Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-10-14 / 82. szám
2 Békéi 1931. október 14 ]etes jelentést még nem tehetek azt illetőleg, hogy az inségakciónak a vármegyére való vonatkozásában mi az eredménye és csak annak bejelentésére szorítkozom, hogy ez az akció véleményem szerint a tavalyi kereteket meghaladni nem fogja, minek következtében a vármegye tehetősebb társadalmának hathatós segítségére feltétlenül szükségünk lesz. An int a kir. kormány által a vármegyének juttatandó támogatást összegszerűen ismerni fogom, a járások főszolgabiráit és a községek vezető jegyzőit értekezletre hívom egybe és megindítom az akciót oly irányban, hogy az önhibáján kívül szükséget szenvedő lakosság téli ellátása biztosítható legyen. A bizottság az alispáni jelentést tudomásul vette s a kir. pénzügyigazgató felszólalása után és az alispán hozzájárulásával elhatározta, hogy az OFB és a FAKSz terhek behajtásának felfüggesztése érdekében — ott, ahol a fizetőképesség tényleg hiányzik, az érdekelt minisztériumhoz feliratot intéz. • A várm. t. főorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi viszonyai sem rosszabbodást, sem javulást nem mutatnak. Uralkodó betegségek a hasihagymáz 71 megbetegedéssel és 1 halálozással, valamint a roncsoló toroklob 25 megbetegedéssel és 1 halálozással voltak. Idült fertőzőbetegségek közül a trachomával 159 beteg áll kezelés alatt, nyílt tüdőgümőkórral pedig 440 van nyilvántartva, akik közül a múlt hónapban elhalt 10. A kir. pénzügyigazgató feltűnést keltő jelentése volt a következő tárgy : A jelentés szerint a kereseti-, jövedelmi- és vagyonadó elleni összes felebbezéseket letárgyalták. A vármegye adózóinak terhén az ösz- szes hátrálék 3262217 pengő, azaz az egész adóelőírás 65'7 százaléka. A befolyt összeg 2602803 pengő, amelyből bolettával 1788832 pengő adót fizettek be, tehát a vármegye összes adózói 1931. évben mindössze 818971 pengő készpénzt fizettek be csupán adóban. Ezzel szemben 453736 pengő értékű bólét- tát készpénzben váltottak be a boletta tulajdonosok. A befizetési eredmény tehát semmi tekintetben sem kielégítő és ezért mert egyfelől azok sem fizetnek, akiknek erre való képességük meg volna, másfelől mert a behajtó közegek munkája ellen is észrevétel tehető, 19 község illetékes tényezőivel szemben a felelősség kimondását javasolja. Dr. Telegdy Lajos az első felszólaló, aki az adóbehajtás szigorítását, illetőleg ennek a szigorításnak túlzásba való vitelét nem helyesli. Szerinte a baj főoka az, hogy a 33-as bizottság a kormánynak adott felhatalmazással csak egyoldalulag él. A tisztviselői fizetéseket redukálja, az adókat, illetékeket emeli, de nem mer belenyúlni a bank politikába és nem szorítja reá a bankokat arra, hogy horribilis regieüket leszorítva, a kamatlábat 5—6 százalékkal leszállítsák, hogy igy a közönség méltányos kamat mellett juthasson pénzhez és fizetőképes lehessen. Szerinte belülről kell kezdeni a munkát. Tiz évi fegyházzal és vogyonelk.obzással kell büztetni azokat, akik az országból kicsempészik értékeiket. — A bankok ne csak likvidáljanak, hanem adjanak is pénzt és a kormánynak kötelessége az, hogy erre a bankokat reá- szoritsa, mert csak ezen az utón lehet az adófizetőket megerősíteni és az elkeseredést levezetni. Csizmadia András csaknem hasonló értelemben szólalt fel. A bankpolitikát ő is elhibázottnak tartja, mert ainig a bankok 2—3 évvel ezelőtt felhajtókkal kínálták a pénzt, ma tűzzel vassal végrehajtanak. Óva inti és kéri a bizottságot hogy az adóbehajtások terén a legnagyobb méltányossággal járjanak el. Dr. Márky Barna alispán azonnal válaszolt a felszólalásokra, határozottan jelentve ki, bogy a helyzetet nem látja olyan nagyon sötétnek. Minden ősszel fokozódik az adóbehajtás és még sohasem történtek olyan dolgok e miatt, melyek az elkeseredést fokozták volna, mert a pénzügyigazgatás mindig a legmesszebbmenő humanitással kezeli ezeket az ügyeket. Elismeri, hogy a bankok ügyében bizonyos fokú gyengeség volt tapasztalható, de a mostani kormány minden körülmények között bizonyosan megtalálja azt az utat, amelyen a bankok mai politikájába beavatkozhatik és a helyzetet a közönség javára megváltoztatja. Az alispán válaszát a közigazgatási bizottság nagy megnyugvással vette tudomásul, amely után a pénzügyigazgató javaslatára többek között a következő községekre mondták ki az adóbefizetések elégtelensége miatt a felelősséget: Békés, Békéscsaba, Endrőd, Gyula város, Doboz, Kétegyháza, Csorvás, Békéssámson, Orosháza, Tótkomlós, Öcsöd, Békésszentandrás, Füzesgyarmat, Kö- rösladány, Szeghalom, Vésztő stb. A községek adóhátraléka 72 százaléktól 152 százalékig terjed, Gyula hátraléka 92, Békéscsabáé 101, Orosházáé 84 százalék. A legmagasabb hátralék Vésztőn van, ahol 152 százalékot jelez a pénzügyigazgató. Az államépitészeti hivatal jelentésének tárgyalása során Mezőmegyer községnek uj pályaudvar építése iránti kérését pártolólag terjesztik fel a miniszterhez. Az árvaszéki elnök és a kir. ügyész szokásos jelentéseinek tudomásul vétele után a gazdasági felügyelő jelentésére került a sor, amellyel kapcsolatban dr. Telegdy Lajos szólalt fel, aki a többtermelés, jobbtermelés csődöt mondott jelszavai után arra vonatkozólag kér direktívát, hogy most mit termeljen a gazda, mert most van a vetés ideje és most kellene felelősség mellett tanácsot adni. Dr. Márky Barna válaszában kijelentette, hogy nem okos dolog ebben az ügyben tanácsot adni, különösen nem helyes a búzatermelést Békésmegyében mellőzni, miután itt vannak a legjobb földek és a békésmegyei búzák mindig keresettek. A plenáris ülés berekesztése után és az albizottságok ülésének megkezdése előtt dr. Márky Barna alispán válaszolt Telegdy Lajosnak, kijelentve, hogy semmiféle szomorú jelenségeket nem lát és a legutóbbi megyegyülésen csak azt tapasztalta, hogy ott többen voltak, akik véleményüket egyenesen és bátran megmondották. Ellentétek csak az országos politikai kérdésekben merültek fel, a vármegyei politikát illetőleg teljes volt az egyetértés. Rámutat egyes olyan jelenségekre, amelyek azt bizonyítják, hogy Békésvármegye törvényhatósága a legbölcsebb mérséklettel viseltetik egyes igen fontos kérdésekkel szemben és mindenkor megtalálta azt az utat, amely a lelkek megnyugvásán keresztül, a lehető legjobb megoldáshoz vezet. A bizottsági ülés után az albizottságok üléseire került a sor. A birtokosok győzelmével végződött a Gálosi-féle körgát-per a várossal szemben. Hót éves közelharc után, melyet az úgynevezett Gálosi-féle körgát tulajdonjogáért folytattak a birtokosok a közigazgatással szemben, a szegedi királyi Ítélőtábla P. III. 1502 — 1930. számú Ítéletével bókét teremtett. A birtokosok ugyanis, mivel a közigazgatási hatóságok és a város közönsége is állandóan zaklatta büntetéseivel és a gáton való átjárásával, az ügyet birói útra terelték és a gyulai kir. törvényszék 1928-ban megindított és P. 3890. sz. befejezett Ítéletével a birtokosok keresetének helyt adott és kimondotta, hogy a gát tulajdonjoga kizárólag a kisbirtokosokat illeti és azon szolgalmi joga a városnak, illetve közönségének nincs. A város megfelebbezte ezt az ítéletet és itt a birtokosok képviseletében dr. Erdődi Lajos ügyvéd utján kedvezőbb Ítéletet nyertek, mert az ítélőtábla kimondotta, hogy a birtokosok jogosítva vannak az utat mindenki elől elzárni. Minthogy két egybehangzó Ítélet után az végrehajthatóvá válik további jogorvoslatra való tekintet nélkül, az utón való járás most már megszűnik a kiránduló ifjúság nem kis örömére. Katolikus-nap Krisztus királyságának ünnepén, október | hó 25-ón, Békéscsaba város és a megye kato- likussága seregszemlét tart, katolikus napot rendeznek, melynek programjában a leghiva- tottabb ajkakról fogja hallani a megye kato- likussága a feleletet azokra az égető problémákra, amelyek mindenkit érdekelnek és foglalkoztatnak. A katolikus napnak Békéscsabán leendő megtartását indokolja főleg az a köBékéscsabán. rülmóny, hogy az ottani főtemplom szentjének, Diduás szent Antalnak 700 éves megdicsőülését ünnepli a katolikus egyház a folyó évben s ugyancsak most ünnepeljük árpádházi szent Erzsébet mennybe költözésének 700 ik évfordulóját. A programból a következőket közöljük: Október 24-én, szombaton délután G órakor Veni Sancte a főtemplomban. Szent-
