Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-02-28 / 17. szám

1931. február 28. Békés 3 A délutáni közgyűlés elhatározta, hogy Fábnj Sándor és néhai Ambrus Sándor fő­ispánok és üt."Fairnél Sándor alispán arc­képét megfesteti. A vármegyei épületek tatarozására 20 ezer pengő költséget szavaztak meg, mely összeg erősen fogja enyhíteni a munkanélkü­liséget. Dr. Páncsél József főjegyző bejelen­tette, hogy a nógjóléti miniszter Gyulán ke­rületi szülészfőorvosi és bábatovábbképző in­tézetet kíván létesíteni. Az ehhez szükséges összeget — 6000 pengőt — a közgyűlés örömmel megszavazta. A közgyűlés elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz a hitbizományok eltör­lése érdekében. Egy este a Józsefszanatóriumban. Jócskán besötétedett, amikor leszállol­tunk a motorról a Józsefszanatórium megálló­jánál. Kellemetlen, hűvös és szeles este volt s ahogy a homályos estében lebotorkáltunk az állomás lépcsőjén s bandukoltuuk a sza­natóriumba vezető utón fázósan, dideregve, a városi ember kényelemszeretetével gondolkoz­tunk, hát érdemes valami műkedvelői elő­adásért kikutyagolni ide a szomorú fák közé, ebbe a szomorú rengetegbe, ahol minden olyan csöndes, kihalt, ahol sápadt fény hull a hatalmas épületek ablakából a sötét utakra. Most tudjuk csak, hogy az életünk egyik legszebb estéje volt a keddi. Az emberi jóság, a szeretet, a humanizmus diadalmas érzése ülte meg szivünket, amely aauyi reményte­lenséget, cinizmust szedett fel a hétköznapok porában. Csodaszáp, krisztusi elgondolással megszentelt élet tárult fel előttünk, amely a jövő araaykapuját csillogtatta meg előttünk. Talán sona nem láttam ilyen gyönyörűen és tisztán a felebarát! szeretet beláthatatlan ere­jét, mint kedden este, amikor csillogó sze­mek, kitárult szivek meghatott és sziklaszi­lárd hittel beszéltek nekünk az emberiség szebb, pirosabb hajnaláról. A betegek szava tulzengte az egészségesek kétkedését. * már a nyolcvanadik évet tapossa. — Mit csíd ál­nak egész nap ? — Beszélgetünk, mindig akad valami — feleli Sz. Sámuel — Nagyon jó itt iakni. Holnap kimenőm lesz s meglátogatom az én drága jó feleségemet. Ürömében végigperegnek könnyei gyűrött arcán, mikor elmondom neki, hogy felesége az árvaházi népkonyhán kap ebédet a kegyelmes grófné jósága folytán Szalad az idő, az óra mutatója dél felé halad. Megnézem még a konyhát. Illatos bableves és grizes tészta párolog. A szegényház derék gond­noka és felesége kikisérnek s a folyosón Rozi néni meg Zsuzsa néni rosszkedvűen, hangosan po­rolnék. Valami nézeteltérés volt köztük. — Hát itt is ? — kérdeztem a gondnoknét. Elmosolyodik. — Elég gyakran, de csak az asszonyok között, olyanok ezek, mint a gyerekek; összevesznek és kibékülnek, csak magukra keli hagyni őket.-- Mert nem hallgatnak reám — erősködik az egyik mogorva arccal. A gondnokáé rezignál- tan int a kezével: — Most haragos, nem kell bántani — s nekem egy kínai mondás jut eszembe mit valahol olvastam: „a nyelv a nők kardja, nem is hagyják megrozsdásodni soha“ — nem, még itt sem. Elbúcsúzom. Kint a szabadban ünnepi-a ké­szül a természet. A levegőben láthatatlanul bon togatja szárnyait a tavasz .. . Megkondul a déli harangszó; künn az utcáról még egyszer vissza­nézek. Az egyik ajtónál fiatalos gavallériával hajol felém egyik a 80 évesek közül. Lacskó Dénesné­Nera sablonos előadás volt. Ezt nem ké­szítette elő senki, ezt mindenkinek a szive sugallta. A betegek szive, amely százszorozot- tan érzi a szeretetet és ezerszeresen hálás a szeretetért. Géza-nap előestéje volt. Dr. Gáli Gézá­nak, a József kir. herceg Szanatórium igaz­gató-főorvosának névnapját avatták ünneppé a betegek, azét a főorvosét, akinek minden perce és gondolata a szanatóriumban ápol­také, aki nem mindennapi elméjének és me­leg, jóságos lelkének kincseit nábobként osztja szét minden betege közt. Megható és gyönyörű jelenet volt, ami­kor előadás előtt küldöttség vezette be az igazgató-főorvost a hatalmas ebédlőbe, ahol az ünnepség színhelye volt s ahol minden talpalatnyi helyet elfoglalt a betegek, az or­vosok, a tisztviselők s a vendégek serege. Molnár Lajos róm. kath. lelkész — fér geíeges tapsok közt — üdvözölte dr. Gáli Géza igazgató-főorvost közvetlen szóval, kicsorduló melegséggel. Kincsük nincs — mondta a töb­bek közt — csak a szivük. Ezt adják annak a főorvosnak, aki még a szabadság, a pihenés napjait is arra használja fel, hogy idegen or­szágok intézeteit látogatja s az ott szerzett tapasztalatokat értékesíti a gyulai józsefszana tóriumi betegek javára Lélekbemarkoló szép beszéd volt, ami­nek hallatára nem egy hallgató szemében megcsillantak az öröm és hála könnyei. A műsor második száma Bilicsi: Lavotta első szerelme című trió volt melyet Ssalavecs Julia, Zolái) Tóth Pál és Kovács Tibor játszot­tak precízen, művészi finomsággal. Ezután Ssabó Kálmán róm. kath lelkész köszöntötte névnapja előestjén dr. Gáli Géza igazgató-főorvost. A mindenki által szeretett és nagyrabecsült pap szava megkapóan adta vissza a hálát és soha nem múló szeretetet, amely a nagyszerű intézet minden lakóját el­tölti. A humanizmus tesz itt csodát, hiszeu ezek, akik távol élnek övéiktől, megkapnak mindent, amit az emberi jóság és szeretet adhat s második otthonuk lesz ez a minta­szerű intézet. A felzugó tapsok után Takács Géza sza­valta Arany János: Tetemrehivását lendület­tel, ügyes hang- és órzésfestóssel. Nagy sikere volt úgy a szavalatnak, mint Zöldi Tóth Pál hegedűszólójának (Osajkovszky Chanson triste-jét játszotta nagyon szépen) és hatalmas taps kisórte a Mihály bácsi as orvosnál oimü vígjátékot, amely Lencsés János és Ga- dos Pál előadásában elsőrangú produkció volt, Ssentirmay Tiber — Szalavecz Julia kon geniáüs zongorakísérete mellett — szcbbnól- szebb dalokat énekelt meg megújuló tapsok kíséretében. A műsor utolsó száma Brahms : Magyar táncok c. klasszikus szerzeménye volt, mely Szalavecz Julia, Zóldi Tóth Pál és Kovács Tibor előadásában remekül érvényesült. Az előadás végeztével dr. Gáli Géza igaz gató-főorvos állt a rögtönzött színpad eió Taps volt. Hatalmas zugó laps. Nem mint a szín­házban, a m kor a tenyerek verődnek össze. A szivek tapsoltak itt melegen, odaadóan, túl áradó hálával és szeretettel. Hogy mit mon­dott? Nem fontos. De soha nem tudjuk el felodüi, ahogy ez az okos, kedves dr. Gáli igazgató beszéit. Most megnyílt a szive Most láttuk, hogy mennyire igaza van az egyik szónoknak, aki dr Gáli hivatalos komolysága mögött a legérzőbb szivü embert állította a hallgatóság elé. Most, egy két pillanatra lát­tuk. hogy kevés ember van, aki jobban átér­tette az evangélium legfőbb parancsát : Szered felebarátodat. . . , mint ez az egyszerű orvosi kabátban hallgatói előtt álló nagyszerű ember, akihez tanulni járulhatnának írók és politiku­sok, társadalom bölcselők és a nemzet során tépelődők. Ez a nagyszerű és szerény ember, akinek a szemüvege hidegen csillog és a lelke melegen világit, mutatja az utat a magyarság szebb és boldogabb jövője : a Foltámadás felé. „Sseresd felebarátodat“. Nem Írunk többet Róla. Több mint bizo­nyos, hogy ezért is kikapunk alkalmadtán. Már szinte halljuk : Mirevaló volt ez az osto­baság ? (Nem baj, ha meglátjuk, átmegyünk a másik oldalra.) Az est műsorát Klein László iparművész készítette el disztingvált művészettel, melyet bekeretezve adták átaz ünnepelt igazgató-fő­orvosnak. A rendkívül melegsikerü est után kede- tót vette a pompás vacsora, melyet Dobay Jenőné úrnő személyes felügyelete és intézke­dése smellett bámulatramóltó pontossággal és gyorsasággal szolgáltak fel. A remek, Ízletes vacsora során alkalmuk volt a betegekkel diskurálni. Megható volt hallani, ahogy az orvosi kar odaadó jóságáról és gondosságáról sa nagyszerű konyháról beszéltek. Előttünk persze nem volt újság, hiszen régen "tudjuk, hogy ez a fölmér hetetlen értékű intézmény, melyet dr. Gáli Géza igazgató-főorvos vezet s a melynek gazdasági ügyeit az igazgató és Máthis Kálmán ny. p. ü tanácsos, godnok kitűnő hivatalnokaival intézi, az ország min­taszerű alkotása, amely a magyar közegészség­ügy terén az első vonalban áll * Csillagíalan, fekete éjszakában fut az autónk A szél süvít, meg megrázza az autó ablakát s a lombtalan fák mindmegannyi csont­váz intenek be az ablakon. A sötét földeken, vigasztalan magyar ugaron Lear király ma­gyar mása jajveszókel, akit mindenétől meg­fosztottak hálátlan leányai. Tragikus, rémes est. A mellettem ülő ur keresztet vet, imád­kozik. Fél szegény .. Visszanézek. A Józsefszanatórium abla­kai melegen világlanak a szomorú, magyar estben. Mint az édes anya áldott, jóságos szeme. A tegnapi nap folyamán a törvényszék Ungvárv tanácsa^ nagyszabású bünperben hozott Ítéletet. Megyeri Erzsébet állt bűnösként bírái előtt, aki 1930. szeptember havában Djbozon gyilkosságot kísérelt meg. Féltékenységből ölni akart Seres Károly ugyanis, aki körül a harc folyt, nemcsak neki udvarolt, hanem Hajdú Máriára is szemet vetett. Megyeri Er­zsébet az utcán megtámadta Hajdú Máriát s több fejszecsapást mórt a szerencsétlen áldo­zat fejére Hajdú Mária csak a véletlen folytán maradt óietben. Cselekedetéért a bíróság eny­hítő körülményt nem találván 7 évi fegyház- zal sújtotta. Megyeri Erzsébet az Ítélet ellen felebbezósí jelentett be ; igy az ügy a tábla elé kerül. LEGTÖKÉLETESEBB mélynyomásu képes rádió újság AZ„ ÚJSÁG“ RÁDIÓJA Minden szombaton ingyen mellékelve az Újság példányaihoz Minden rádiós fizessen elő az „Ujság“-ra 1

Next

/
Thumbnails
Contents