Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-06-01 / 42. szám
LXI¥. évfolyam 42. ssáan. Szerda ftynla, 1933« janin» 1 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP * Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DORAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Hősök napja Gyula városában. Délelőtti istenitiszteletek. — Uhrin László dr hatalmas emlékbeszéde a háború hőseiről, a mull tanulságairól s a magyar jövendőről. Gyula város közönsége vasárnap kegyelettel, meleg hazafias érzéssel adózott dicső hősei emlékének, akik nemcsak szóval hirdették: dulce et decorum est pro patria móri — hanem halálukkal is megpecsételték ennek az örökérvényű, klasszikus mondásnak fenséges igazságát, hogy ragyogó példa sugározzák ki a legismeretlenebb helyen fekvő katona sírjából is. A vasárnap délelőtti kellemetlen időben, amikor fenyegető, fekete felhők tornyosultak az égen, tartották az egyes felekezetek templomában az istenitiszteleteket, amelyeken szép számban jelentek meg a nagyközönség, a katonai és polgári hatóságok kiküldöttei, az iskolák, az egyesületek, a cserkészek és leventék. Délután a Kossuth-téren volt kegyeletes ünnepség. A borongós idő dacára már négy óra előtt hatalmas tömegben gyülekezett a közönség. A térre egymás után érkezett meg a katonai diszszázad, a m. kir. fegyveres erő alakulatai trombitaszó mellett vonultak fel s jött a csendőrség, s zászlóik alatt fölmeneteltek a leventék, a cserkészek. Eljöttek az iskolák, a különböző egyesületek s a téren felállított pódiumon foglaltak helyet a katonai és polgári hatóságok képviselői, akiknek sorában ott láttuk vármegyénk és városunk legtöbb kitűnőségét. Pont négy órakor kürt harsant, vezényszavak pattogtak s férfias szárnyalással fölzendült a Magyar Hiszekegy fölséges dallama az Erkel Ferenc Dalkör és a Református Énekkar énekeseinek ajkán. Meghatott ünnepi csöndben, lé- lekzetvisszafojtó várakozásban tűnt fel a dobogó szélén Uhrin László dr. vármegyei másodfőjegyző férfias alakja. A tömeg, mint egy ember figyelt most erre a lelkes emberre, akinek szemében lobogó tűz égett, az arcán magasztos érzés lángolt és sugárzott és erre a hatalmas tömegre a pillanat századrésze alatt — mint villamos áram — szaladt szét a felfokozott érdeklődés láza, az igazán értékes, valódi szenzáció megsejtése, hiszen'Az beszél hozzá, akinek minden eddig hallott megnyilatkozása nemcsak a költői lélek gyönyörű ég felé szállása volt, hanem az emberi ész világosságával, a vérző emberi szív testvéri együttérzésével világított be a testi és lelki élet mélységeibe, hogy könnyet fakasszon, hogy fokozott humanizmusra serkentsen és megtalálja, megmutassa és éles reflektor-fénnyel rávilágítson az útra, amelyre rá kell lépni, el kell indulni, hogy más, több és emberibb legyen itt — ezen az ezer átok átkával megvert földön — az egyének és a nemzetek élete. Beszédének három része volt. Első részében a háborús idők megpróbáltatásairól beszélt s elkísérte a hadbavonuló, virágokkal díszített ifjú katonát a poklok pokláig, az olasz sziklákig, a przemislei fogságig, a szibériai hómezőkig, — a fagyos sírig Az itthonlevők élete, harca, árvák és özvegyek sikoltása peregtek a filmen szomorúan, drámai tempóban. S a háború vége ? Szörnyű megcsonki-* tottság, gyászdrapériával bevont leányszobák, az ezer éves ország borzalmas megcsonkítása: Trianon. S mint szörnyű vád döbbent a szivekbe, hogy idegen,csalfa eszmék jutottak diadalra, lerongyolódott a lélek s a „győztes“ nagyhatalmak őrjöngve vetették rá magukat a „háborút okozó“ szerencsétlen országra. A második részben — hideg és éles ésszel fejtegette a háború lelkét, a magyar katonák hősiességét, mely a világ csodálatát vivta ki, a magyar polgár áldozatos humanizmusát, amely keblére öleli az árvát, szárnya alá veszi az özvegyet és szinte erejét meghaladó módon igyekszik kivenni részét a köz terheiből. A magyar karakter, a magyar őserő küzd, összeszoritott foggal dolgozik szűkölködik és rongyoskodik, hogy az utolsó" harcot, a gazdaságit megvívja, mert tudja, hogy ezen a világ- krizisen csak áldozatokkal, megfeszített munkával és egyakarattal törhetjük át magunkat diadalmasan. Tiszta közéletet, a valódi tekintélyek igaz tiszteletét, a családi tűzhely tisztaságát kell visszaállítani az egész vonalon és kell, hogy a tisztes, régi magyar erkölcsösség foglalja el trónját ismét ebben a hazában a tetszetős, . . „ .. L . ... divatos hazugságok helyett. Az óda magával ragadó lelke- sültségével, a tiszta magasságok isteni szépségével, a történelem vérrel, könnyel megszentelt tanulságaival, isteni és az emberi törvények föl- lebezhetetlenségével csendült ki a beszéd befejező részében a nemzet föltámadásának, az ezeréves Magyar- ország visszaállításának, az igazság győzelmének elkövetkezése, mert amely nemzet annyit tett a nyugati kultúráért, oly sok vére ontatott az igazságért, aki olyan kálváriás hero- izmussal hordja a megalázottság tö- viskoszoruját, az, mint egy ember kiálthatja oda a világ hatalmasságainak : . . . Hiszek egy isteni örök igazságban ! Hiszek Magyarország feltámadásában ! * A szivekbe-lelkekbe markoló, a a leghidegebb gondolkozást is köny- nyekig meggyőző, gyönyörű emlgk- beszédet hosszan tartó, zugó taps kísérte. Taps dühöngött, éljenzés zengett s a kaszárnya és a gimnázium fala büszkén verte vissza a hangokat, hogy beleszálljanak, beleégetőd- jenek minden magyar leikébe s behatoljanak kunyhóba, palotába a megemlékezés, a kegyelet szépségével és soha nem gyöngülő erejével. Uhrin László dr. beszéde után Kiss Lajos cserkész szavalt el nagy erővel, lelkesültséggel, hatalmas siker kíséretében egy szép hazafias költeményt. A megható ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. * A Kossuth-téri ünnepség után a a közönség egy része a temetőkbe vonult, ahol az egyes felekezetek tartottak kegyeletes ünnepségeket. Sajnos, az idő közben rosszra fordult, a közönség nagy része nem mert kimenni a távol eső temetőkbe, igy a temetőkben tartott kegyeletes megemlékezés nőm történhetett meg a múlt évekhez hasonló keretek között. Dicsérő elismerés. Békésvármegye alispánja, a vármegyei tűzoltó szövetség fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából, önkéntes tűzoltó intézmény szervezése, nemkülönben a község tűzrendészeiének megalapozása s tovább fe;lesz- tése érdekében kifejtett kiváló, eredményes és önzetlen munkálkodásáért vitéz Biki Nagy Imre szarvasi, vitéz B. Kovács Sándor pusztaföldváp Balogh István kétegyházi, Kwicsik István kon* dorosi főjegyzőnek és Lázár Lajos orosházi jegyzőnek dicsérő elismerését fejezte ki.
