Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-09-14 / 72. szám

EXIV. évfólymm 7»«. «Báni. Szerda. €dy«i6a, ftü32. szeptember 14 Előfizetési árak : Negyedévre : äölyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . . 3 >P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZÁT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay .Táltos könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az áttét nem-fizetők magatartása csőddel fenyegeti m önkormányzatokat, Dráltói szigoniságot alkatamnak m árdrágító kartelekkel szem­ben. — Békésvármegye közigazgatási bizottságának ülése. (A „Békés“ munkatársától.) Bókés- vármegve közigazgatási bizottsága folyó hó 12 én délelőtt ülést tartott, amelyen. Korossy György főispán elnökölt. A tárgysorozat első pontja az alispán! jelentés volt, amelyet ki­vonatosan az alábbiakban ismertetünk : Közbiztonság. A vármegye területén a személybizton­ság 152 esetben, a vagyonbiztonság 308 esetben volt veszélyeztetve, míg öngyilkos­ság 6 esetben történt. Államellenes és defaitista mozgalmak­ról jelentés nem érkezett. Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem. Az aratási és cséplési munkálatok be­fejezést nyertek. Amint az előre látható volt, a búzatermés az átlagos mennyiségnek lé­nyegesen alatta maradt és túlnyomó részben minőségileg is silány, aminek következtében a földtulajdonosok nemcsak vetőmaghiányról ■ panaszkodnak, de kenyérmag szükségletük j sincsen biztosítva. Ezért a földmiveíésügyi minisztérium vetőmagakciót indított. A búzán kívül a többi gazdasági ter­mények általában kielégítők, sőt a tengeri kiváló termést Ígér. A rossz búzatermés következtében nehéz helyzetbe jutott gazdák viszonyain ez némiképen enyhítene, ha a katasztrofálisnak mondható sertéspestis az eredményeket kedvezőtlenül nem befolyásolná. Ez a járvány a vármegye területén egészen szokatlan mérveket öltött és az eddig beér­kezett jelentések szerint a sertésállomány­nak mintegy 60 százalékát elpusztította. A gyenge búzatermés következtében a legszorgalmasabb és legjobb munkás keresete is alig lesz elegendő arra, hogy maga és családja téli kenyérszükségletét fedezze. A munkásságot a már említett sertés- pestis is igen súlyosan érinti. A munkás­ságra, nehéz kereseti viszonyaikra és téli megélhetésükre tekintettel, a vármegyei eb­adó alapból 10.000 pengő bocsájtatott, megfelelő arányban, az egyes községi elöl­járóságok rendelkezésére, hogy ezzel az ösz- szeggel a védőoltások eszközlése a munkás­ság részére is lehetővé váljék. Miután a ta­pasztalatok kedvezőek voltak, a már emlí­tett összeg még 10.00 pengővel emeltetett. Az ipar és kereskedelem helyzete vál­tozatlanul nehéz. értékű épület, illetve megsemmisült egyéb tárgy. Nem volt biztosítva, s igv nem térül meg 3035 pengőnyi vagyoni érték. Vegyesek. A közigazgatás menete általában zavar­talan. Panaszok érkeznek ugyan többfelől azért, hogy a községi elöljáróságok az adó­fizetést szorgalmazzák, de az is bizonyos, hogy sokan vannak akik, bár képesek vol­nának. adóikat még sem fizetik meg. A minisztériumban történt tájékozódások eredményeként azt a szomorú valóságot kell megái lapítani, hogy a munkásság egy ré­szére vonatkozóan minden valószinüség sze­rint bekövetkező téli Ínség enyhítésére nem áll fedezet a megye rendelkezésére. Legfel­jebb arra lehet számítani, hogy bizonyos, nem nagy mérvű munkaalkalmak teremtésé­ről tudnak majd gondoskodni az illetékes minisztériumok, inig minden egyébb ezzel kapcsolatban felmerülhető teher az önkor­mányzatokra fog hárulni. Az önkormányza­tok bizonyára igyekezni is fognak minden lehetőt elkövetni abban az irányban, hogy a nehéz helyzetbe jutott és ezt a helyzetet évek óta példás nyugalommal tűrő, belátó és jóérzésii munkásságot a nehéz téli hónapokon átsegítsék. Amennyiben azonban az előirány- zandó, vagy részben már előirányzott bevé­telek nem folynának be, úgy minden törek­vése hiábavaló lesz és a felelősség nem őket, hanem azokat terheli, akik minden figyel­meztetés ellenére jobb belátásra ébredni nem tudnak és kötelezettségeiknek eleget tenni nem akarnak. Az alispáni jelentéshez elsőnek Beliczey Géza szólt hozzá s köszönetét mondott az alispánnak a sertésbeoltások ügyében hozott gyors intézkedéséért. Kéri, hogy a gazda­sági cselédeket is részesítsék az oltási ked­vezményben, majd javasolja : írjon fel a bi­zottság a kormányhoz s kérje, hogy a szé- rumkartel árainak letörésére a vonatkozó vám- védelmi rendelkezést függesszék fel. Telegdy Lajos az inségakció fedezeté­nek biztosítása, a kartelek megrendszabályo- zása, továbbá a boletta és malomellenőri rendszer megszüntetése ügyében tesz felirati javaslatot. Berthótg Károly az adófizetési kedvezményt kifogásolja és immorálisnak bélyegzi, s javasolja, írjon fel a bizottság a kormányhoz, hogy a rendeletet módosítsa. Sebők Elek dr. csatlakozik Berthóty Károly javaslatához s kéri az alispánt, hogy a vész elleni védekezést a baromfiakra is terjessze ki. Elek Lajos p. ü. igazgató a községek végrehajtási szerveit nem tartja kielégítők­nek s ezért azok kibővítését javasolja. A felszólalásokra Hárky Barna dr. al­ispán válaszol s tudomására hozza a bizott­ságnak, hogy a sertésoltási kedvezményben a cselédek is részesülhetnek. A baromfi-vész elleni védekezésre, sajnos jelenleg fedezet nincs. A szérum árak letörésére vonatkozó javaslatot ő is elfogadja, Az inségakció fe­dezetének biztosítása ügyében kijelenti, hogy úgy a főispán, mint ő, már több ízben is eljártak illetékes helyen, azonban ott azt a felvilágosítást kapták, hogy az idén még olyan mértékű támogatásra sem számíthat­nak, mint amilyenben tavaly részesültek. A vármegye azonban mindent elkövet, hogy a munkanélküliek szomorú helyzetén segítsen. Bizonyos összegeket már is sikerült biztosí­tani a végeztetendő inségmunka fedezetére. Tudomása szerint a malomellenőrök el­len konkrét panaszt még ezideig nem tettek, úgy hogy a malomellenőri, valamint a bo­letta elleni javaslatot sem teheti magáévá. Jelentésének azon passzusát, melyben az adófizetésekre vonatkozólag tett megállapí­tásokat, kénytelen fenntartani, mert biztos tudomása van arról, hogy igen sokan nem azért nem fizetnek adót, mert nincsen rá fedezetük, hanem mert nem akarnak. A bizottság az alispáni jelentést tudo­másul vette s elhatározta, hogy az elhang­zott javaslatok értelmében felír a kormány­hoz. A malomellenőri állások megszünteté­sére vonatkozó javaslatot ellenben elvetették. A képviselőtestület köz­gyűlése. Akölísé^vetégi elltosradták - Visszaélési panaszok a homok* gödör csatornásrásávalí kapcsolatban Közlekedés, tűz és árvédelem. Az állami, törvényhatósági és községi közutak általában jókarban vannak. A vármegye területén a folyó évi angusztus hónapban 23 tűzesetről érkezett be jelentés és számlálólap. A károsultak száma 25, A tűzkár épületekben 5205 P, ingósá­gokban és egyéb megsemmisült értéktár- tárgyakban. 10272 P. Az összeg,, tűzkár 15477 P, melyből biztosítva volt 12442 P (A „Békés“ munkatársától.) Gyula l megyei város képviselőtestülete folyó" hó ! 10-én, szombaton tartotta őszi közgyűlését. A közgyűlés, amint az a tárgysorozatból előre látható volt, egészen az esti órákig tartott és, különösen a költségvetés és a Göndöcs-szobor problémája körül, élénk vitá­kat produkált. Napirend előtt Otlakán Tivadar szólalt fel s kérdést intézett a polgármesterhez : | miért tartották Botyánszky Pálnét, a textil- i szakszervezet kiküldöttjét a polgármesteri szobában akkor, amikor a városházán a kötő­gyár és a munkások között bértárgyalások folytak s miért nem engedték meg, hogy Botyánszkiné részt vegyen a tárgyalásokon? Varga Gyula polgármester kijelenti, hogy intézkedésében a munkásság érdeke vezette: nem akarta a tárgyalást az eredménytelen­ségnek kitenni azzal, hogy egy idegent a

Next

/
Thumbnails
Contents