Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-10-10 / 81. szám
LXI1I. évfolyam 81. szám. Szombat Gyula, 1931. október 10 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Főispánváltozás. Már lapunk előző számában megírtuk, hogy Feilitzsch Berthold báró, vármegyénk főispánja lemondott tisztéről és rövid idő alatt végleg elhagyja vármegyénket. Ez az értesülésünk valónak bizonyult és azóta a ko rmányzó a legmagasabb kitüntetés egyidejű adományozásával felmentette főispánunkat tisztétől, sőt a kormány előterjesztésére uj főispánt is nevezett ki Korossy György személyében Békésvármegyébe. Feilitzsch báró lemondása váratlanul, meglepetésszerüleg érte a vármegye közönségét* amely őszinte sajnálattal válik meg tőle, mert noha alig két esztendőre terjedt ki itteni működése, egyéniségének puritánsága s nobilitásával, közigazgatási tudásával és tapasztalataival, minde- nekfölött pedig nagy agilitásával, ügybuzgóságával, fárad hatlanságá- val, melyeket különösen az Ínség enyhítése körül úgy a kormánynál, mint itthon kifejtett, maradandó érdemeket és köztiszteletet szerzett vármegyénkben, úgy hogy távozását veszteségnek kell nyilvánítanunk. Amily meglepetésszerü a főispán távozása, épp oly meglepetésszerüleg hatott az uj főispán nyomban történt kinevezése is. Azt hittük, hogy nagy intervallum következik be a főispáni állás betöltéséig; valószínűnek tartottuk, hogy legjobb esetben valamelyik szomszédos törvényhatóság főispánja bizatik meg a Békés vár megyei főispánság vezetésével. Hittük annyival is inkább, mert a most folyó szanálási tervezetek között, még pedig illetékes és irányadó részről, az a szándék nyilvánult meg és hangoztatott, hogy több törvényhatóság vonatik össze s a főispáni állások, ha nem is szüntetnek teljesen be — amely eszmének szintén vannak hívei — egy főispán több vármegye élére fog alkalmaztatni s igy a főispánok számát a lehető minimumra fogják csökkenteni. Kettős szempontból örvendünk tehát az uj főispáni kinevezésnek. Nemcsak békésvármegyei szempontból, hanem elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy a főispáni állások csökkentése esetében országos érdek is, hogy Békésvármegye s Gyula város, szociális, közgazdasági és közigazgatási okokból főispáni székhely maradjon s amig — adja az Isten, hogy minél rövidebb időig — a gyászos trianoni határ fennáll, Békésvármegye főispánja legyen az, akinek hatáskörébe a megcsonkult Bihar- és Csanádmegyók osztassanak be. A másik örvendetes szempont az, hogy Korossy György, habár eddigi közszereplése más törvényhatóságok területén folyt le, évtizedek óta az első főispán, akinek bölcsője Békés- vármegyében ringott. Mint jóemlékü Korossy Kamilió, néhai Apponyi György, majd Apponyi Albert gróf gerendási uradalma megyeszerte köz- tisztelet és szeretetben álló igazgatójának fia, itt töltötte ifjúságát és sokszoros kötelék fűzi őt szíilővár- megyójéhez. Közszereplését, mely mindig súlyos viszonyok között a túlnyomóan idegen nemzetiségű dél vidéken folyt le, állandó, rokonszenves figyelemmel kisértük és büszkék voltunk magyar hazafiul téren szerzett kiváló érdemei s sikereire, ez okból tisztelettel, szeretettel, rokonszenves várakozással és teljes bizalommal üdvözöljük őt szükebb pátriája, gyermekkori itthona körében. A napokban tartották m8g a szomszédos Hódmezővásárhelyen a békésbánáti református egyházmegye ő*zi közgyűlését, Harsányt Pál békósbánáti esperes, gyulai vezető- lelkész és dr. Seéli Gyula elnökletével. Dr. Széli Gyula egyházmegyei főgond nők a közgyűlést mélyhatásu beszéddel nyitotta meg. A magyar kálvinista egyház — mondotta többek között beszédében — a múltban is mindig példát tudott mutatni arra, hogy a nemzet viharaiból meglehet találni a kivezető utat. A magyar kálvinista egyház 400 éves története kimagasló példákat mutat, hogy az ország sorsának jobbrafordulásába vetett bitünk megerősödik. Sárospatakon most ülték meg — mondotta — az ottani református kollégium 400 éves ünnepét. Sárospatak és annak kollégiuma összeforrt a magyar nemzet törekvéseivel. Itt lépett házasságra I. Rákóczi Ferenc Zrínyi Ilonával, az ő házasságukból származott a dicső emlékű II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Lélekemelő beszéde végén arra kérte a Mindenhatót, hogy a sárospataki főiskolából századokon keresztül kiáradt magyar szellem a mai válságos időkben ihlesse meg a magyar protestántizmust az az áldozatos nagy szeretet, amely a főiskolát olyau hatalmassá fejlesztette, árassza el a tusi nemzedéket is. A nagyhatású beszéd után a közgyűlés letárgyalta a tárgysorozatot és a református egyház több nagyfontosságu ügyében hozott határozatot. ispii Ilii és É01ÉS. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma a következő két, legmagasabb kéziratot közli: A magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére báró Feilitzsch Berthold Békésvármegye főispánját ettől az állásától saját kérelmére felmentem és Korossy György nyugalmazott államtitkárt Bókésvármegye főispánjává kinevezem. Kelt Budapesten, 1931. évi október hó 6. napján. Horthy sk. vitéz dr. Keresztes Fischer sk. A magyar királyi miniszterelnöK előterjesztésére báró Feilitzsch Berthold Bókésvármegye főispánjának felmentése alkalmából főispáni állásában eltöltött több mint egy évtized alatt kifejtett kiváló és eredményes munkássága elismeréséül a II. osztályú magyar érdemkeresztet a csillaggal adományozom. Kelt Budapesten, 1931. évi október hó 6. napján. Horthy sk. vitéz dr. Keresztes Fischer sk. A gyulai Szociális Misszió Társulat mozgalma a szegény gyermekekért. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok“, még zöld levelekre buli az arany napsugár, de maholnap beköszönt vad szelek szárnyán a fagyasztó tél s vele a hideg szoba, a kövesebb munka és a kisebb karéj kenyér szomorú évadja. A felnőttnek is rettenetes a nyomor. De hallani a gyermek szavát, hogy fázik, mert rongyos a cipője, vagy nincs is — ennél lehangolóbb nincs a világon. Pedig hány ilyen szörnyű esetnek nézünk eléje, hiszen a nyomor fokozódik. A magyar jövő reménye, ígérete, az a sok kis magyar fázik, mert rongyos, vacog, mert a láz rázza tüdővészre hajlamos kis testét.
