonban bizonyos Ahhoz, hogy egész Európa sorsa jobbra forduljon, meg kell változtatni Európának azt az ostoba térképét, amelyet a háború utáni gonoszság teremtett meg. Dr. Gáli Gésa. Enyhe idölárás esetéi Gyulát m uz in Imii Kapcsolni a Súlyúhálózatátia. (á „Békés" munkatársától.) Legutóbbi híradásunk még abban a stádiumában ismertette a város Salgó hálózatába való bekapcsolódásának ügyét, amikor a földtulajdonosok egyrészével még folytak a tárgyalások azon irányban, hogy tőlük a vállalat beleegyezést nyerjen a távvezeték oszlopainak földjükön való felállítására, A tárgyalások, bár sokáig húzódtak, nem végződtek a kívánt eredménnyel, úgy, hogy a Salgó végül is kénytelen volt uj tervet készíteni a távvezeték kiépítésére, illetőleg úgy hozni át az áramvonalat Békéscsabáról Gyulára, hogy az az engedélyt megtagadó birtokosok földjét ne érintse. A távvezeték építése igen szépen halad előre, az oszlopok fel- állitási munkáival már a gyulai határban tartanak, sőt a városban felszerelendő transzformátorok bódéi is elkészültek. A villanytelep igazgatóságától nyert értesülésünk szerint az esetben, ha az időjárás, kedvezőn, enyhe marad, Gyulának a Salgó hálózatába való bekapcsolása, ha részlegesen is, még az idén lehetségessé válik. Az Országos Stefánia Szövetség gyulai védő- intézetének 10 éves évfordulójára. Irta: ANTALÓCZY NÁNDOR. A háború közvetlen és közvetett ember pusztítása hazánk lakosságában fájdalmas és országunk jövőjét fenyegető hézagokat ütött. A katonai szolgálatban elhaltak nagy száma mellett a halálozási arányszám a polgári lakosság között is rendkívüli mértéket öltött. Éhez járult még a születések számának nagy mérvű korlátozása a háború elvesztésével és az ország eldarabdlásával, valamint a reánk szakadt nyomorúság hatása alatt. Azok az osztályok, melyeket a drágaság súlyt, azért korlátozzák a gyermek-áldást, inert a gyermekékét nehezen tudják felnevelni, viszont azok, melyeket a drágaság nem érint, nemcsak igényeik hirtelen megnöveke dósé, haliéin erkölcsi érzékük lazulása folytán is korlátozzák a gyermek születését. Nagy ve szedelemmel állunk ^zeínben, mely, ha elhatalmasodik : alapjában megrendült riéperdrik regenérálödásáüB’k lehetőségét is kétségessé tészi. ’Enyhíteni kell tehát azokat a súlyos • felad a tokát, -melyek a eseesemök nevelésével nehezednek a drágasággal és munkanélküliséggel sújtott szülőkre. A lakosságnak mindezekből származott megfogyatkozása az államnak ós társadalomnak elsőrendű feladatává tették, hogy erélyesen és széles körben vegyen kezébe olyan eszközt, amely az emberéletben szenvedett veszteségek pótlására és meggyöngült erőink helyreállítására vezethet Ez eszközök között egyik legfontosabb : a küzdelem a csecsemőhalandóság ellen ós az anyák védelme. A nemzet vérveszteségének pótlására a megmaradt népességet, ha a nemzet továbbra is élni akar, fokozott védelemben kell részesíteni. Amikor a magyar nemzet létéről van szó, *a lótfentartás egyik leghatalmasabb eszközé a jövő nemzedékek biztosítása. Bár a gyermekvédelem a társadalom utján létrejött Országos Fehérkereszt Egyesület által már 1899 ben kezdetét vette és *a m. ■hír. hormány *éltal 1901-ben alkotott törvények alapján felállított állami gyermek men-
