Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-08-24 / 66. szám

SL'XIV. évfolyam 66 swáwau Szerda %n!a, 193S. »ngnNKlu« 24. Előfizetési árak : Negyedévre: Seiyben . . 1 P 60 fül. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dí j előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Mi tate jtefflll iii­tani a mm gyáripar pártolásai? Mi a hits ÄStzts h Ittititltl szsies ? A „Békés“ számára irta NÁDOR JENŐ, az MIKÉ titkára. Most hogy a TESz arra kérte a kereskedelmi minisztériumot, ren­delettel tegye kötelezővé a magyar gyári áruk származásának megjelölé­sét, továbbá, bogy ugyancsak most folytak beható tárgyalások arról, hogy megrendezzék-e újból a Magyar Hetet, vagy sem s döntöttek : a „sem“ melleit, ez a két momentum kettőzöt­ten teszi aktuálissá annak a kérdésnek a felvetését, hogy vájjon hazafiasjel­szavakkal lebet-e előmozdítani a ma­gyar gyáripar pártolását? A magyar kisipar, az u. n. kéz- müvesipar pártolásánál nincs vita, mert egyrészt itt úgyis mindenki kötelességének tartja, hogy elsősor­ban a maga lakóhelyén lévő helyi kisiparosokat foglalkoztassa, amikor kisipari tevékenységről van szó, más­részt attól úgy sem kell félni, hogy aki pl. mérték után készitteti lábbeli­jét, az egy pár cipő elkészittetése végett ki fog utazni k ülföldre. Egy épülő ház asztalos- vagy lakatos­munkálatainak elvégzésére sem hi­vatnak külföldi iparost az épittetők, vagy vállalkozók, a lovat sem viszik külföldre patkolni s apróbb kivéte­lektől eltekintve igy áll ez a kisipar egész vonalán. Komplikáltabb a kérdés a gyár­iparral szemben. Ennek a problémá­nak tárgyalásánál külön kell válasz­tanunk a iörgalombahozó kereskede­lem és külön a fogyasztóközönség szerepét. A kereskedő bebizonyitolta: nincs semmi szükség arra, hogy mások oktassák ki akár hazafiasságból, akár iparpártolásból. Az OMKE-vel élén a kereskedel­mi érdekképviseletek is ott állottak a kamarák mellett, amikor a Magyar Hét meghonosításáról, majd megis­métléséről volt szó. Szívesen csatla­koztak a kereskedők is a kezdemé­nyezőkhöz. Gyakran volt olyan eset, hogy egy-egy csinosabb külföldi árunak a kirakatba-belyezésével in­kább be tudtuk volna csalogatni a vevőt az üzlet belsejébe, mégis hete­ken át kizárólag magyar áruval di- szitettük kirakatainkat, hogy a ma­Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. gyár gyáriparnak csináljunk propa­gandát. Tehát a kereskedelem levizs­gázott hazafiasságból és bebizonyí­totta, hogy jogos önérdekein túl tud altruista is lenni. De valljuk meg őszintén, a leg­több esetben a kereskedelemnek ön­érdeke is az, hogy magyar gyári árut vásároljon. Nem is kell, hogy a magyar áru olcsóbb, vagy jobb legyen, mint a külföldi. Ha csak nem drágább és nem rosszabb a magyar áru a kül­földinél, már sokkal kifizetődőbb a magyar kereskedő részére, hogy ma­gyar árut tartson. Vegyük pl., hogy egy gyulai divatárukereskedőnek ki­fogy az 5-ös és 6-os számú gyermek patentharisnyája. Beküldi tanoncát a gyulai kötőgyárba, az a hóna alatt azonnal magával hozza az árut és a kereskedő áruraktára már utánpót­lásban részesült. Ha azonban a ke­reskedő Chemnitzből akarná hozatni harisnyáit, hetekkel előbb kellene gondoskodni a megrendelésről és legalább egy ládával, vagy nagyobb csomaggal kellene egyszerre vásá­rolnia, hogy a szállítás kifizetődjék. A magyar árut pengőért kapja, mig ha külföldi áruhitelt vesz igénybe, vállalnia kell a valutaárfolyamok ingadozásának rizikóját. Ha külföld­ről kap is hitelbe árut, a vámot mégis megérkezéskor azonnal le kell fizetnie, mig a magyar árut esetleg teljes egészében hitelbe kapja, ha megfelelő a bonitása. És sok hasonló előnye van a magyar gyártól való árubeszerzésnek. Ha ennek ellenére külföldről hozat árut a kereskedő, akkor ez esetben igen nagy előnyé­nek kell lenni a külföldi árunak a magyarral szemben, viszont, ha az előny igen nagy, akkor senki sem veheti rossznéven, hogy ezt az előnyt a kereskedő igénybe is veszi, külö­nösen, ha számításba vesszük, hogy ezt az előnyt (árdifferencia, minőség, stb.) tovább nyújtja a vevő részére is. A gyáripar necsak elvárja, hogy támogassák, hanem igyekezzék ezt a támogatást ki is érdemelni. Egy alkalommal 16 uj autót mu­tattak be a rendőrségen a használatba­vétel engedélyezése céljából. A 16 autó közül 15 magyar kocsi volt és csak 1 volt közöttük külföldi gyárt­mány, ezt az egyet azonban épen a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége vásárolta, amely úgy látszik, Megjelenik szerdán és szombaton. vizet prédikál, de bort iszik, s elvárná, hogy minden feltétel nélkül támogas­sák, de ő maga mindjárt külföldit vásárol, mihelyt a magyar áru nem ugyanolyan jó. Egyes automobilke­reskedők reklám céljaira újsághirde­téseikben közölni szokták vevőik név­sorát. Az egyik külföldi automobil- vállalat magyarországi képviselőjé­nek hirdetésében, tehát a külföldi autókat vásárlók névsorában szerepel az udvartól kezdve a királyi hercegi családon keresztül akkori miniszterig egész bosszú névsor azokról, akik mint magánszemélyek vettek külföldi autót. Éhez nekünk semmi közünk. Azonban szerepel a vevők névsorá­ban a Szent Imre Collegium, az ál­lam által támogatott Hangya Ipar R. T., de nem utolsó sorban a ma­gyar országgyűlés elnöksége és a magyar országgyűlés felső háza is. Ha a hirdetésben felsoroltak külföldi árut vásároltak, akkor ez semmiesetre sem a kellő hazafiasság hiánya, ha­nem annak bizonyítéka, hogy egyes cikkekben a magyar áru nem tudja még helyettesíteni a külföldit. Agrár- államban ez nem is szégyen, de vi­szont akkor a GyOSz és TESz ne akarják ennek ellenkezőjét elhitetni velünk. Amint a magyar gazda azon az Alföldön, ahol az alma, körte, barack, stb. kitűnő minőségben terem, nem akar mindenáron citromot is termesz­teni, — pedig ez legalább olyan szük­séges gyümölcs, de a magyar talaj erre nem alkalmas, — ugyanúgy a nálunk is kitünően prosperáló ipar­ágak mellett, ne akarjanak minden­áron itthon előállítani olyan cikke­ket is, amelyek gyártására nálunk nincs meg a kellő talaj. Könnyen úgy járunk, mint az újpesti hatos hamisítója, aki társaságban virtusko- dott, hogy ő pénzverde nélkül is tud 10 krajcárosokat előállítani. Bizonyí­tásul meg is próbálkozott vele, mint­hogy azonban nem volt úgy beren­dezkedve, mint a pénzverde, minden egyes 10 krajcáros előállítása 12 krajcárjába került. Ugyanigy ne akarjunk mindent idehaza előállítani csak azért, hogy verhessük a mellünket; itthon ké­szült. Sok esetben nagyon drága lesz a mellveregetés, nem ér annyit Kü­lönben is hogyan kívánjuk, hogy a külföld beengedje fölöslegeinket a magyar búzából, lisztből, gyümölcs-

Next

/
Thumbnails
Contents