Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-11-11 / 90. szám
LXIII. évfolyam 90. szám. Szerda Gtyula, 1931. november 11 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. Az ország válságos helyzete, — a munkanélküliség és Ínség- elleni nehéz küzdelem voltak az ülés legfontosabb tárgyai. Gyula, 1931. november 9. Az ülés a tagok szokatlan érdeklődése mellett folyt le. Elnöklő Korossy G-yörgy főispán röviden üdvözölte a bizottságot, s kijelentette, hogy a bizottságnak az állam és a vármegye érdekében kifejtett munkásságát minden erejével eredményre juttatni segíti, hogy egész működését mindig csak az igazság és a köz érdekének szolgálata fogja képezni. Dr. Haviár Gyula meleg szavakban köszönti a bizottság nevében az uj főispánt. És amidőn a bizottságmak bizalmáról és támogatásáról bizfositja őt, egyben arra kéri, hogy a veszélyeztetett konszolidáció megmentése érdekében a polgári társadalmat megszervezni s a népet íelvilágositani arról» hogy az ország mentése összetartást követel s mindenkire nagy lemondást, nagy türelmet és nagy bizakodást parancsol. Elnöklő főispán megköszönve az előlegezett bizalmat kijelentette, hogy minden törekvése a megzavart béke helyreállítására fog irányulni. A konszolidáció megmentése érdekében készséggel vállalja a szervezkedés munkáját, amelybe azonban úgy a polgárságot, mint a munkásságot bekivánja vonni, bekivánja vonni azokat, akiknek szivén fekszik a haza veszélyeztetett érdekeinek a megmentése. Ezek után dr. Páncsél József vármegyei főjegyző olvasta fel az alispán rendszerinti havi jelentését, amelynek főbb pontjait az alábbiakban ismertetjük: A mezőgazdasági és földmunkásság október hó folyamán még talált némi munkaalkalmat, sőt egyes járásokban többet, mint szeptember hó folyamán, mert ahol az esős idő miatt a munkálatokkal elkéstek és ennek következményekép az októberi szép napokat kihasználva, fokozott erővel iparkodtak a sürgős őszi munkálatokat elvégezni. Ezek a munkálatok azonban november hó végén mindenütt teljesen meg fognak szűnni, minek következménye lesz, hogy a munkásság a hónap vége felé már teljesen munka és majdnem minden tartalék nélkül fog az egyes közigazgatási hivatalokban kilincselni, munkaalkalmak megteremtését kérve, hogy megélhetését biztositsa. Az ipar és kereskedelem helyzete az elmúlt hónapban is változatlanul nehéz volt. Némely helyen észlelhető rendkívül kis mértékű javulás, de állandó ott sem lesz, mert a gazdaközönség jövedelmi forrása, a gabonakészletek eladása és a köz- és magán- tartozások egy részének rendezése következtében kiapadtnak tekinthető. Van még egy oka az ipar és kereskedelem nehéz helyzetének, amely ok egyúttal a munkanélküliségre is kihatással van és amelyről itt, úgy érzem, meg kell emlékeznem. Ugyanis a szerzett tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a munkanélküliségen kívül, a gazdasági helyzet depressziója azért is érezhető, mert a felemelt közterhek, különösen pedig a vagyonadótól való félelem, a tehetősebb adóalanyokat tar- tózkodóakká tette. Általános a tapasztalat, hogy gazdaságilag és vagyonilag, mindenki kevesebbnek akar látszani, mint amennyi valójában, a takarékosságot mindenki fokozza, kiadásait csökkenti, mely törekvés a gazdasági élet vérkeringésének a mozdulatlanságig való elfajulását eredményezheti. Úgy hiszem, minden elfogultság nélkül meg lehet állapítani, hogy mindazok, akik alapos indok nélkül munkást, személyzetet bocsájtanak el, gépkocsit állítanak le és életszínvonalukat a látszat kedvéért csökkentik, mindazok, akik elsőrendű szőkségleteik kielégítéséről, megszokott szórakozásaikról lemondottak anélkül, hogy erre feltétlenül szükség lenne és csak azért, hogy a felemelt közterhekben való részesedéstől a lehetőségig meneküljenek, a köznek felette rossz szolgálatot tesznek. A községi közigazgatás menete általában zavartalannak mondható. A hivatali teendők most is szaporodnak, de a közigazgatási alkalmazottak szorgalommal és ha szükséges, a hivatalos órákat meghosszabbítva látják el teendőiket. A képviselőház által kiküldött 33-as és 6-os bizottság munkájának eredményeként sűrűn érkeznek rendelkezések, amelyek tekintélyes időt és fáradtságot igénylő kimutatások elkészítését kívánják, rendszerint a legrövidebb idő alatt a hatóságoktól, amelyek felismerve a rendelkezések jelentőségét, a munkát nem kiméivé, igyekeznek azoknak pontos határidőre eleget tenni. Ismeretes a tek. Közigazgatási Bizottság előtt, hogy a téli hónapok alatt várható munkanélküliség enyhítése céljából még szeptember 28-án a belügyminisztériumban értekezlet volt. Az értekezleten a vármegyék alispánjainak jelentést kellett tenni arról, hogy milyen lesz a vármegyék területén előreláthatólag a munkanélküliség foka és hogy ennek enyhítésére milyen munkálatok megindítására és milyen anyagi eszközökre lesz szükség. Jelentésemet az illetékes minisztereknek, igy a földmivelési, népjóléti és kereskedelemügyi miniszternek is még az értekezlet napján megtettem és megjelölve a munkaalkalmakat, megfelelő mennyiségű gabona és pénz kiutalását kértem. Jelentésemre eddig választ csak a kereskedelemügyi miniszter adott és ez a válasz is csak szóbeli, úgy hogy most ezen jelentésem megtételének napján még nem tudom a bekövetkező munkanélküliség enyhítésének céljaira mi és hogyan fog rendelkezésre állani. Az akció megindításának idejét a vármegye azon részében, mely gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben van, december hó 1 -ével, mig a vármegye többi részében 1932. január 1 -ével gondolnám megállapítani. Hogy azonban az akció december 1-én tényleg megindítható is legyen, ahhoz már legfőbb ideje lenne tényleg tudni is azt, hogy ahhoz milyen erőforrások állanak rendelkezésre. Ezért a földmivelési és népjóléti miniszterekhez tettem már felterjesztést. Addig is azonban, mig ezen felterjesztéseimre a válasz megérkezik, igyekszem oda hatni, hogy egyes közmunkák, melyekre a fedezet tényleg megvan, megindittassanak. Ilyen közmunka a gyulai Bonyhádi- és Szent István-utak átépítése is, melyekre a vármegye által segélyként megszavazott 60.000 P hozzájárulás kiutalását a város polgár- mesterének kilátásba helyeztem annak dacára, hogy a város a feltételeket, melyeket a törvényhatósági bizottság kikötött, teljesíteni nem tudta. Tudom, hogy engem ezért felelősség terhel, de úgy hiszem, hogy kizárólag a munkanélküliség enyhítése érdekében tett ezen intézkedésem miatt a törvényhatósági bizottság a felelősség súlya alól mentesíteni fog. A közúti költségvetés, az endrőd—kondorosi és endrőd—mezőtúri utak földmunkáira megfelelő összeget bo- csájt rendelkezésre. A munkálatok megindításával mostanáig vártam, mert ez a munkálat szükségmunka jellegével bir. Úgy látva azonban, hogy a helyzet most már megérett, a munkálatoknak legkésőbb a folyó hó 10-ig megindítását elrendeltem. Jelentem, hogy a községi költségvetések felülbírálását megkezdettem. Ezen költségvetések felülbírálásánál a legnagyobb takarékosság elvét tartom szükségesnek szem előtt tartani azért, mert elsőrendű feladatnak látom, hogy a kiadások csökkentésével az adózók fizetőképességének helyreállítását a magam részéről elősegítsem. A munkálatok ilyenformában természetesen hosszabb időt vesznek igénybe, de ennek dacára remélem, hogy a községi
