Békés, 1932. (64. évfolyam, 1-103. szám)

1932-05-18 / 38. szám

LXIT. évfolyam 38. szám

Szerda

Gyula, 1333« májas 18.

Előfizetési árak : Negyedévre:

Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill.

Hirdetési díj előre fizetendő.

DÚT717C!1

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP

Szerkesztőség, kiadóhivatal

Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendő]?. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 10 fillér.

Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC.

Megjelenik szerdán és szombaton.

A vármegyei törvényhatósági bizottság tavaszi

rendes közgyűlése.

Dr Kvaszs György f*éliésc?«a?mi tót érzelmű ügyvéd megye- bizottsági tagnak, a magyar államot, sértő indítványa a jól

megérdemelt visszautasításban részesült

(1932 május 14.)

Kissé hűvös, de a virágok ezer színű változatos pompájában tündöklő bájos májusi reggel köszöntötte a nagy számban városunkba érkező megyebizottsági tagokat. Meglátszott a közgyűlés képén, hogy kint a mezőkön, tanyákon szorgos munka folyik, a természet késő ébredése miatt elmaradt munkálatok pótlására.

Nehezen ébredt fel a természet téli álmából, mint ahogy az egész világ népe és vezetői is nehezen akarnak felébredni a világháború okozta dermedtségből, az egyes államok egymás iránti kötelessége helytelen ismeretéből micsoda végzetes következmények származtak s hova jut a világ egész társadalma, ha ezt a dermesztő önzést nem váltja fel hamarosan az önzetlen szeretet és megértés virágaitól ékes és pompás közélet májusa.

A közgyűlést kevéssel 9 óra után Korossá György főispán nyitotta meg, néhány rövid üdvözlő szóval. Dr. Pánczél József vm. főjegyző felolvasta a póttárgysorozatot, majd az alispán rendszerinti időszaki jelentésének tárgyalására került a sor.

Az alispáni jelentés — úgy a közigazgatási mint a törvényhatósági bizottságokban a tárgyalás menetének savát, borsát képezi, mert anélkül — nagy általánosságban szólva, — a közgyűlés ügymenete — a legtöbb ügynek vita nélküli letárgyalásá- val — színtelen volna. Az alispáni jelentés az a tágas, kies mező, ahol a beszélni akarás elkalandozhat olyan területekre is, amelyek az alispáni jelentéssel szoros vonatkozásban egyáltalában nincsenek.

A legelső felszólaló az alispáni jelentéshez.

Tóth György szarvasi megyebizottsági tag volt, aki az alispáni jelentéssel szemben egyáltalában nem lát semmiféle javulást a mezőgazdasági munkásság helyzetében. Kéri, hogy felterjesztés tétessék a tekintetben, hogy ez évben az aratási munkálatoknál arató gépekkel ne arassanak. A legnagyobb aggodalommal figyeli a munkások helyzetét, azt hiszi, hogy ha hamarosan keresethez nem jutnak, akkor már augusztusban jelentkezni fognak inségellátásra. Mert mit csináljon, ha nem tud munkához és kereseti lehetőséghez jutni. Az alispáni jelentés nem említi meg, hogy mi fog történni ezekkel a munkásokkal. Az ipari munkások helyzetét panaszolja fel, amely egyenesen tarthatatlan. Különösen az építőipari munkások nyomorognak. Mi fog történni ezekkel a munkásokkal, Ka nyáron sem tudnak keresethez jutni. Indítványozza, Írjon fel a vármegye a kormányhoz, hívja fel a kormány figyelmét most utoljára! hogy itt az

ideje annak, hogy sürgős intézkedést tegyen mert az éhező gyomor rossz tanácsadó, az mindenre kepes, csakhogy kenyeret tudjon szerezni. Tudja, hogy a törvényhatóságnak nincsen módjában ezt a nehéz helyzetet megoldani, de az kötelessége, hogy erre a kormány figyelmét felhívja.

Lehóczky Pál a munkások külföldi munkakeresésének előmozdítása érdekében szólalt fel, majd dr. Gyöngyösi János az adózási rendszer hibáit sorolja fel hosszabb beszédben. A földadó leszállítás — a jelenlegi adókivetés mellett tulajdonképen a gazdatársadalom terhének megnövekedését jelenti. Beszél a forgalmiadó és fogyasztási adó terheiről és kijelenti, hogy ezen rendszer ellen küzdeni a mezőgazdasági lakosságnak eminens érdeke. Indítványozza a kormány informálását a vidék adózási állapotáról, hogy ennek következtében szükségesnek lássa azt, hogy elsősorban a kisembereket sújtó ezen adózási rendszeren feltétlenül változtasson.

Flamm Jenő bcsabai megyebizottsági tag az őrlési adó mérséklése érdekében terjesztett elő indítványt.

Szemenyei Pál orosházi megyebizottsági tag szerint az alispáni jelentés hü képe az országban meglevő nagy bizonytalanságnak. Szinte talányszámba megy, hogy hogyan tud a lakosság ma megélni. A kormány az ő adózási politikájával ahelyett hogy arra törekednék, hogy a termelési javak útját a termelőtől a fogyasztóig megkönnyítené, megnehezíti a fogyasztási cikkek árának drágításával. Hibáztatja, hogy amikor a munkás rétegek megbeszéléseket akarnak folytatni siralmas helyzetük megköny- nyitése érdekében, a hatóságok ez elé akadályokat gördítenek. A termelési rendszer megváltoztatásában látja a dolgok javulásának lehetőségét. Bejelenti, hogy ilyen irányzat megindult már az országban, Azt hiszi, hogy ezek a kidolgozott és kidolgozandó tervezetek meg fogják nyerni az ország sorsát komolyan szivükön viselők tetszését. Végül kéri az egyesületek zavartalan működésének engedélyezését.

Dr. Márky Barna alispán a feszólalá- sokra megnyugtató választ nem tud adni, mert három felszólaló túlnyomó részben országos bajokkal foglalkozott, amelyeknek megoldásán az ország legjobbjai fáradoznak, de megoldást eddig még nem találtak. Országos kérdésekkel nem foglalkozik s ezekre választ nem is ad.

Tóth György beszédére kijelenti, hogy teljesen tisztába van a mezőgazdasági munkásság helyzetével s a legnagyobb sajnálattal kell kimondania, hogy nagy aggodalommal szemléli a nagy munkanélküliséget ma, amikor a nehéz téli hónapok elmúltával mégis azt lehetett volna remélni, hogy a munkásság mégis keresethez fog jutni.

Az aratógépek használatának eltiltása érdekében a közigazgatási Bizottság tett már felterjesztést. Ide vonatkozólag a föld- mivelésiigyi miniszternek minden esztendőben megérkezik a rendelete, amely úgy szól, hogy az arató gépek használatát lehetőleg mellőzni kell. Arra vonatkozólag, hogy az alispáni jelentés nem tesz említést arról, hogy miként oldható meg a munkanélküliség, — választ adni nem tud, mert ez országos baj. Lehóczky a munkások német- országi elhelyezkedését tette szóvá. Ez lehetséges volt' a" múltban. Most is "készséggel segít a munkásság elhelyezkedése érdekében, sajnos ez függ a kereslettől is, ami az idén még nem történt meg.

Ezek után rátértek a fő- és póttárgysorozatba felvett ügyek letárgyalásába.

A vármegyei kéményseprési szabályrendeletet, amely egy újabban egybehívott szakbizottság javaslatainak figyelembevételével lett módosítva, — a törvényhatósági bizottság többek hozzászólása s az ügy ref- rensének felvilágosító felszólalása után elfogadta,

Az alispán előterjesztésére elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy felír a kormányhoz, hogy az árvízveszély jövőben való elkerülése céljából a Romániával szükséges megállapodások diplomáciai utón megvalósíttassanak.

Nagy felháborodást idézett elő a Kvasz György ismert szélsőséges gondolkodású békéscsabai ügyvéd indítványa a „szlovák kisebbség“ erőltetett kérdésében;

Amilyen durva és tendenciózusan rosszakaratú volt az indítvány, olyan nobilis, valóban a magyar nép urigondolkozását visz- szatükröző a válasz, amelyet a törvényhatósági bizottság egyeteme küldött, — a nyugtalan vérű tót agitátornak.

A törvényhatósági bizottság által elfogadott határozat szövege a következő:

„Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a kisgyiilés határozati javaslatának elfogadásával megállapítja, hogy Békésvármegye lakosai anyanyelv különbségre való tekintet nélkül évszázadok óta a legteljesebb testvériességben, békességben és hazaszeretetben éltek együtt s ebben a közösségben az egyébként magukat soha szlovákoknak nem nevező tót anyanyelvű lakosok sem politikai, sem jogi, sem kulturális szempontból kisebbségnek soha nem érezték.

Minden néven nevezendő megkülönböztetés nélkül a magyar anyanyelvüekkel egyformán vették ki részüket az államnak és országnak a mainál boldogabb sorsából és jólétéből, most az elnehezült időkben pedig egyformán dolgoznak, áldoznak és hittel küzdenek a felemelkedésért.

Békésvármegye tót anyanyelvű lakosai részéről soha olyan törekvések és kivánsá-