Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-01-07 / 2. szám

ILXItl. évfolyam . ssám. Kedd Ctyula, 1931. január 6, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Kartel törvény. A takarékossági törvény után a parlament megkezdi a karteitörvény javaslat tárgyalását. A közvélemény érthető érdeklődéssel tekint e tárgya­lás elé, hiszen a magyar gazdasági élet egyik legnagyobb és legégetőbb problémájának megoldásáról van szó. A karteitörvény hivatott rá, hogy véget vessen azoknak a túlkapások­nak és visszaéléseknek, melyek a piacot fojtogatják, de ugyanakkor kötelessége gondoskodni arról is, hogy megfelelő védelmet nyújtson a vállalkozás szabadságának és he­lyes irányba terelje azt a hatalmas gazdasági erőt, mely a kartelek szer­vezettségében rejlik. Ezt a kettős fel­adatot oldotta meg az a törvényter­vezet, melyet Zsitvay Tibor igazság­ügyminiszter irányitásásával az igaz- ságíigyminiszterium kodifikátorai ki­dolgoztak s amelyet a napokban tar­tott minisztertanács approbált. A ja­vaslat alapelvei teljes mértékben ho­noráljak a kartelek gazdasági értékét, de teljes szigorral fordulnak a kinö­vésekkel, túlkapásokkal és vissza­élésekkel szemben, melyek nem kis részben okozói, hogy egész sereg termelési ág és maga a fogyasztópiac a legsúlyosabb válság óráit éli. Mióta a kartelek megreformálá­sának gondolata felmerült, két áram­lat kévés összecsapásainak lehettünk tanúi. Az egyik minden létjogosult­ságot elvitat a kartelektől s a vissza­élések miatt vérbeborult szemmel az egész intézmény gúzsbakötését sür­geti. A másik — s ez a közvetlenül érdekeltek felfogása — a gazdasági élet szabadságának eimén tiltakozik mindenfajta külső beavatkozás és törvényes korlátozás ellen. E két szélsőséges felfogás között kellett megtalálni az igazság középutját a törvénytervezet készítőinek. Hogy mi módon, arról megnyugtató bizony­ságot adnak a javaslat ismert alap­elvei, melyek a maguk rendelkezé­seiben egyfelől biztosítják a kartelek legális tevékenységét, szabad mozgá­sát és a gazdasági életre nézve üd­vös erőkifejtését, másfelől gátat emel­nek a túlkapások elé és meghiúsítják, hogy a szabadsággal visszaéljenek. Hogy ezen a ponton valóban a legszigorúbb ellenőrzés vált szüksé­gessé, azt talán felesleges is bizonyí­tani, hiszen statisztikai adatok és összehasonlitó táblázatok légiója mu­tatja, hogy azoknak az iparcikkek­nek legnagyobb része, melyek a kar­telek hatalmi körébe tartoznak, Ma­gyarországon aránytalanul drágáb­bak, mint külföldön, aránytalanul drágábbak, semmint a termelés költ­ségei indokolnák. Ezzel az árpoliti­kával szemben lehetetlen elvitatni az * állami beavatkozás jogosultságát. Es ez a beavatkozás nemcsak a fogyasz­tótömegek és megsarcolt termelési ágak érdekében jogosult, hanem ma­guknak a karteleknek érdekében is, melyek ezzel a mohó és rövidlátó árpolitikával végeredményben önma­gukat is tönkre teszik. A fölös ter­hek alatt roskadozó gazdasági élet nem bírja el a kartelek óriási jöve­delmeit, a kartelvezérek hatalmas tandemjeit és nem fogja elbírni, ha tovább is igy megy, a kartelek jogos basznának vállalását sem. Mérsékelni az igényeket, — ez az uj törvény- javaslat értelme s ez a kívánság iga­zán indokolt! „Soha még ilyen szomorú újéve nem volt Angliának“ Londonból jelentik: Lord Rothermere a Daily Mail újévi számában nagy cikket irt az angol gazdasági életről. Soha még ilyen szomorú újéve nem volt Angliának — álla­pítja meg cikkében a lord. Az elszegénye­dés, az ipari válság, a tulprodukció és a munkanélküliség Angliában is egyre súlyo­sabban érezhető, de ugyanez a baj sújtja Amerikát is, Németországot visszaveti és Franciaországot elszegényiti. A kormány és a hatóságok túlsókat avatkoznak bele a ke­reskedelem és ipar ügyeibe és az adóterhek rettenetesek. Angliának megfelelő emberre volna szüksége, aki megmutatná a válságból kivezető utat. Elkészült az ipartestületek reformjáról szóló javaslat. Búd János kereskedelmi miniszter az ipartestületek reformjáról szóló törvényter­vezetet elkészítette. Ez a nagyfontosságu törvényjavaslat tulajdonképpen annak a harc­nak a végét jelenti, amely a Kézműves Ka­mara létesítése és felállítása körül még nem­régiben is volt. Az ipartestületi reformról szóló törvényjavaslat ugyanis felállítja az ipartestületek központi szervét, amely a Kéz­műves Kamarát fogja pótolni. Az ipartestületek felállítandó központi szerve tulajdonképen nem lesz más, mint az összes ipartestületek központi ad­minisztráló félhivatalos testületé, amely a kereskedelmi minisztérium fönhatósága alata a kisipari kérdéseket minisztériumi elintét zésre és intézkedésekre előterjeszti. Az ipar­testületek központi szervének megalakítás- kompromisszumos megoldása a vitás kérdés nek, nem sérti az ipar és kereskedelmi ka­marák autonómiáját. Rendes bíróság elé kerül a gyulai gyújtogató. Kneifel János 26 éves gyulai nap­számos, — aki édesanyjára rágyúj­totta a házat — statáriális bíróság elé került, amely azonban nem hozott Ítéletet, hanem az ügyet a rendes bíróság elé utalta. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Kneifel János idegbeteg, exaltált em­ber, aki a tett elkövetésekor részeg volt, úgy, hogy beszámithatósága két­ségessé vált és hosszabb elmeorvosi megfigyelést igényel. Ilyen körülmények között a tör­vény értelmében a rendes bíróság ítélkezik előreláthatólag február fo­lyamán Kneifel János felett­Kiskörös hódolata JPetöß. emlékezetének. Hagyományosan bensőséges, meleg sze­retettel és lelkesedéssel hódolt Kiskörös vá­rosa Szilveszter estéjén nagy fia halhatatlan emlékezetének. Mint minden ilyen alkalommal, most is tömegesen érkeztek a zarándokok Kiskö­rösre, hogy tanúi lehessenek a szülőváros lélekemelő szép és megható ünnepségeinek. Kora reggeltől késő estig taitott. a bucsu- járás Petőfi kis szülőházánál, de nagyon so­kan keresték fel a költő megkoszorúzott szobrát az evangélikus temetőben. Este 9 órakor a Petőfi Olvasóegylet, a Magyarság Szövetség kiskőrösi csoportja és a Petőfi Irodalmi Kör hazafias emlékünne­pélyt tartottak. Éjfélkor a város hatósága lampionok alatt Petőfi szülőházához vonult, ahol a társadalmi egyesületek tartották meg szokásosan nagyszabású emlékünnepüket az Isten szabad ege alatt. Megható momentuma volt ennek az ünnepélynek, amikor éjfélkor megkondultak az összes harangok a keresztény felekezetek templomaiban és negyedórán át zúgtak a dicsőséges dalnok és szabadsághős emléke­zetére.

Next

/
Thumbnails
Contents