Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-03-07 / 19. szám

1931. március 7. I 4 äi m. ké s $ 9 i TÖKVÉXYKEÍÉS. Rovatvezető: K. T, Törvényszéki diszülés. Ma mindent abból a szemszögből kell nézni, hogy ki milyen részt vesz a megcson­kított Magyarország újjáépítésében, mert mind- ennnek átka az a békeszerződés, mely össze­törte a nagy országot és vele összetörte a régi igazságszolgáltatási szervezetet is. Kő kövön alig maradt, hiszen csak mintegy száz­negyven Járásbíróságunk és tizenkét Tábla közül csupán őt van meg. A trianoni béke megnövelte elsősorban a bíróság jogszolgál­tató tevékenységét is, mert a kereteket egé­szen újonnan kellett betölteni. Vége lett az 1919. évvel a nyugodt csendes munkának és nemcsak a polgári jog terén, hanem büntető­jogi téren is rohamosan megnövekedett fel­adatok sokasága állott a bíróságok előtt. A mi teendőnk csupán a krónikairás, mely kör­ben azonban reá kell mutatnunk arra a tényre, hogy a mi bíróságaink példásan teljesítették a reájuk zudult abnormális teendőket Ha elő­vesszük például a gyulai kir. törvényszék legutolsó tiz évének történetét, példaként áll előttünk egy elsőrendű szellemvilágu testület működésének fényes eredményessége. Ezek ben a feladatokban, ezekben a lázas tevékeny­ségű munkákban mint vezető, első az elsők között a gyulai kir törvényszék elnöke, dr. Ezakolczay Lajos kúriai biró Az ő nevéhez fűződik az elmúlt évtized szervező nagy mun­kája a törvényszék egész területén Működé sóben vezérmotivumként húzódik végig az a törekvés, hogy a bíróságok munkáját célsze­rűen minél gyorsabbá tegye és a bírói kar tekintélyét — ha lehet — még inkább öreg bitse. Nagyon helyesen az angol példa lebeg szeme előtt, ahol a biró munkáját és hivatá­sát sokra értékelik. Ismételten bebizonyította kartársi szeretetét, de abból is példát muta tolt, hogy nemcsak munkatárs tud lenni, ha erre szükség van, hanem hogy miként oldja meg a bölcs biró az élet súlyos problémáit. Nyitott szemmel látja meg, hogy sokszor nem egy bűnös áll a bíróság előtt, hanem az élet nagy igazságtalanságai várnak Ítéletet. Tudja, hogy vaunak esetek, mikor a paragrafusok hideg szavai mellett az érzések segítenek kü­lönböztetni jó és rossz, bűn és tévedés, elve- temedós és üldözöttség között. A társadalmi élet gerince — mert a tár­sadalom megszervezője — a jogász! Ha a társadalmi élet bármely vonatkozásában baj van, rögtön szükség van a jogászra, de ha a jogász érvényesülni akar, még nem elég a pozíció, ehhez mindenekelőtt abszolút szak képzettségre van szükség. Főleg társadalom- tudományi tudásra kell szert tennie, mert ko­runk a társadalomtudományi problémák kora is. A bírónak ezeken felül ismernie kell az életet is, mert nincs szomorúbb jelenség az élettől idegen, egyoldalú bírónál Mi, akik elejétől fogva teljes méltánylással kísértük figyelemmel Szakolczay Lajos törvényszéki elnök hivatali működését, szervező tevékeny­ségét, alkotó, építő erejét, — elég egyszerűen egyes vidéki paloták építésére utalnunk — bírói képzettségének pregnáns megnyilatko­zásait, meleg szivét, izzó magyar lelkét, tár­sadalomtudományi sokoldalúságát, mi az ő kimagasló közéleti nagyságát a fenti keletbe holyezzük jubileuma alkalmával. Ugyanekkor számot adunk a gyulai kir. törvényszék mai napján az esküdtszóki te­remben az ő tiszteletére tartandó diszülósről, mely méltóképpen fogja megörökíteni a tiz esztendő tevékenységének történetét. A disz- ülósen dr. Sinka Endre tanácselnök fogja a tőle megszokott alapossággal méltatni a de cennium jelentőségét, mig a vidéki bíróságok részéről dr. Endes Gábor orosházi járásbiró- sági elnök tolmácsolja azt a nagy tiszteletet, melyet az ünnepelt vívott ki magának a bí­róságok egész területén. Vérbeli magyar ur az Elnök, olyan ki­magasló egyéniség, aki szorgos munkára, épitő kezekre szorult hazájának erős oszlopa és aki az élet iskolájában megedződött ahhoz, hogy elég erős legyen távoltartani a politikát az igazságszolgáltatás csarnokaitól. Bírósági és társadalmi körökben egyaránt méltó várakozással tekintenek további műkö­dése elé, melyhez mi a magunk részéről ma gyár szívvel kívánunk neki hitet, erőt, áldást ! A bridge. Irta: Tolnai lózsef. Ez a szép és előkelő kártyajáték két évtized alatt meghódította az egész müveit világot. Az egyre nagyobb számban rendezett és folyton fokozódó érdeklődéssel kísért ver­senyek arra mutatnak, hogy jelentősége ve­tekszik a sakkéval, sőt népszerűségben felül is múlja. Téved, aki azt hiszi, hogy a bridge nép­szerűségét csak a divatnak köszönheti. Kell, hogy olyan jó tulajdonságai legyenek, melyek a játékok között elfoglalt előkelő helyét meg­magyarázzák. A játék oly lebilincselően érdekes, any- nyira elfeledteti ezer bajunkat, gondunkat, hogy nem csodáljuk rohamos térhódítását. Röviden vázolni fogjuk a bridgejáték lényegét és ki fogjuk emelni sajátságait, me­lyek közkedveltté tették. Négyen játszák az 52 lapos francia kár­tyával. Mind az 52 lap játékban van, ezért a bridge a játékosok figyelmét és emlékezőte­hetségét sokkal erősebben veszi igénybe, mint a 42 lappal játszott tarokk, vagy a 32 lapos magyar kártyával játszott játékok. A négy játékos két pártra szakad : az átellenben ülők mindig együtt játszanak. Színre szint kell adni, de ha a játékosnak nincs a kihívott színből, nem köteles aduval ütni, adhat más szint is A felvevő (bemenő) az első ütés folya­mán nyíltan közszemlére teríti ki lapjait és a felvevő utasításai szerint hiv ki, illetve ad hozzá. Miután minden játékos 13 lapot kap az osztásnál, a játék folyamán 13 ütés keletke­zik. Az a párt nyer, amelyik több ütést visz haza. Legkevesebb 7 ütés szükséges a nye­réshez. Vannak olyan játékok, amelyeknél 8, 9, 10 . . . 13 ütés szükséges ahhoz, hogy a játékot megnyerjük. Vannak adus és adu nélküli játékok. A játék legnehezebb és legszebb része a licitálás, melynek folyamán a játékosok el­döntik, hogy melyik szin lesz az adu és hány ütés kell a nyeréshez. Ez röviden a bridge lényege. A gyakorlatban azonban annyi szabály, annyi fogás, taktikai tudás ismerete szüksé­ges, hogy valamely jó szakkönyv tanulmá­nyozása nélkülözhetetlen tudásunk tökélete­sítéséhez. Érdekes a bridge története A wbistből keletkezett, mely az elmúlt századok divatos játéka volt. Bár sok közös szabálya van utód jával, csak annyira hasonlít hozzá, mint Edi son viaszhengeres primitiv fonográfja a ma tökéles gramofonjához. Cotlon 1673 ben megjelent, The compleat Gamester c. könyvében megemlíti, hogy a whist annyira elterjedt Angliában, hogy sza­bályait minden nyolcéves gyermek ismeri. Ezek a szabályok mindenesetre nagyon egyszerűek voltak, Az osztó kiosztotta az 52 rQ' X ' :A;:' ' ''4* •" ' lapot és az utolsót felcsapta adunak. Az át­ellenesek egy pártot alkottak. A játék nagy mestere Hoyle Edgar, ki a XVIII. század derekán a játék törvényeit végleges formájukban megszövegezte, a whist tanításával hivatássserüleg foglalkozott és egy óráért egy guineat kapott. Hoyle whistjéből alakult a múlt század elején a Cayenne whist, majd az orosz Jero- lash-whist, mely a bridge közvetlen elődjének tekinthető. A bridge a whist, a preferansz és a l’hombre játék keveréke. A whist hazánkban a múlt század elején már annyira elterjedt, hogy „Egy hazafi“ ér­demesnek tartotta „A whyst, vagyis a csitt- játék“ címen könyvet írni, mely Pozsonyban Webernól jelent meg 1824-beu. Óriási irodalma van külföldön. Magyar nyelven is több könyv foglalkozik vele. * E cikk szerzőjének „ A bridge szabályai“ címen immáron második bővített kiadásban megjelent könyve kimerítőn és mégis tömören imerteti a bridge válfajait, a kontraktbridgeL az auctiont és végül a Vanderbilt-bridget, me­lyet a londoni Portland Club is (a bridge Vatikánja) átvett, ismerteti a konvenciókat, bőséges példákkal könnyíti meg a játék és a meglehetős komplikált írás megtanulását Vé gül részletes útmutatással szolgál a versenyek rendezésében. Kapható minden könyvkereskedésben, vagy a szerzőnél (Tolnai József, Budapest, III, Lajos-utca 13), aki 2 pengő 80 fillér elő­zetes beküldése ellenében postafordultával portómentesen megküldi. A bajnoki elődöntő V, fordulóján Bay győz Vekerdi ellen, dr. Gyúró Nyíri ellen Csolnoki I. Selll ellen, Vidó Seres ellen, vitéz Mérő Tóth ellen, Gabányi dr. Csont ellen és Holecz Tóth ellen Az V forduló után vezetnek: az I. cso­portban dr. Bay 4 és fél dr. Gyúró 3 (2) és Goóg 2 és fél (1) ponttal, a II. csoportban Csolnoki I 3 és fél, M. Szabó 3 (1) és Veres 2 és fél (2) ponttal, a III. csoportban Holecz 3 (2)' vitéz Mérő 3 és Teleki 2 (1) ponttal, a IV. csoporíban Gabányi 4 (1), dr. Csont 4 és Hack 2 (1) ponttal. A játék kezd izgalmassá válni, a dön­tőbe való bejutas most még nyílt kérdés. Folyó hó 8 án vasárnap délután az összes játszmák lejátszatnak s a 11 én játszandó utolsó fordulón az elődöntő befejeződik. Páratlan sikerű rejtyényderby az ÚJSÁG vasárnapi számaiban Az „Újság“ napilap hasábjain folyik Magyarország legnagyobb rejtvónyversenye, amelyhez hasonlót még soha nem rendeztek. Tízezer számra vannak pályázói ennek a rejtvényversenynek, amelyet arányainál fogva joggá* nevez a lap rejtvényderbynek. A pályá­zók óriási tömege a dijakkal magyarázható és ped'g úgy a dijak nagy számával, mint értékével Több száz díj kerül kiosztásra és pedig igen ér-ékes dijak. így az első díj egy teljes enberendezett weekend-ház második díj egy 116 négyssögöles villa telek Leányfalu határában, közvetlen a Dunapartján gyönyörű villasor közepén. A verseny már folyik, de uj pályázók is bekapcsolódhatnak, mert a versenyrendező­ség módot talált arra, hogy az uj jelentke­zők is csorbítatlan eséllyel pályázhassanak az értékes dijakra. Kérjen mutatványszámot és fizessen elő az „ÚJSÁG“ ia. (Kiadóhivatal Budapest, VI. Aradi u 10 Leveleim: Budapest 62, posta­fiók 282. Telefon 207-57. 5-*

Next

/
Thumbnails
Contents