Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-10-01 / 77. szám

JLjXIV. évfolyam 77. »sank.

Szombal

%uJa, IB33, október 1

Előfizetési árak : Negyedévre :

Helyben . , 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill.

hirdetési dij előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal

Gyulán, Városház-utca 7, sz, Oobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek hité zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő : MORAY FERENC.

Viharos voll a vármegye őszi közgyűlése.

Elfogadták a Jövő

(A „Békés“ munkatársától.) Békésvárme- gye törvényhatóságának díszközgyűlése amelyet Korossy György főispán néhai Fábry Sándor dr. főispán és alispán, néhai Ambrus Sándor főispán és al spán és Daimel Sándor dr. ny alispán arcképeinek leleplezésére hivott egybe, folyó hó 29 én igen nagy érdeklődés mellett zajlott le. A közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai teljes számban megjelentek, megjelent továbbá igen Sok meghívott vendég és érdeklődő is, úgy bogy a közgyűlés hatalmas terme ez alkalommal teljesen megtelt.

Korossy György elnöklő főispán megnyitó és üdvözlő szavai után az arcképleleplezési emlékbeszódek következtek, köztük elsőnek Berthóty Károlyé néhai Fábry Sándor dr. alispánról és főispánról.

— Az a bárom alispán, akiknek arckép- leleplezési ünnepélyére e díszközgyűlés ke relében összejöttünk, valamennyien Békósvár- megye demokratikus talajából sarjadtak elő Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a három alispán egyikének, Fábry Sándor dr.- nak érdemeit méltassam. Hogy ezt meglehessem, ötven esztendővel keil visszaforgatnom a m!egye történelmének lapjait. Otven évvel ezelőtt ! Mintha álomországban járna az ember. Akkor a nemzet a büszke Millenium felé tört telve volt bizakodással és erővel, ma eiesett- ségben és csüggedésben élünk s a múltra látva jelenünket nem tudunk csak elszoruló szívvel gondolni.

Ezekben az időkben alig 24 éves korá ban lépett Fábry Sándor dr. a megye szolgálatába. Rövidesen főszolgabíró, majd főjegyző lett s igen tevékeny részt vett a vármegye ügyeinek irányításában. Alig 35 éves korában már alispán volt s 12 éven át szolgált ebben a minőségben. Ez idő alatt azonban nemcsak a hivatalával járó adminisztratív munkát végezte el, hanem a vármegye gazdasági életének felvirágoztatása érdekében is rendkívül sokat tevékenykedett. Tudván azt, bogy a közlekedés elengedhetetlen postulatuma úgy a termelésnek, mint az értékesítésnek, s miután látta, hogy az alföld s egyben a vármegye községei a járhatatlan sártengerek miatt nem csak a világtól, de egymástól is el vannak zárva, nagy útépítési programot dolgozott ki s annak megvalósításán szivvel-lólekkel fára dozott. Igen sokat tett a helyiérdekű vasutak létesitóse érdekében is, úgy hogy megyénkben az utakon kívül a helyiérdekű vasútvonalak is nagyrészt az ő munkásságának köszönhetik mai létezésüket. Több, mint évtizedes alispán- sága után főispánná nevezték ki, ebben a pozíciójában azonban csak rövid ideig szolgálta vármegyénket, amennyiben az Arad — Csanádi Egyesült Vasutak igazgatósága vezető pozícióba hívta meg Munkássága komoly nyereség volt Bókósvármegye fejlődése számára.

Berthóty Károly kormányfőtanácsos lel kés ovációval fogadott szavai után a lepel le hullott Fábry Sándor dr. arcképéről s a dísz- közgyűlés felállással áldozott emlékének.

évi »költségvetést.

Néhai Ambrus Sándor érdemeit Zöldy János dr. egészségügyi főtanácsos méltatta.

— A magyar közigazgatás egyik legszebb hagyománya hogy sohasem felejtkezik el az erkölcsi értékek megjutalmazásáról s babérral övezi azok homlokát, akik hasznos munkával arra érdemeket szereztek. Ebbői az örökölt megbecsülésből születelt meg az a nemes elhatározás is, hogy a törvényhatóság megörökítette Ambrus Sándor arcmását s elhelyezi e paiinás falon azok közé, akik életükkel pél dául és buzdításul szolgáinak a következő nemzedékeknek.

Ambrus Sándor pályája tökéletes bevég- zettsógóvöl iskola-példája ja közéleti pályá nak. Mmt szolgabiró kezdte meg munkássá gát, majd főszolgabíró, s 14 óv után a vármegye alispánjaiéit. Tiz évi alispánság után főispánná nevezték ki, néhány év múlva pe dig felsőházi taggá választották. Felfelé Ívelő pályáján a rátermettség biztossága és a nyugalom szabták meg útja irányát Megállás nélkül dolgozott a vármegye bizalmának védelme alatt és meg sohasem fáradt. A munka csak úgy hömpölygőit a keze alól. Dogmája a becsületes, gyors közigazgatás volt s féltékenyen őrködött nemcsak a vármegye, hanem a maga függetlensége, idegen befolyástól való mentessége fölött is. A lelkiismeretesség, a megbízhatóság szobra volt, akiben senki sem csalódott, s akire mindenki csak mint az antik világ egy ittmaradt hősére tekintett Dióbarna szemei nyíltak voltak s hol vihart Ígérőn sc- tótiettek, hol a jóság szelíd fényében ragyogtak. Mint ahogy szikár termete erőt, éppúgy : komoly külseje meleg szivet takart. Ambrus Sándor magában hordta fajának minden erényét, nyílt, volt, őszinte és bátor s élete vé géig megmaradt a szó legnemesebb értelmében annak, aminek született: magyarnak. Nem szerette ugyan a harcot, de ha kellett, nem is kerülte, s férfias nyíltsággal állott ki minden küzdelemre, melyben fegyverei a logika, a szellem, s ha a szükség úgy kívánta, a finom gúny voltak. A gyakorlat embere volt, a mának óit légvárakat nem épített s a kritika: szellem erősebb volt benne, mint a képzelő erő. Ez a magyarázata talán annak, bogy, kivéve az egészséges munkásházak építtetését, nagyobb intézmények nem őrzik emlékét.

lisza István gróf lemondásával, akinek rajongó odaadó híve volt s akinek minden gondolatával és tervével oly nagyon összeforrott, főispán! állásáról ő is leköszönt. íme, el készült a pur.tán ember arcképe.

Adjon a szerencsés magyar jövő sok ilyen derék fiat a vármegyei életnek

Zöldy János baráti szeretettől áthatott lelkes szavai után Ambrus Sándor arcképéről lehullott a lepel.

Daimel Sándor dr. ny alispán érdemeit Earsányi Pál esperes méltatta

— Daimel Sándor dr. alispán. — mon- notta többek között, — több, mint négy évtizedes munkássága alatt, a katona egyszerüsé*

Megjelenik szerdán és szombaton.

gével, pontosságával és kitartásával szolgálta vármegyéjét. A rend. a fegyelem irányították tetteit s az a nem lankadó lelkesség, amely hosszú közszolgálati pályáján állandó ösztönzője volt, Élete élet volt ezért a vármegyéért, soha meg nem fáradt, s mint a katona, mindég előre nézett és sohasem hátra. Hűséges szolgálata, pontosságával, rendjével és fegyelmével mintaképe a közigazgatás eszményének.

Harsányi Pál nagy ovációval fogadott szavai után Márky Barna dr alispán emelkedett szólásra, hogy a képek átvételi aktusát megejtse.

— Ezek a képek csak szimbólumok, igazi arcukat az ünnepeiteknek az irattár őrzi. Mer^ csak az a munkásság, amelyet az önkormányzat védelmében, a lakosság szeretetében," a javakkal való hü sáfárkodásban kifejtettek s ameiy munkássággal a mi építkezésünk alapjait rakták le, adhatja meg arcképük igazi vonásait. A képeket megőrzésre átveszem s ez az átvétel nemcsak puszta aktus, hanem egyben fogadalom is arra, hogy azt íaz örök séget, amelyet ránk hagytak, minden igyek- vósünkkel továbbfejlesztjük. 1

Az alispán szavai után Korossy György főispán javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a díszközgyűlésen elhangzott beszédeket a jegyzőkönyvben szószerint ihegörökiti. Ezzel a gyűlés véget ért.

Néhány perccel 10 óra után nyitotta meg a főispán a rendes őszi közgyűlést .

Az alispáni jelentés után elsőnek de, Berthóty Káioly szólalt fel. Osztja az alispánnak a normálstátus létszám csökkentése miatjtj aggodalmait, s kijelenti, bogy a parancsolok számát kell csökkenteni, nem pedig az enge-- delmeskedőkét. Feliratot javasol, melyben kérjék a kormányt, hogy a kérdést újra szabályozza.

Vencsel József (Szarvas) csatlakozik az' előtte felszólaló indítványához, kéri továbbá a közmunkák mielőbbi megindítását. !’

• Tóth György felszólalása után dr. Biró Em'l (Békéscsaba) kifejti, hogy a konjunktúra idején megállapított adóalap ma kényszei- zubbonykónt szorítja a közönséget és a pénzügyi hatóságok vegzalurái kíbirhatatlanok Mi kor előadja, hogy Csabán az egyik málom- éllenőr egy szegény kis szatócsra 50 pengő bírságot rótt ki, mert az egyenleget felállítani nem tudott, olyan osztatlan háborodás zúdul* fel a közgyűlési teremben, hogy a főispán csak hosszas csengőrázogatás után tudja helyre állítani a tanácskozási rendet.

Böbék András (Békéscsaba) a szomorú közegészségügyi állapotot teszi szóvá. Szelner Antal (Békéscsaba) ped g az adófelszólamlási bizottságban észlelt szomorú tapasztalatait

A fiatalokat ne olyan állásokba helyezzék el, melyek közmegvetóst vonnak maguk után. Ezután előadja, hogy Gyöngyösyt a pénzügyminiszter az adófelszólamlási bizottság tagjainak sorából törölte, annak ellenére, hogy Gyöngyösyt a törvényhatóság delegálta. Ea- nek a döntésnek politikai ize van.

A főispán tiltakozik ez ellen a vád ellen.

Nyilas András felszólalása után Gyöngyösy János dr kórt szót. Előadja, hogy a főispánnak az ő felszólamlási bizottságból való törlésére semmi befolyása nem volt, mégis politikum a mellőzése.Természetes, hogy kelle-