Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-08-27 / 67. szám

2 Békfls 1932. augusztus 27 Mire kötelezi a Salgót szerződése a hálózati rádió­készülékek ügyében? (A „Békés“ munkatársától.) Annak idején, amikor a Salgó villamos müvekkel a város megállapodást kötött a Salgó által tér melt villamos energia használatára vonatko­zólag, a szerződésbe, igen helyesen, bevettek egy olyan passzust is, amely, többek között, az uj áramnem bevezetése folytán régi kon­strukciójában használhatatlanná lett hálózati rádiókészülékek tekintetében intézkedik. A szerződés vonatkozó részét teljes egészében ideiktatjuk, hogy olvasóink a Silgó által le­küldött rádiótechnikussal folyta^ adó tárgya­lásaik során tudják magukat mihez tartani : » . . . a jelenlegi egyenáramú hálózathoz 1932. március 1-én bekapcsolva volt, vagy ezen idő óta a vállalkozó engedélyével be­kapcsolt tartalék motorokat, műszereket, számlálókat és általában minden olyan ház­tartási és ipari berendezési tárgyakat, ide­értve a hálózati rádiókészülékeket is, melyek az áramnem megváltozása következ­tében használhatatlanná válnak, a legjobb belátása szerint a saját költségén vagy átala­kítja, vagy kicseréli, úgy, hogy a meglevő egyenáramú hálózatnak 3 fázisúvá való át­(A „Békés“ munkatársától.) Azok a gyulaiak, akiket a túlfűtött lokálpatriotizmus arra késztet, hogy lépten-nyomon összeha- sonlitást tegyenek Gyula és Békéscsaba kö­zött fejlődés szempontjából, s akik aztán ebből az összehasonlításból szőkébb hazájukra vonatkozólag keserű megállapításokat vonnak le. azok minden bizonnyal megenyhülnek keserűségükben és vigasztalásra lelnek, ha azokra a nagyszerű közegészségügyi intéz­ményekre gondolnak, s köztük legelső sorban a kórházra, amelyek Gyulának a vidéki vá­rosok ranglistáján, minden kereskedelmi és forgalmi lemaradottsága ellenére is, a leg­előkelőbb helyek egyikét biztosítják. És mél­tán, mert a gyulai kórház nemcsak impozáns méreteinél, hanem tudományos eredményeinél, továbbá a vezetés és a gyógykezelés kvali­tatív értékeinél fogva is, nemcsak a vidék, de az egész ország hasonló intézményei so­rában is, egyike a legjelentősebbeknek, sőt akkor sem tulzunk, ha hírével kapcsolatosan a kontinentális kitételt alkalmazzuk. Annak ellenére azonban, hogy a kórház itt van városunkban s hírneve is oly széles­körű, mégis nagyon sokan vannak, akik ezt a nagyszerű intézményt csak hírből, vagy talán csak fotográfiáról ismerik. Ezért elha­tároztuk, hogy számszerű adatok és helyszíni tapasztalatok alapján bemutatjuk a kórház működését, hogy fogalmat alkothassanak ol­vasóink arról a munkáról, amely a kórház falai között folyik, továbbá, hogy tisztában legyenek azzal, mit is jelent ennek az intéz­ménynek a működése a magyár közegészség- ügy, s közvetlenebbül Békésvármegye és Gyula város szempontjából ? építéséből a városra és lakosságára semmi­féle teher, hagy kiadás ne háramuljók.« Tudomásunk szerint Gyulán körülbelül 400 hálózati, illetve anódpótlŐs-hálózati ké­szülék vau. A tulajdonosok egy részével a Salgó leküldött technikusa már meg is egye­zett, és pedig olyan formában, hogy a tulaj donosok 20—30 pengő ellenében lemondanak arról, hogy átépítési, vagy kicserélési igóny- nyel lépjenek fel a Silgóval szemben. Az el­fogadott összegért magukra vállalták az át szerelés vagy becserélés minden előálló költ­ségeit, jóllehet, illetékes helyen nyert infor­mációink szerint a felajánlott, öelvesebben : elfogadott összegből a jelenlegi egyenáramú hálózati készülék nem alakítható át váltakozó áramú készülékké, legalább is nem olyan ki vitelben, amely kivitel legtöbb készülék jelen­legi kvalitásának ne esnék rovására. Azért az mutatkozik e probléma legmegfelelőbb meg oldásának, ha a rádiótulajdonosok készülékük használhatóvá tételét teljesen a Salgóra bíz­zák. Óvatossággal kell eljárni természetesen az esetleg felajánlandó cserék tekintetében is. llgy gondoljuk, nem lesz érdekesség nélkül való, ha dióhéjban a kórház történetét is ideiktatjuk, kezdve pedig a közel évszá­zados múltnak egészen az alfájánál: a meg­alapítás előkészületeinek históriájánál. 1838-at Írtak akkor a sercegő ludtollak, amikor Virág Sándor főadóvevő uram, ki később, elsőül, igazgatója is lett a kórház­nak, a következő kezdetű levelet vetette pa­pírra : „Tekintetes Első A1 Ispány Ur!“ Farsangi napokban vig dolgokról kellvén gondolkozni, én is a folyó évi sept. 27-én a megye kórháza javára tartatni célzott tánc- mulatságról gondolkoztam, s e tárgybeli gon­dolkozásomat hogy Tekintetes Első A1 Ispány Úrral ne közöljem, meg nem állhatván, akár helyesek ezek, akár nem, ezennel közlöm.“ Következett pedig ezután egy igen nagy gonddal és alapossággal kidolgozott terv egy tárgysorsolással egybekötött táncvigalomra vonatkozólag, amely terv az Első A1 Ispány Ur által el is fogadtatott. A mozgalomnak igen nagy visszhangja támadt, az országban szerteküldött tárgysorsjegyek nagyrészben mind megváltattak és a kisorsolandó nyere­ménytárgyakat is igen szép számmal kül­dözgették be a felhívottak, közöttük Szend- reij Julia (később Petőfiné) is egy igen hi- mes csengettyühuzót, amelyet is aztán gróf Wenckheim József volt szerencsés megnyerni. „Az ártatlan esti vigalommal párosult nagy célt közlelkesedésre emejni kegyes volt kecs és báj­teli hölgysereg“ a bálon nagyszerűen mulatta magát, nemkülönben a másnembeli fiatalság is. Jövedelme a bálnak mintegy 4.000 pengő volt, s igen valószínű, hogy ez az a 4.000 pengő forint, amelyből a kórház épületét (egy rész­ben vályogból, részben téglából épült föld­szintes házat) Vidov ich Ferenc tői megvásá­rolták. A tízágyas kórházat 1846. május el­sején adták át a beteggyógvitás nemes cél­jainak. Azóta közel 100 esztendő telt el. s ez alatt a 10 ágyas kis ápolda 1250 ágyas nagy modern kórházzá fejlődött. 1870-ig az intézmény szinte semmi fejlődésen nem ment keresztül, de tulajdonképpeni kiépítése is csak 1896-ban vette kezdetét, amikor az igazgatás Berkes Sándor dr. kezeibe jutott. Az ő ne­véhez fűződik a kórház egész hatalmas fej­lődése és modernizálása. Szinte gomba módra nőtt egyik épület a másik után a földből, úgy hogy a szerény körülmények közt mű­ködésbe kezdett kórház az ő igazgatása alatt rövidesen olyan hatalmassá fejlődött, nemcsak ágyszám, de eredmények tekintetében is, hogy hire nemcsak a város és a megye, de az ország határain is messze túlterjedt. Az ő 28 évi munkássága a vármegyei közegész­ségügy történelmének legragyogóbb lapjait adja, a kórház történetének pedig epikusán nagyszerű korszakát. Nyugalomba vonulásával örökét méltó utódként dr. Tauffer Emil igazgató-főorvos egészségügyi főtanácsos vette át, aki Berkes Sándor örökét hozzáértő, lelkes munkájával továbbfejlesztette és fejleszti óvről-évre, már amennyire azt az ország s vele együtt a kórház nehéz helyzete megengedi. (Az utóbbi évek eredményeiről következő cikkünkben adunk beszámolót.) Gráf Poográcz «Jenő kápolnát építtet Szigetmajorban. (A „Békés“ munkatársától.) A gyulavári katholikusság őszinte örömére gróf Pongrácz Jenő országgy. képviselő és felesége gróf Almásy Jeanne elhatározta, hogy Sziget­majorban kápolnát építtet. — A kápolna, amelynek alapkőletétele ünnepélyes keretek között vasárnap fog megtörténni, valószí­nűleg szeptemberre már el is készül. A ká­polna nem magánhasználatra épül, hanem a szigetmajori, illetve gyulavári katholikus hívek összesége számára. A Szentháromság-kápolna restaurálási munkálatai szépen haladnak előre. (A „Békés“ munkatársától.) A Kossuth- téri Szentháromság-kápolna javítási munkála­tai serényen folynak s előreláthatólag a jövő hó elején be is fejeződnek. A megáldás ün­nepi aktusa után a kápolnában a jövőben rendszeres szentmisék lesznek és pedig az iparostanonc-iskola tanulói számára. Szó van arról, hogy a kath. reálgimnázium növendé­kei is a Szentháromság-kápolnában hallgatnak majd szentmisét. Perfekt gyors- és gépirónőt Keresek azonnalra. — Jelentkezes .Ügyvéd“ jeligére, levélben a Békés kiadóhivatalába. 1-3 A közei százesztendős gyulai kórház.

Next

/
Thumbnails
Contents