Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-10-17 / 83. szám
LXIII. évfolyam 83. s*ám. Szombat Gyula, 1931. október 17 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATIILAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek ínté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A megrendült föld hátán Irta . Dr. PALASOVSZKY BÉLA Ezelőtt tizenhárom esztendővel még két világhatalmi szövetség vívta kérlelhetetlen tusáját egymás ellen: az angol, francia, orosz, támogatva az olasz, szerb, román és később az amerikai egyesült államok beavatkozásától, szemben a középeurópai hatalmakkal, melyeknek sorában a német, osztrák, magyar és bolgár népek szövetkeztek, hogy eldöntsék a világ nagy pőrét, amit Európa gazdasági egyeduralmáért vívtak s amit az 1918-ban bekövetkezett összeomlás döntött el elsőfokon. Mert másodfokon a forradalmi megpróbáltatásokból való kialakulásnak kellett megmutatnia az egyes népek élethez való erejét, mely téren ma talán zűrzavarosabb az állapot, semhogy e tekintetben a valóságot csak legtávolabbról is megköze- litő mérleget lehetne készíteni. A világ reng a felborzolt népindulatok hullámverésein, a zűrzavar egyre szélesedik, a hatalmi érdekeknek oly váratlan eltolódásait látjuk, mint a csak nem régen kialakult francia-német barátságos viszony, közben egy mind általánosabbá váló gazdasági és főként pénzügyi fejvesztettség lesz úrrá mindenen, ami csak életet adó lehetőséget jelent. Európa az oroszországi szovjethatalom ötéves tervének alattomos aknamunkáját nyögi: nagymultu hatalmas pénzintézetek omlanak össze máról-holnapra és ez a vész, ez a fejvesztettség már hatalmába kerítette az emberi jólét képzelmeinek Eldorádóját, a háború tejfelét lefölöző Amerikát is, mely szintén a megmagyarázhatatlan indítékú válság mindent elsöprő forgatagába került. Anglia feladta az aranyvalutát s mindazok az államok, melyek pénzügyi politikájának viszonylataiban élnek, nyomon követték ezt az intézkedést s valami Európán átvillanó gyorsasággal szédültek bele abba a káoszba, mely kiszámíthatatlanul reménytelen képe úgyszólván az egész világ gazdasági helyzetének. Franciaország az aranyláz boldog narkózisában élve ezalatt, mindazokkal az államokkal együtt, melyek őt kérlelhetetlen pénzéhségén támogatják, e győzelem minden hatalmi kéjelgését kiaknázva, ölhetett kézzel nézi a pusztulást, mely a ködös Albiont éppúgy birtokába vette, akár a többi államot, melyek az angol pénz- politika viszlataitól függenek. Magyarországnak nem sok kellett ezekben a sorsdöntő napokban, hogy arra a pontra jusson, ami gazdasági válságainak keretében mai pénzügyi helyzetét megmagyarázza. Magyarországot már Trianonban temették el, amikor földrajzi és gazdasági ' egységének megbontásával oly békeszerződést kényszeritettek rá, mely sorsát a legkisebb külföldi behatásra nézve is oly válságokon pecsételte meg, melyektől legnagyobb erőfeszítések árán sem szabadulhat. Hiába volt a mi talpraállásunk megmutatása, hiába volt minden életakaratunk, a kis agrárország életét a szovjet gabonadömpingje egy-kettőre a válság útjára sodorta, hiszen egyetlen kiviteli cikkünk, a gabona árának leértékelésén keresztül kellett sülyednünk egyre szükreszabottabb lehetőségei közé az életnek, melyen a takarékosság s ezzel a munkanélküliség fokozása s a kenyérlehető-, ségek megvonása által iparkodunk segíteni. A legbölcsebb és legtisztességesebb kormányzati szándék sem képes gyökeres változásokat teremteni e helyzetben, mig a külföldi viszonylatok hatásai oly kérlelhetetlen béklyókötéssel nehezednek ránk, mint ezt gazdasági válságunk mai szomorú helyzetében tapasztalhatjuk. És mindaddig, amig egy józan belátás, az emberiességnek valami váratlan jelensége nem mutat uj irányt a világ pénzügyi hatalmát kézbentartó nagytőke számára, csak helyzeti áthidalások máról- holnapra szóló eredményeivel számolhatunk csupán, mig végleges megoldást csak egy általános fordulat hozhat, mely az átmeneti intézkedésekkel szemben határozottabb irányt jelöl a kibontakozás számára. Nagy port vert fel a közelmúlt napokban Károlyi Imre grófnak könyve, melyben a kibontakozás útjairól ir és meglehetősen radikális elveket hirdet az egész magyar birtokpolitikai rendszer átalakulásáról. Károlyi Imre gróf a kapitalizmus ellen foglal állást, melynek a termelési rendre, valamint az értékesitési politikára kiható bírálata kétségtelenül sok tekintetben komoly megfontolásra tarthat számot. Károlyi Imre gróf csupán kiindulásában véti el a mai általános gazdasági helyzetről vont szemléletét, amikor a magyarországi kapitalizmust különválasztja a nemzetközi kapitalizmus viszonylataitól és külföldi példákra való hivatkozással például az egyházi és hitbizományi birtokok elvonásán keresztül igyekszik a kibontakozás számára utat keresni. Kétségtelen, hogy külföldön más állapotok uralkodnak e tekintetben, az is kétségtelen azonban, hogy amint ezt a földbirtokreform megvalósításának eredményei igazolják, — ezen a téren nem sok segítség mutatkozik a nincstelenek számára, akik egy részt a megváltási, másrészt pedig a beinstruálási HIM a Jim. terhek viselésével, sokkal inkább nyernének segítséget, ha mások gazdasági felelőssége mellett, de életlehetőséget nyújtó foglalkozási körben munkálkodhatnának. Kissé forradalmi jellegű volna az a gyors átmenet» amit Károlyi Imre gróf vet fel a nagybirtokok megváltásával s erősen félős, hogy az ország mai gazdasági rendje, amely amúgy is inog, nem-e bomlana fel másithatatlanul, ha ilyen átmenetnélküli tempóban fognának e kérdés megvalósításához. Igaz, hogy a nagybirtok az utóbbi időben határozott jelenségeit érezteti azoknak a behatásoknak, melyek az orosz döm ing nyomán fellépett értékesitési politikának válságával járnak. És az is kétségtelen, hogy ez a társadalmi osztály, mely ezeknek a nagybirtokoknak a letéteményese, gazdasági szaktudásának, vagy még inkább gazdaság- politikai felkészültségének meglehetős hiányait mutatta, amikor külső behatások ellen kellett védekeznie. Ez mindenesetre elég súlyos érv a mágnáskapitalizmus terhére, de semmivel sem enyhítené súlyát az a vélt megoldási lehetőség, mely ezeknek a nagybirtokoknak törpebirtokokká való elosztását célozza és önkéntelenül is a felelősségáthárítás gondolatára utal azokkal szemben, akik e nehéz időkben nem állottak gazdasági hivatásuknak azon a magaslatán, hogy a kétségtelenül fennálló és váratlanul be- hövetkezett nehézségekkel szemben magukat és vele az ország gazdasági helyzetét is megoltalmazták volna. Sok életmentő idea támad e nekéz idők közepette, de szerencsétlen gondolat oly megoldási lehetőségeknek népszerűséget keresni, amelyek a kellő megfontolás hiányával támadnak és meglehetősen egyéni felfogásoknak az erényei. Sokkal átfogóbb politikai nézetekre van szükség, mint azok a meglehetősen utópisztikus jellegű elgondolások is, amelyek Károlyi Imre gróf gaz- gaságpolitikai ábrándjait körvonalazzák. A kormány, — melynek az élén egyébként Károlyi Imre gróf bátyja áll, — vajmi kevés hasznosithatót meríthet az idézett könyvből, ám annál nagyobb nehézségekkel számolhat azt a hatást illetőleg, mely ezt a müvet a különböző politikai felfogások kommentálásában fogadta. A megmozdult föld hátán élünk. Recseg, ropog a talaj alattunk, de a kivezető utat sokkal inkább kereshetjük Keleten, hol az angol politika által megmozdított Japán készül a szovjettel való leszámolásra, — mint a magunk erején, amelyben csak any- nyit szabad bíznunk, amennyit ahhoz érzünk, hogy e válságos idők átélésén át nagyobb rázkódtatások nélkül jussunk el egy biztosabb révbe.
