Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-11-21 / 93. szám

2 B é k;<B • 1931. november 21. A szegények Erzsébet-napi ebédje. 222 szegényt vendégelt meg a Szociális Misszió. Szegények mindig lesznek közöttünk. Igaz. De olyan nyomornak, a földi javak olyan aránytalanságának még sem lenne szabad ék­telenkedni a mai világban sem, ha az embe­rek megértenék Krisztus tanítását, a huma­nizmus követelményeit. A gyulai Szociális Misszió Társulat min­denkor ott volt és ott van, ahol a szociális bajok jelentkeznek. Nem csinál politikát a nyomorból, nem lázit, hanem lehajol az élet hajótöröttjeihez, mint a marburgi szent asz- szony, Arpádházi Szent1 Erzsébet, ki fénynél, gazdagságnál, királyi koronánál többre be­csülte a szegények, a betegek gondozását, aki otthagyva kastélyát, a szegények közé vegyült, velük élt s egy rongyos faviskóban didergett. A karitász szent hősnőjének 700 éves jubileuma emlékére 222 szegénynek adott csü­törtökön délben Ízletes, tápláló ebédet a Szo­ciális Misszió. Az árvaház előcsarnokát ren­geteg szegény lepte el. Öregek, akiknek már nincs más boldogságuk, mint emlékezés a múltra, amelyben volt egy kis szépség, pirosló öröm. Fiatalok s már megrokkantak az ólet vad viharában. Szemükben csak pis­lákol a fény, hiszen minden uj nap csak kez­dése az újabb szenvedéseknek. A szegények igazi barátja, lelkipásztora, báró Apor Vilmos dr. apátplóbános szólt pár szeretetteljes szót hozzájuk Ne essenek két­ségbe — úgymond — mert mindig lesz itt, ebben a városban olyan ereje a karitász- nak, mely biztosítani tudja minden igazán rászorulónak a mindennapi kenyeret. Lesznek és vannak Árpádházi Szent Erzsébethez ha­sonló, a szegényekhez lehajló lelkek. Nem a szegénység a legnagyobb szerencsétlenség, hanem a bűn. Ezt kerüljék. Legyenek Isten­félők, Istenben bízók Ima után kezdetét vette az illatos borjú- pörkölt kiosztása, melyből minden szegény annyi adagot kapott, amennyi a családtagok száma. (Az ebédet osztó nővér ugyancsak ha­talmas adagokat mért ki mosolyogva.) Leírhatatlan volt az öröm a szegények közt. Soknak a hála könnye csillogott szemé­ben, mások fel-felcsukló hangon mondtak kö­szönetét azoknak, akik e nehéz napokban reájuk gondoltak Az ebédkiosztáson ott voltak: a fárad­hatatlan Kaufmann Ödönné, a Szoc Misszió ügyvezető alelnőke, Laozkó Dénesné, a sze­gényügyi szakosztály vezetője és sokan a misszió tagjai közül. Szent Erzsébet ebédjéhez adakoztak: gróf Almásy Dénesné 50 P és 40 kg grizes liszt, báró Apor Vilmos dr., N. Szabados József 10—10 P, Kaufmann Ödönné 4 kg. zsir, Né medy Mária 1 P 20 fillér. A nagylelkű ada­kozóknak — a szegények nevében — hálás köszönetét mond a misszió vezetősége. Szakácsmüvészet szenzációja a 3 sonka védjegyű Ma­gyar Sonkapác, mellyel prágai sonkához hasonló izü sonkát pá­colhatunk. Ára 70 fillér és 2 pengő. Hen­teseknek, uradalmaknak 1 és 5 kilós csomagolásban is árusítják a gyógyszer- tárak, drogériák és füszerüzletek. Ha va­lahol nem kapná, forduljon a Főraktárhoz, „Baross Illatszertár“ Győr, hol a viszont­eladók is kiszolgáltatnak. — Kapható Gyulán: Rász Imréné, ifj. Mihalik János, Kertész Lajos, Jámbor István íüszerkeres- kedésekben. 478 2-3 A Gyulai Művészek és Mübarátok Egyesületének őszi kiállítása. Igen nagy és indokolt érdeklődéssel várja a város egész közönsége az őszi kiállítás meg­nyitását. Egészen uj külsőt, szellemes rende­zést, nagy változatosságot és magas nívót Ígérnek a beavatottak s úgy bálijuk, hogy a gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodó árak és igen előnyös fizetési feltételek nemcsak a műgyűjtőknek, hanem a müértő közönség szé­les rétegeinek is lehetővé fogják tenni, hogy otthonukat komoly értékű műalkotások meg­szerzésével tegyék gazdagabbá, bensősége­sebbé. A kiállítás fővódői: Korossy György fő ispán és gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő, a védőséget pedig dr. Pánczól Jó­zsef várm főjegyző és dr. Varga Gyula pol­gármester vállalták. Az ünnepélyes megnyitó beszédet novem­ber 29-én 12 órakor tartja gróf Pongrácz Jenő fővédő. Az egyesület kebelében működő művész- telep ismert és országoshirü tagjain kívül a gyulai művészek is felvonulnak java alkotá saikkal s a növendékek válogatott kollekció­jával bemutatkozik a nyári festőiskola is A gazdag kiállítási anyag sok meglepe­tést tartogat a közönség számára. A gyulai és gyulavidóki hangulatos tájkép mellett» gyulai és közérdekű portrék, figurális és gra­fikai alkotások, szobrok és érmek sorakoznak fel az átrendezett kiállítási helyiségben s Thomas Antal mesteri rendezése teszi vilá­gossá, érthetővé és élvezhetővé a bőséges anyagot. Ha az előjelek nem csalnak, felejthetet­len művészi élményben lesz részük a kiállítás látogatóinak, kik 50 filléres belépőbij mellett, vagy 1 pengős állandó jeggyel (katalógus 50 fillér) látogathatják a kiállítást s részt vehet­nek december 6 án két, egyenként 100 pengő értékű festmény kisorsolásában. A gyulai szabóiparosok szakosztálya folyó hó 22-én, vasárnap este Katalin-tánc- estélyt rendez az Ipartestületben. Belépő­díj 50 fillér. HÍREK. A. rumba cimü táncot világválság és köznyomor idején szóbahozni kisebb illetlenség, mint táncolni s ha már egyszer elfogadott, sőt kedves műsor- száma lett minden táncrendnek, jelontős té­nyezője az ifjúság alkoholmentes szemesillo- gásának, üdítő szinkópiája bubánatunk nagy szimfóniájának: — mi se haragudjunk rá olyan nagyon. Nem rosszabb ő sem. mint velünköregedett elődei, akiknek viszont az erkölcstelenség a fontos; a rumbán is meg lehet annyira botránkozni, mint a többi mo­dern táncokon. Ráadásul még megörvendez­tetett bennünket az alkalmazkodás ritka tulaj­donságával is: zenéjére mindenki azt táncol, amit akar, taktusait végig lehet rezegni, át szabad lépni, nem életbevágó észrevenni és nagy verejtékezések helyett a kényelmet kéri tőlünk. Közben a snobság ördöge is megelé­gedetten inthet belőlünk az uj tánc felé. Ta­lán nem törünk nagy elmék kenyerére akkor, ha megállapítjuk, hogy a divatos táncok ze­néje is mennyire kifejezi a kor lelkét Beszél­jünk talán a foxok szakszofonjának mélyen zengő, kézenfekvő mólabujáról, a tangó har­monikájának elfúló próbálkozásairól, össze­töredezett harsogásáról. S az ifjú „Rumba 1931.“ egyszerű gyerekcsőrgőt hoz a zene­karba, mint főhangszert, őrültség? Semmi­esetre. Szomorú? Nem. Inkább jellemző a mi drága napjaink gondolkozásvilágára, ahol a politikai életet lázba hozza egy villanycsengő, világválságot próbálnak rosszul kiollózott új­ságcikkekkel megoldani s ahol munka helyett a reszketés jobb kenyérkereset . , . . Be mintha kicsit eltáncoltunk volna a rumbától . . . Konkoly Kálmán. Árpádházi Szent Erzsébet jubileuma alkal­mával szombaton este 6 órakor ájtatosság szent­beszéddel az anyatemplomban. Vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentmise, közben szent­beszéd. Vasárnapi istenitiszteletek a református tem­plomban. Délelölt 9 órakor prédikál Harsányi Pál esperes, este 6 órakor prédikál Nagy Lajos ref. lelkész, ugyanakkor Szentpálfalván Harsányi Pál esperes. Első ájtatosság Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. Csütörtökön este 6 órakor volt az első ájtatosság az anyatemplomban Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700 ik évfordulóján. A szentbeszédet Holecs János s. lelkész mondta. A nagy eseményhez illő, lelket felemelő szavakban méltatta a mostani jubileumi év jelentőségét és fejtegette Árpádházi Szent Erzsébet életének tanulságait, amelyek e kiváló magyar szentnek mélységes vallásos lelkületében, liliomos házassá­gában és a betegek, szegények szemetében és gondozásában rejlenek. Az első ájtatosságon ha­talmas, ájtatos közönség jelent meg. Értesítés. Dr Csiki Gábor budapesti unitá­rius lelkész folyó hó 22-én, vasárnap délelőtt II órakor a református templomban az unitárius híveknek istenitiszteletet tart és úrvacsorát oszt. Felkéretnek a hivek, hogy teljes számban jelen­jenek meg. Úgyszintén az érdeklődőket szeretet­tel meghívjuk. Nyugtázás. N, N.-né a Cecilia Énekkar kot­tabeszerzésére 2 pengőt küldött. Köszönettel nyugtázza az énekkar elnöksége. A hét közepén újra bekövetkezett esők után csütörtök este teljesen kiderült az ég és pénte­ken hajnalban felhőtlen, derült napra virradtunk. Gazdaközönségünk szerint az eső nem ártott, sőt jótékony hatással volt az őszi vetésre, mely most már mindenütt b efejeztetett és túlnyomó része, még a legkésőbbi is szépen kikelt, sőt a kedvező idő hatása alatt buja fejlődésnek indult. Nagyon kívánatos volna azonban, úgy mezőgaz­dasági mint egyéb szempontból, ha az idő még tartósan derült, száraz maradna, mert ha nem is olyan mértékben mint kellene, a szegény embe­reknek mégis volna munka lehetőségük A ható­ságok minden lehetőt, sőt a lehetőn felülit is el­követnek, hogy ilyen munka alkalmat szerezze­nek. Sajnos a mezőgazdaság, különösen a kis- és középbirtokosok nincsenek olyan helyzetben, hogy mezőgazdasági munkásokat foglalkoztat­hatnak. Az uradalmak azonban, melyek pedig szintén súlyos helyzettel küzdenek, nagy áldo­zatok árán is juttatnak munkát. így a gyula- várii gróf Almásy uradalom száz hold erdő vágási jogot eszközölt ki, tisztán oly célból, hogy a falu belieknek és remélhetőleg a környékbeli munká­soknak, közöttük bizonyára a gyulaiak egy ré­szének is munkát és keresetet adjanak. Betöréses lopás ellen csak úgy védekezhet, ha azonnal feladja biztosítását a Fonciére Általános Biztositó Intézet kerületi főügynökségónól Gyulán, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületnél. Ugyanott tűz-, baleset-, élet-, autó-, szavatossági és minden más biztosítás a legkedvezőbb feltételek mellett feladható. Közvetítőket dijazunk. Telefon 7. 571 1-3

Next

/
Thumbnails
Contents