Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)
1932-05-21 / 39. szám
LXIV. évfolyam 39. Hxám Szombat Gjnla, 1933. májas 31 Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Negyedszázad a humanitás szolgálatában. „Mert a harmgszónál, zsolozsmánál \ zódott volna. A visszhang, amely is szebb imádság as emberi jótett A fenti, mottóul vett, bibliai egyszerűségű, de mélyen igaz szavakat Lukács György mondta 1905-ben, abban az esztendőben, amikor a gyulai népszanatórium megépítésének gondolatát dolgozószobája teremtő csendjéből kivitte a fórumra. Nemes és nagyszabású volt Lukács György terve, de félni lehetett, bogy a közöny, amelynek mocsarában már oly sok nagyratörő szándék és álom sülyedt el, sötét végzetével ennek a tervnek is útjába fekszik. A sors könyvében azonban úgy volt megírva, hogy a magasztos gondolat és a valóraváltá- sára szánt energia ne legyen hiábavaló. Lukács György főispánnak sikerült, — amint a Békés annakidején irta — „fáradtságot, agilitást, rábeszélést nem kiméivé felkölteni és tettre hívni az egész ország jótékony társadalmának érdeklődéséi“, olyany- nyira, hogy a helyi, i llelve provinciális mozgalomból országos jellegűvé lett akció rövidesen előteremtette a szanatórium felépítéséhez szükséges anyagi feltételeket. Egy rettenetes statisztikai adat sötét fellege ülte a kilencszázas évek elején a magyar égboltot. A tuberkulózis több, mint százezer embert szólít el a kivándorlással amúgy is fogyatkozó magyarság soraiból. Óriási veszteség! Az emberek megdöbbentek. Erezték : valamit tenni kell. Tartoznak vele nemcsak a szenvedőknek, de a nemzet jövőjének is. Egy bástya már állott akkor a budai hegyekben, ahonnan küzdeni lehetett a tuberkulózis pusztításai ellen, azonban mi volt ez a magányos őrtorony a pusztító kór hatalmas erejéhez mérve? K csiny, emberteletti erőfeszítései ellenére is kevés. Ekkor állott elő Békés vármegye agilis főispánja nagy lelkesedéssel fogadott tervével, hallatlan energiájával és szervező képességével. Maga mellé szólította Gyula város és a vármegye, majd az egész ország megértő közönségét, és lankadatlan cselekvéssel, előadások és sorsjátékok rendezésével, adományok gyűjtésével vállvetve küzdöttek a szanatórium megvalósulásáért. A siker nem maradhatott el. 1907. tavaszán már fel is vették az első beteget a Lugoserdőben épült intézetbe, és ezzel kezdetét vette az az áldásos, szinte felbecsülhetetlen munka, amely az idén negyedszázados jubileumához érkezett. Csodálatos esztendők voltak azok. A közöny, amely mint egy rettenetes sárkány silbakoit a magyar tettek kapuja előtt, mintha barlangjába hutöbbször halottja, mint eloje a magyar földnek, mintha feltámadt volna és a toborzó lelkes szavaira harsányan és biztatón zengett választ és igent. Mindenki két kézzel és felgyulladt szívvel nyújtotta azt, amit a nagy célra szánt és adhatott. Munka és arany, lelkesiiltség és tehetség kincsei hullottak garmadába, hogy az évi százezer testvér életét és a nemzet jövőjét meg lehessen menteni. Szinte époszi idők voltak ! Az elhangzott kérésben mintha valami parancs zengett volna, s szólította csatasorba a legjobbakat. Gróf Ahnásy Dénesné, dr. Zöldig János, dr. Berkes Sándor, dr. Daimel Sándor, dr. Ladies László, dr. Lovich Ödön küzdöttek a legelső sorban teremtő lelkesültségükkel, s velük a sajtó, Kohl Dávid és Dobay Ferenc lapszerkesztőkkel. Lukács György pedig, — aki mint főispán kezdte, s mint kultuszminiszter ugyanolyan odaadással folytatta az előkészítés és alkotás munkáját, munkatársaitól támogatva, állandóan az élen haladt, kedvét nem szeghetőn, kicsinységek elé mosollyal vértezetten. Huszonöt esztendő múlott el azóta Nehéz esztendők egész megpróbáló sora, s hogy a szanatórium ennek ellenére, még a legválságosabb időkben sem zárta be kapuit, az annak a csodálatos energiának tudható be, amelyet csak egy magasztos cél tudata és hiv szolgálata kölcsönöz az embereknek. Jelentéktelen állami támogatással, önerejére utáltán végezte misszióját, s nemcsak hogy megtartotta magát, de még növekedett is. Dr. Geszti József volt az, aki a szanatóriumban az első beteglátogatást tartotta, s az ő vezetése alatt nyerte meg alapját az intézet hírneve is, amely külföldre is eljutott, s amely azóta az intézetből az utolsó években is kikerült, külföldi szaklapokban megjelent tudományos dolgozatok révén évről-évre növekszik. Az első igazgató örökébe 7 év nmlva dr. Gáli Géza lépett, akinek produktiv vezetése alatt a szauatórium 18 éve működik. Az intézetben uj pavillonok épültek, sőt működését a gyulai tüdőgondozóintézet felállításával ki is szélesbitette. Hogy a szanatóriumok, s köztük a gyulai szanatórium is, munkájukkal milyen eredményt értek el, mutatja az, hogy a tuberkuló- tikushalálozások százalékszáma fennállásuk óta nem kevesebb, mint 50 százalékkal csökkent. A vármegye, Korossy György főispánnal és Márky Barnabás dr. alispánnal, továbbá Gyula város, ólén dr. Vargha Gyula polgármesterrel, erejükhöz képest mindent el is követnek, hogy ez az áldásos, szociális intézmény munkásságát minél zavartalanabbul fejthesse ki. A megnyitás óta, a tovamúlott 25 év alatt több, mini húszezer beteg fordult meg a szanatóriumban. Ki vehetné számba, milyen értékek me- nekedtek meg fedele alatt a nemzet számára? A jubileum tehát nemcsak az intézet, nemcsak a város és a megye ünnepe, hanem a nemzeté is, amelynek a porból, guzsbakötöttsége idején oly jól esik szemeit felemelni egy-egy ragyogó évszámra, s erőt és hitet mentenie a jelen és a jövendő számára azokból a tanuságtételek- ből, amelyek a magyar lélekről és tudásról oly dicsérőleg vallanak. Nagy Gusztáv. Revíziós nagygyűlés lesz vasárnap délelőtt 11 órakor a Gőndöcs-népkerti pavilonban. Dr. Lukács György v. b. t. t. a Magyar Revíziós Liga ügyvezető elnöke mondja az ünnepi beszédet ■ A Magyar Revíziós Liga és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének gyulai osztálya gróf Almásy Alajos elnök és dr. Varga Gyula alelnök aláírásával a következő felhívást bocsátotta ki a nagyközönséghez : A Magyar Revíziós Liga és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének Gyulai Osztálya a kelet európai államoknak egymáshoz való viszonyát szabályozni kivánó tervvel kapcsolatban a békeszerződések elkerülhetetlen revíziója érdekében leendő állásfoglalása tárgyában folyó évi május hó 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Göndöcs népkerti pavillonban nagygyűlést tart. Napirend : 1. Elnöki megnyitó. 2. Dr Lukács György v. b. t. t. a M. Rév- Liga Orsz. Ügyv. elnöke beszéde. 3. Határozati javaslat felolvasása és ahhoz hozzászólások. 4. Zárszó. Amikor a fenti felhívást kötelessógsze rüen s egyúttal hazafias örömmel közöljük, ama reményünknek adunk kifejezést, hogy Gyula város közönsége a nagy nemzeti célok eléréséért küzdő egyesületeket ez alkalommal megjelenésével is támogatni fogja. Útmutató a f, hó 22-én Gyula— Békéscsabáról Miskolcra induló „Filléres gyors“ utasai számára. A gyulai vasútállomás főnökségétől a kővetkező tájékoztatást kaptuk a vasárnapi „Filléres gyors“ utasainak tudnivalóiról. Gyuláról reggel 317 órakor indul vonat. Indulás Békéscsaba állomásról reggel 4 27 órakor ; érkezés Miskolc állomásra reggel 1016 órakor ; visszautazás Miskolc állomásról este 20 10 órakor ; visszaérkezés Békéscsaba állomásra éjiéi 1 38 órakor A menettérti jegy ára Békéscsabáról Miskolcra és vissza 5'40 pengő.
