Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-03-11 / 20. szám
LXKII. év roly am 20. szám. Szerda Gyula, 1931« március 11» Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Napról-napra több a munkanélküliek száma a vármegyében. Békésvármegye közigazgatási bizottsága március 9-én tartotta rendes havi ülését báró Feilitzch Berthold főispán elnöklete alatt. A bizottság tagjai majdnem teljes számban jelen voltak. Az ülés első tárgya a vármegye alispánjának rendszerinti havi jelentése, amelyet dr. Pártoséi József vm. főjegyző olvasott fel, s amelyből az alábbiakat közöljük: A közbiztonság terén említésre méltó változás a múlt hó folyamán nem történt. A személybiztonság a múlt hó folyamán 57 esetben támadtatott meg, melyek között azonban említésre méltó eset nincsen. A vagyonbiztonság elleni cselekmények száma: 297 volt. Öngyilkosság 11 esetbeu történt, tűz 6 esetben fordult elő. A mezőgazdasági és földmunkásság helyzete változatlanul rossz, ha akad is munkaalkalom, a fizetett napszámbérek a rossz gazdasági viszonyok miatt olg alacsonyak, hogy nem elegendők egy munkáscsalád egy napi élelmezési költségeinek fedezésére sem. Bár a munkásszerződések megkötése általánosságban még nem indult meg, a jelek után ítélve, minden remény megvan arra, hogy amelyik munkás idejében gondoskodik nyári munkaalkalomról és nem idegenkedik attól, hogy nagyobb távolságban levő uradalmakba is elmenjen, úgy igen kicsiny lesz azok száma, akik nyári kereset nélkül maradnak Az ipar és kereskedelem változatlanul pang. Jellemző a gazdasági helyzetre, hogy az iparvállalatok, gyárak, 1930. évi beszámolói túlnyomó részben azt tüntetik fel, hogy raktáraik túl vannak halmozva kész gyártmányokkal, melyeken túladni a felvevő képesség, illetve piac hiánya miatt nem tudnak, minek következtében a további termelést beszüntetni, illetve lényegesen csökkenteni kényszerültek. A termelés minden ágát erősen sújtják a különböző nemű közterhek, bolt, üzlet, raktárbér, fűtési, világítási költségek ugyannyira, hogy ezen cimen naponkint ismétlődő kiadások, a jelenlegi forgalmak mellett az üzemek, gazdálkodások bevételét nemcsak hogy felemésztik, hanem gyakori esetekben arra nem is elegendők. A közigazgatás ügymenetében napról- napra fokozódó, a munka az Ínségesek tömegei miatt. Napról-napra több s a megszokás dacára is lelket rázó panasszal állanak a hatóságok szemben, melg panaszokon segíteni, — sajnos, — csak igen kis mértékben képesek. Az inségakció céljaira rendelkezésre álló összegek most már fogytán vannak és igy a hatóságok a folyton jelentkező igényeket kielégíteni már csak ideig óráig tudják. Bár a társadalom az inségenyhitő mozgalmakban igyekezett segítségére jönni, mégis újból a tehetősebb elemek segítéséhez kell folyamodnunk, mert az általános munkanélküliség a jövő hó közepéig jelentősebb mérvben szűnni nem fog. Bejelenti a társadalombiztosító intézet gyulai kerületi pénztára, azoknak a munkásoknak bejelentését is kívánja, akik az inségakció során, élelmiszerért vagy pénzért végeznek munkát. Feliratot javasol a népjóléti miniszterhez, hogy az inségakció során alkalmazott inségmunkások a társadalombiztosítóhoz való bejelentésre ne kötelez- tessenek. A felirat küldéséhez a bizottság hozzájárult. Az alispáni jelentés felolvasása után dr. Márky Barna alispán szólalt fel s különös nyomatékkai hangsúlyozva hívta fel élőszóval is a vármegye társadalmának ügyeimét a lakosság tekintélyes részének nyomasztó helyzetére. Az ínségesek rettentő helyzetben vannak — úgymond. — Az akció során összegyűlt pénz- és terménybeli adorn ányok természetesen már teljesen fogyó- I ban vannak s igy ismét a társadalomhoz kell fordulni segítségért. Arra kéri a bizottság tagjait, hogy ezt a kérdést éber figyelemmel kisérjék és hassanak oda, hogy a társadalom az újabb akciót megértéssel fogadja. Dr. Telegdg Lajos örömmel járul hozzá a felirat küldéséhez. Az Ínségesek megsegítésére irányuló társadalmi akciót a maga részéről helyesli, sajnos, azonban ki kell jelentenie, hogy a társadalom ezekben a kérdésekben nagyon mostoha s ennek az akciónak élén állók szinte megoldhatatlan helyzet előtt állanak. Foglalkozik a belügyminiszter 1924-ben kelt azon rendeletével, amely a nyugdíjra jogosult tisztviselői kategóriákat kibővíti. így p. u. Békésen még 1924. előtt 14 volt a nyugdíjas községi tisztviselők száma, addig ez a szám 1924. óta 43-ra emelkedett. Távol áll tőle a gondolat is, hogy szerzett jogokat érintsen, de nem is tesz e tekintetben konkrét indítványt, azonban kéri a vármegye alispánját, hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, állítson össze statisztikát arról, hogy mennyi a nyugdíj- jogosultak száma s mennyivel terhelik meg a nyugdíjalapot az uj kategóriák. Előtte a további gondolat és cél lebeg, hogy ennek a statisztikának alapján teliratilag hivassák fel a kormány figyelme arra, hogy amikor a községek háztartását rendezi, állítsa vissza a régi állapotokat legalább is annyira, amennyire ez a jogos érdekek sérelme nélkül lehetséges. Dr. Márky Barna alispán az indítvány elfogadásához hozzájárult. Báró Feilitzsch Berthold főispán elnök kijelenti, hogy tudomása szerint a községek háztartása rendezésének terve szerint a kormány tekintélyes terheket kiván levenni a vármegyék és községek válláról. A vármegyék és községek normális kiadásait az állam kívánja fedezni. Ezenkívül joga lesz minden községnek legalább 30 százalékos pótadó kivetésére. Tudakozódni log még ezen a héten odafent, hogy mik a tervek, úgy hogy a felirat, amely sürgősen terjesztendő lel, már ezen adatok teljes felhasználásával legyen megtehető. Hankó Mihály foglalkozik az általános nyomor kérdésével s annak okát legfőképen abban keresi és látja, hogy a munkabérek évek óta fokozatosan lecsökkentek és a munkások akkor is, amikor dolgoztak, nem bírtak annyit keresni, hogy a munkahiány idejére tartalékot gyűjtsenek. Lehetetlen L20, L40, L50 filléres munkabérekkel családokat fentartani. Olyan óriási nemzeti érték pusztul igy nap-nap után, hogy amikor majd lesz munkaalkalom, nem lesz kellő munkaerő. Nem lesz olyan munkásosztály, amely tényleg tudna és bírna dolgozni. A közigazgatási hatóságoknak segíteni kell a munkásokat a munkabér emelésére irányuló törekvésében. Konkrét indítványt nem tesz, de a helyzet parancsoló szükséggé teszi, hogy hagyjunk fel az egyoldalú állásfoglalással, hogy a munkabérek alacsonyak legyenek. (Felkiáltások: ez nem áll!) Ha a munkások csak 5 filléres munkabéremelés elérésére törekszenek, ebben rögtön megakadályozzák őket. Kéri a hatóságokat, hogy a munkások bérfelemelés elérésére irányuló törekvését támogassák, amennyiben ez az adott viszonyok között lehetséges. Bálint Imre műszaki tanácsos a felszólalással kapcsolatban a bizottság tájékoztatása céljából kijelenti, hogy kubikos munkások konkrét panaszára a munkabérek megvizsgálására bizottság szállt ki a munka helyszínére és a bizottság megállapította, hogy a legkisebb kereset is meghaladta a L20, 240 P-t, de voltak olyan kubikosok
