Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-07-23 / 57. szám

LXIV. évfolyam 5*7. szám Szombat Ojnla, IÍIIÍ3. jolins 33 Előfizetési árak : ■ ' «■ ■■ Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij ei«re ««tends. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A nemzetközi A békésvármegyei tűzesetek nagy részét gondatlanság idézi elő. politika eseményeit akik figyelemmel kisérik, azokban mindinkább az a meggyőződés lesz úrrá, hogy Európa jövője, legalább is közel-jövője, Né­metországban érik. Az a vihar előtti dermedt csend ugyanis, amely Euró­pára a békediktátumok foganatosítása után lezuhant, mintha most Német­ország felett szakadozni kezdene. Ab­ból a rettenetes mozdulatlanságból, amely szinte tetszhalottá tette majd az egész kontinenst, a germán kar mintha most kinyúlna, tenyerét a földre tapasztaná s megemelné acél- gerincű óriási testét. És ez a mozdu­lat mintha a végzet madarát riasztaná fölébe a versaillesi s trianoni békék­nek, a pusztulás halálmadarát, amely kuvik-hangjával mégis egy uj élet fogamzását hirdeti. Valami készül Németországban, valami, ami több, mint belpolitika, amitől várni lehet valamit. Igaz, nagy és súlyos beteg­sége Európának a mai Németország, kissé veszedelmes vihar, de mégis csak mozdulat a gúzs és az áporo- dottság ellen. Mert veszedelmes játék a szélső jobboldali akciónak a szélső- baloldal reakciójával való játéka, játék a vadállat ketrecének lakatjá­val, de lehet remélni, hogy a nyu­gati szomszédban észbekapnak majd végre az eseményektől s még mielőtt katasztrófává robbanna ki a feszült­ség, felnyitják a levezető szelepeket. Az rettenetes volna, ha a hitlerizums nyomása alatt a kommunizmus ke­rekedne felül Németországban, de épp oly rettenetes volna a hitleriz- mus állandósulása is, mert mind a kettő: betegség. Mind a kettőben igazságtalanság van, túlzás, vemhe.s- ség, ami iszonyatost kölykezik. Be­tegség, ami ragályos, veszély, ami átterjedhet más államokra is. A béke­diktátumok szövegezése idején fennen hangoztatták érdekelt oldalról, hogy a háború felidézésének bűne Német­országot terheli. A bűnbakot kikeres­ték és kipellengérezték, • de a felől csend van most, hogy az ostoba és gonosz békék következtében nyomo­rúságba jutott államok íorradalmosi- tásáért, a kommunizmus melegágyá­nak elkészítéséért kit terhel a felelő­ség? Németország vajúdik most, de vajúdása nemcsak a maga jövendő­jéért, hanem, bízunk benne, egész Európa jövőjéért való. És ha nem úgy lesz, hogy a jelt észbe veszik, hanem tovább viszik a békediktáto­rok Európát a régi elvek és szándé­kok utján, akkor 1932. telén olyan dolgok történhetnek, amelyeket nem az ész s a higgadt mérlegelés, hanem az ösztön és a vak indulatok irányí­tanak. (A Békés“ munkatársától.) Tekin­tettel. arra, hogy a tűzoltóság munkája a nem­zeti vagyon szempontjából igen nagy jelen­tőségű, nem tartjuk érdektelennek, ha vár­megyénk tűzoltóságának munkájáról és a tűz rendészet statisztikájáról egy sis tájékoztatót nyújtunk olvasóinknak. 1932 első felében a vármegye terü­letén 88 tüzeset volt, ami épületekben 43.361-—, és ingóságban 79.069-— pengő, összesen tehát 122.430-— pengő kárt oko­zott. A kár összegéből biztosítva mindössze 15.140"— pengő nem volt, tehát a nemzeti vagyon értékcsökkenése nem mondható jelen­tősnek. A folyó esztendő adatait a műit óv első felének adataival összevetve azt lehet megállapítani, hogy a tüzesetek száma nem emelkedett, ellenben a tűzkár, a szarvasi malomtüz következtében, 31.288-— pengővel mégis túlhaladja a múlt esztendő azonos félévének tözkárösszegét. Nagyobb tűs mind- össse kettő volt a megye területén, és pedig a szarvasi malom-, és a gyulai kápolna-tüz. A 88 tűzesetnek több, mint 50 százaléka csak 100 pengőn aluli kárt okozott. 10.000 A gyulai iparosok és kereskedők tiilakoző nagygyűlést tartanak július 27-én. (A „Békés“ munkatársától.) Azon az értekezleten, amelyet a bókésmegyei iparosok és kereskedők a napokban Békéscsabán tar­tottak, elhatározták, hogy julius 27-ón a me­gye minden városában és községóban, egyazon időben délu'án 3 órakor tiltakozó nagygyűlést tartanak. Ezen a napon délután 3 óra és 6 óra között az összes üzleteket lezárják- és a műhelyekben a munkát beszüntetik. A munka­beszüntetéssel és a gyűlésekkel az iparosok és kereskedők rá akarják irányítani a kor­mány figyelmet arra a válságos állapotra, amely a nemzetnek ezt a két értékes rétegét hova-tovább a megsemmisülésbe sodorja. Az értekezlet határozata értelmében a gyulai iparosok és kereskedők is gyűlést tar­tanak a fent megjelölt időben. Az eredeti terv az volt, hogy a gyűlést együttesen ren­dezik, erre a kollektiv gyűlésre azonban ér­tesülésünk szerint a rendőrség nem adta meg az engedélyt, minek következtében a gyűlést mindkét csoport külön-külön tartja meg. Az iparosok az Ipartestület székházában, a ke­reskedők pedig a Kereskedelmi csarnokban. pengőn felöli tűzkár pedig csak egy esetben fordult elő. A lefolytatott vizsgálatokból, melyeket a tüzeset okának kiderítése céljá­ból végeztek, azt a megállapítást lehet termi, hogy a tűsét, sajnos, legtöbb esetben a lakosság gondatlansága idéste elő. A tűzoltók létszáma 1.461 főnyi a me­gyében, amiből csak 14 a fizetett, a többi önkéntes tűzoltó. Hivatásos tűzoltóság kettő van, Gyulán és Békéscsabán. Örvendetes, hogy a malmok legtöbbje már saját tűzoltó­sággal rendelkezik, ami a községi és városi szervek munkáját nagy mértékben megkönv- nyiíi. A gyulai kórháznak és a Józsefszana- tóriumnak is van saját telepi tűzoltósága. Cikkünket lehetetlen nem azzal az el­ismeréssel zárnunk, amelyet az önkéntes tűzoltók több mint ezernógyszáz főnyi megyei testületé önfeláldozó munkájával a legteljesebb mértékben kiérdemel. Iskola példája az ő teljesítményük a közért, a nem­zetért való lelkes és odaadó, a nem anyagiak­ért, bauern magas, erkölcsi célokért fáradó, önzetlen munkásságnak. A Magyar Dalomövctség dijai kér a városiéi (A „Békés“ munkatársától.) A napok­ban a Magyar Dalosszövetség beadvánnyal fordult a városhoz, melyben azt kéri, hogy a Békéscsabán rendezendő dalosversenyre Gyula is tűzzön ki dijat, tekintettel arra, hogy azon bárom dalárda is résztvesz majd a város képviseletében. A város vezetősége minden bizonnyal magáévá teszi a Szövetség kérését és a többi városokkal együtt szintén ad dijat a versenyre, annyival is inkább, mert Gynia a kultúra és a nemzeti eszmék szolgálatából mindenkor kivette a maga részét. Itt említ­jük meg, hogy a benevezett dalárdák nagy- lelkességgel és intenzív munkával készülnek a csabai versenyre. A gyulai ügyészség fogházába a napokban egy román katonaszökevényt szállítottak be. aki kü lönféle lopásokat és egyéb bűncselekményeket követett el Vallatása során kiderült, hogy már 8 ízben volt büntetve csalásért, sikkasztásért, köz- okirathamisitásért, s különféle álnevekkel és uni­formisokban (fogházőrmesteri, vámőrtisztbelyet test) már egész Bihart, Békés és Hajdú megyék nagy részét végigszéihámoskodta Tekintette! arra, hogy D. Tolnai Kálmán bűncselekményei közül a legsulyosabbakat Hajdú megye területén követte el, a gyulai ügyészség átkisértette a deb­receni ügyészség fogházába.

Next

/
Thumbnails
Contents