Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-10-03 / 79. szám

LXI1K. évfolyam 79, svam Szombat Ctyula, 1931. október 3 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A legnagyobb könyvsiker A fővárosi lapok hozzák hírül, hogy gróf Károlyi Imre könyve, mely alig néhány hete hagyta el a sajtót, immár több mint százezer példányban kelt el. Nehéz az ilyen hirt ellenőrizni, azonban azt határozottan tudjuk, hogy Gyulán, a könyv ideérkezése napján 20 példány fogyott el belőle. A gyulai könyvelárusitás történetében erre aligha van példa. Nem detektivregény a könyv, nem erotikus novella, és igy szinte érthetetlen a mai viszonyok mellett páratlan sikere. A sikert egyrészt talán megmagya­rázza, hogy az összes hírlapok rendkívül bőven foglalkoztak a könyvvel, de kétség­telen, hogy a könyv tagadhatatlan belső értékén kívül olyan kérdésekre felel meg, vagy legalább is óhajt megfelelni, amelyek ma kivétel nélkül szinte minden ember elé tolulnak. Recseg, ropog minden körülöttünk a munkanélküliek és a dolgozók milliói egy­aránt nélkülöznek. Az angol font, amely a szilárdság és megbízhatóság megtestesülése volt, . lezuhant és igy érthető, |hogy ma minden eltörpül egy kérdés mellett, mi lesz a világgal, mi lesz velünk? — Amikor Károlyi gróf erre a kérdésre megfelel, ezt ugyanabban a formában teszi meg, mint amikor egy orvost a súlyos beteg állapota íelől megkérdeznek. Könyve fejezetének cí­meit is az orvosi müszótárból kölcsönözte. A könyv egyes fejezetei a betegség diag­nózisával foglalkoznak és kétségtelen, hogy könyvének ezek a legsikerültebb részei. — Nagy olvasottság, világos előadásmód jel­lemzik a mü e részét és ha újat nem is mond, amit mond, kitünően van összefoglalva. Belőle mindenki láthatja a rettenetes terme­lési válságot, a világháború által előidézett nyomorúságot, az ostoba és gonosz béke- szerződések bűnét és azt, hogy e bűnnek elkerülhetetlen következményei egyaránt súj­tanak mindenkit, Amerikát is és ma már kezdik sújtani Franciaországot is. Amikor végig megy a kapitalista álla­mok mai helyzetén, akkor szembe állítja ve­lük az ellenpólust, azt a Szovjetoroszorszá- got, amely szerinte eszméivel megfogja hó­dítani a világot, ha a mai állapotok tovább tartanak. A kapitalista világrend helyébe a kommunista kerül. Bár rendkívül nehéz ma Oroszország állapotáról ítéletet mondani, mert leginkább csak könyvek és folyóiratok azok, amelyekből meríthetjük tudásunkat és ezek természetesen ebben a kérdésben a subjektivitástól aligha mentesek, mégis az a meggyőződésem, hogy Károlyi gróf bizo­nyára az ellentétek kiélezése végett és a veszedelem nagyságának kidomboritása miatt, talán kedvezőbben ítéli meg Oroszország helyzetét, mint amilyen az valóban. 0 maga is leírja ugyan Leninnek is, Sztalinnek is időnkénti hátrálásait a merev szovjet alap­ról, azonban ezek rugóit inkább taktikában látja, mint annak beismerésében, hogy az eddigi szovjetterv kivihetetlen. Károlyi gróf nem hiszi, hogy az eredeti öt éves terv tu­lajdonképpen megbukott. 0 úgy látja, hogy az ötéves terv sikerült, pedig a moszkvai Pravda maga ismeri el, hogy még a kitűzött termelési mennyiséget nem érték el, de főleg a minőség az, amely selejtes. Gorenkova asszony, a kommunista párt gyű­lésén nyíltan megmondta, hogy az ötéves terv lehetetlen követeléseket állít a munká­sok elé, ahelyett, hogy előbb jóllakatná őket. A cservonec vásárló értéke névleges érté­kének fele. A munkások elégedetlenek s a régi egyenlő munkabérrendszerről Sztálinnak át kellett térnie a qualifikált munka jobb díjazására és a parasztoknak is csak 50 százalékát tudta kollektiv szövetkezetekbe tömöríteni. Mindezek az orosz gazdasági rendszert is megingatták és ma Oroszország is belátja, hogy neki is érdeke az európai piac felvevőképessége, mert ha Európa nem vesz orosz árucikket, akkor Oroszorsz g nem tudja megvásárolni azt az egymilliárd aranyrubel értékű árut, amelynek behozata­lára szükség van. Természetesen letagadni azt sem lehet, hogy a cári Oroszországgal szemben a tömegek ma talán a huszas évek szörnyű éhínsége után valamivel jobb hely­zetben vannak. Valamelyik szaklapban olvas­tam, hogy a háború előtt Oroszországban 11 személyre évente egy pár csizma, vagy cipő jutott. Ma két személyre jut egy pár csizma. De mennyi vér folyt el ezekért a csiz­mákért, amelyeket az evolúció rendje ilyen áldozatok nélkül is magával hozott volna. Károlyi gróf is megemlíti, amit már több­ször megírtak, hogy Oroszországban nincs munkanélküli. De azt ő sem írja meg, amit Cse- liscsev népbiztos a nyilvánosság előtt, beszéd­ben vallott be, hogy a központi szénmedence vidékére hetenként ezernél több munkás rekrutát küldtek, de ennél több dezertál onnét. Mert az élelmiszerek minősége rossz, a lakás- viszonyok siralmasak, A gazdasági viszonyok tehát nem rózsásak Oroszországban. De még kevésbé azok az erkölcsiek A Madách falanszter rendszere ott a maga szörnyűsé­gében megvalósult s a kiváló német folyó­irat, a Neue Rundschau hasábja legutóbbi számában irja le Hoover amerikai újságíró, hogy micsoda szörnyű látvány azokat a kis­gyerekeket látni, akik mint rekruták élnek barakkjaikban s egyszer egy héten látják szüleiket. A családi élet szétbomlott, háza senkinek sincs. Az egyéni kényelem legki­sebb foka is megszűnőben. Káosz maga ma még Oroszország, amely vajúdik egy ideával és ma sem az oroszok, sem mi nem látjuk, hogy mi lesz az, amit valóban a világrahoz. Abban kétségtelen igaza van Károlyi gróf­nak, hogy a tömegek még kevésbé látják tisztán Oroszország helyzetét, őket vonzza a »máskép«, mert ahogy ma Európában kezd a helyzet kialakulni, vonzóvá tesz szá­mukra mindent, amit nem ismernek. A diag­nózis megállapítása után a gyógyítás mód­jaival is foglalkozik Károlyi gróf. Itt is kétségkívül sok igazságot tartalmaz, amit ir. A békeszerződések sürgős revíziója, a hábo­rús adósságok elengedése, olyan feltételek, amelyek nélkül nincs béke Európában. De rendkívül fontos a mai viszonyok mellett, amikor Európát apró darabokra szedték szét, nagy gazdsági egységek megteremtése. A minket érdeklő legelső lépés, amelyet Ká­rolyi gróf nem emel ki eléggé, az osztrák­magyar vámunió megteremtése. Amit lerom­boltak a békeparancsok, azt a józan ész pa­rancsára újból vissza kell állítani. E körül a vámunió körül kell kijegecesiteni a közép­európai gazdasági szövetséget, amely nélkül minden népszövetség csak játék. Az igaz­ságtalan békék revízióját, a nagy gazdasági egységek megvalósításának nélkülözhetetlen­ségét ha nem akarjuk, hogy Középeurópában is olyan káosz legyen, mint Oroszországban, kellőképen hangsúlyozza a sokat olvasott iró és igazán kár, hogy valószínűleg a »gyen­gébbek kedvéért» könnyen megcáfolható rész­letelméletekbe is belemegy. Két osztályt követel a vonatokon, amely rendszer Angliá­ban régóta megvan, az angol iont mégis leesett. Angol mintára egyes bírót követel a hármas tanács helyett, de megfeledkezik arról, hogy Angliában esküdtszék van. Mar Folyó évi október hó 3-án, szombaton este disznótoros vacsora Ludvignál

Next

/
Thumbnails
Contents