Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-12-16 / 100. szám
LXIII. évfolyam SOO, ssám Szerda Gyula, 1931. december 16 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1931. december 14.) Az ülésen Korossy György főispán elnökölt. A bizottság tagjai csaknem teljes számban jelen voltak Az alispán rendszerinti havi jelentését Dr. Pánczél József vármegyei főjegyző ismertette, amelynek fcbb pontjait az alábbiakban közöljük A mezőgazdasági munkálatoknál a mezőgazdasági és földmunkásság csak ott talált némi kevés munkaalkalmat, ahol uradalmak vannak. Ezek a munkaalkalmak azonban már megszűntek és a munkásság nyári keresmó nyeit felélve, igen tekintélyes mérvben hatósági segítségre szorul. A mezőgazdasági és főldmunkásság helyzete tehát igen nehézre fordult. De igen nehéz a gazdatársadalom hely zete is. A búza ára november hónapban igen szépen emelkedett ugyan, de ennek a gazda társadalom igen tekintélyes, része csak kevés hasznát vette azért, mert gabonafeleslegeit az előző hónapok alacsonyabb árfolyamai mellett már túlnyomó részben értékesítette A búza árának emelkedésével ellentétben az állatárak erős csökkenést mutatnak és a gazdatársadalom, amely kötelezettségeinek teljesítésénél felesleges állatállományának a téli hónapokban váló értékesítését tervezte, elkedvetlenedve kénytelen megállapítani, bogy számi fásaiban ezen a téren is csalódott. Az ipar és kereskedelem helyzete szintén a legnehezebbnek mondható. A gazdatár sadalom értékesítési, a munkás és földmunkás társadalom pedig kereseti lehetőség hiányában vásárolni nem tud és miután a vásárlók zömét ezek a társadalmi osztályok adják ki, úgy az ipar, mint a kereskedelem a szó szoros értelmében pang. A legnagyobb gondot okozza a közigazgatásnak az ínséges lakosság téli ellátása és foglalkoztatása. Az Ínségesek téli ellátásához szükséges anyagi eszközöket a községek a vármegyétől, a vármegye pedig túlnyomó részben a kir. kormánytól várja. A vármegye számításaiban nem is csalódott, mert a kir. kormány honorálva a tett előterjesztéseket, az ínséges lakosság téli ellátására, tekintélyes áldozatokat hozott. A íöldmivelósügyi miniszter rendelete, az Ínségesek kenyórmagvakkal ellátása tár gyában a múlt hónapban érkezett meg hozzám, mely rendelet szerint a főldmivelésügyi miniszter a vármegyei Ínségesek téli ellátására havi részletekben összesen 120 waggon gabo nát bocsájt a vármegye alispánjának rendelkezésére. Ezen gabonamennyiség felhasználásánál irányadó elv, hogy a munka és keresetképteleneken kívül búzát és lisztet az arra rászorultak részére csak munka ellenében lehet kiadni. Az ínséges munkásság által megkereshető gabonamenuyiség havi fojadag ját a miniszter 10 kg búzában állapította meg uay az arra rászorult munkás, mint minden egyes családtagja részére A rendelkezésre bocsájtott gabona nem idejű termésű búza, de jó minőségű, egészséges, 79—80 kg fajsúlyú, melyből jó liszt őrölhető. Ez idő szerint a malmokkal áll tárgyalásokban az alispán, mert a munkásság érdekeire tekintettel arra törekszik, hogy a rendelkezésre bocsájtott búzamennyiség megörlósénél a legkedvezőbb feltételeket érhesse el. Ez idő szerint már 3 azonos és elfogadható ajánlat van kezei között melyek szerint az ajánlatot tevő malmok üzemköltség ellenében hajlandók vállalni az ömlesztve érkező búza zsákbaszedését, felőr- iésót és a felőrölt lisztnek zsákokban a köz sógekbe kiszállítását is Vagyis ez azt jelenti, hogy a minden mm. után fizetendő 12 kg vám ellenében a vármegyét semmi más költség nem terheli, hanem kap 68 kg egységes lisztet és 20 kg korpát. A liszt teljes egésze ben az Ínséges munkások foglalkoztatására, munka- és keresetkóptelenek ellátására fog fordittatni, mig a korpa a 10 holdon alóli és arra rászorult kisgazdatársadalom rendelkező sére fog állami mm-kónt 8 pengő árban Dr. Telegdy Lajos szólt hozzá s kifogás tárgyává tette, hogy a Békés községi szegőd- ményesek csekély járandóságából a községi költségvetés megállapítása során levonások eszközöltetnek, sőt úgy van értesülve, hogy ezek járandóságából újabb levoások történtek. Felhívja erre az alispán figyelmét, s kéri, hogy ha csak mód van rá, ezeknek a járandósága ne redukáltassók. Beszól a ütegéibe tós nehéz gondjaival küzdő földmunkásság elégedetlenségéről, amely elégedetlenség ezt a nagy munkástömeget a szociáldemokrácia karjaiba hajtja. A szociáldemokrata párt vezetősége pedig ezeket a földmunkás tömegeket igyekszik beszervezni, amely törekvés, — amint az eredmények mutatják, — nagyon eredményesnek mutatkozik s bármennyire is gyülekezési és összejöveteli tilalom van, ez a tilalom a szervezés munkájában a párt vezetőséget nem gátolja, épen ezért a közigazgatási hatóságoknak fel kell figyelni ezekre a mozgalmakra, hogy vájjon ezek a törvények rendelkezések betartásával történnek-e, annyival is inkább, mert a polgári társadalom, amelynek megszervezése égetően sürgős szükség, — a szervezkedés munkáját nem képes elvégezni, mert nem hajlandó vál laini, a más gyűlési tilalmu megszegéssel járó kellemetlenségeket. Márpedig a mai időt tartja a legindokoltabbnak a polgárság megszervezésére. amikor a polgári társadalom minden rétegére mindennap súlyosabb és súlyosabb intézkedések és terhek rovatnak. Kéri a főispánt és alispánt, hogy evvel a széthúzó, anyagi gondokkal túlterhelt polgári osztállyal is foglalkozzanak ezekben az időkben. Nem kifogásolja a polgárság nyílt szervezkedését, de ugyanezt a szervezkedést akarja a polgári társadalomnál is látni, mert csak igy lehet tisztességes eszközökkel eredményesen megvívni azt a harcot, amely harc ma az egész világon dúl. Bankó Mihály rámutatott arra, hogy a főldmunkásság titkos szervezkedése tényleg meg van, azonban ez egy jelenség, amellyel az illetékes tényezőknek igen komolyan foglalkoznia keil. Nem lehet egymással összehasonlítani sem a háború előtti és utáni viszonyokat A háború után az egész társadalom arculata átalakult, olyan változások mentek végbe, amelyek következmónyeképen különösen a dolgozó rétegek megélhetése telje- sen bizonytalanná vált. Ma az embertömegek nincsenek biztonságban atekintetben, hogy maguk és családjuk egyáltalában megtudnak e élni; miért, azért, mert bosszú időn keresztül a dolgozó rétegek védelmére ténylegesen nem történt semmi, (Ez nem áll! hangzik a tiltakozó szó a bizottság tagjai részéről) nem lehet tehát ettől a néprétegtől rossz néven venni, ha fenn akarja magát tartani és nem akar elpusztulni. Ezért szervezkedik, de nem föld alatt, mert a szociáldemokrata párt — miniszteri engedély alapján — nyíltan szervezkedhetek. Csizmadia András tiltakozik azon beállítás ellen bogy a munkás osztállyal nem törődpek. Minden társadalmi osztály nehézségekkel küzd, mind segítésre van utalva. A gazdatársadalom is a tönk szólón áll. A szociáldemokrata párt szervezkedési munkáját, — amig az nem hazaellones, — helyesli. Dr. Márky Barna válaszolva a felszóla* lásokra dr. Telegdy Lajosnak kijelenti, a békési szegődmónyesek illetményeinek a foganatba vett csekély redukciójától nem tekinthet el, mert Békés községe egyike azoknak a községeknek, amelynek a helyzete a lehető legrosszabb s a költségvetés egyensúlyának biztosítása a szegődmónyesek bérének redukálását is szükségessé tette. Ha a jövőesztendőben jobb anyagi helyzeiben lesz a község, bizony osau vissza lesz állítva a régi állapot A munkásság föld alatti szervezkedési ügyében már Hankó hivatkozott arra, hogy a szociáldemokrata párt — miniszteri rendelet alapján — szabadon tarthat párt- gyűléseket. Legnagyobb sajnálatára tehát nem áll módjában a beavatkozás, de azt hiszi, hogy a beavatkozással a polgárságnak is igen rossz szolgálatot tenne, ha hatalmi szóval nyúlna bele ebbe a dologba.
