Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-08-12 / 64. szám
LXIII. évfolyam 64. ssám Szerda Ctynla, 1931. angnsztns 13. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. D17F1?C 1J Fy l\ iGwl POLITIKAI, TÁRSADALMI £8 KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára lö fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Sinrobbantássai merényletet követtek el a D43 vonat ellen. Kilenc kocsi kisiklott, tizenkilenc utas megsebesült. Húszezer márkát tűztek ki a tettesek kézrekeritésére. Berlin, augusztus 10. A Németbirodalmi Vasutak igazgatósága közli: Augusztus 8-án este 9 óra 55 perckor Jiiteborg és Griina—Koloster— Zinna között ismeretlen tettesek a D43. vonat útja közben a jobboldali sin egy darabját felrobbantották. A robbanás dörejét a vonatszemélyzet és sok tanú, még Gürna állomáson is hallotta. A meiénylet a berlin—hallei vonal 66 06-os kilométerjelzőnél történt. Innen szorosan a földön gyöngeáramu vezeték húzódott a vasúti vonattól oldalt 200 méternyire álló bozótig. Nyilván itt bújtak meg a merénylők. A vonalmenti távbeszélő oszlopokon a tettesek öt huzalt átvágtak. A robbanás következtében kilenc kocsi kisiklott és ezek közül kettő lezuhant a magas töltésen. Beidin, augusztus 10. A jüteborgi vasúti szerencsétlenségnél hét személykocsi siklott ki, azonkívül a csomagszállító és az étkezőkocsi. Valamennyi felborult és a vasúti töltésen lezuhant. Ennek ellenére csak hárman sebesültek meg súlyosan és tizenhat könnyű sebesülés történt. Emberéletben nem esett kár. Az utasokat Münchenből érkező gyorsvonattal szállították tovább Berlinbe. A szerencsétlenség Az ülésen báró Feilitsch Berthold főispán elnökölt. A bizottság tagjai csaknem teljes számban jelen voltak. Az alispáni jelentést dr. Pánczél József vára. főjegyző olvasta fel, amelyből az alábbiakat közöljük. A mezőgazdasági és földmunkásság helyzete munkaviszonyok szempontjából, a vármegye területén az elmúlt hónapban jónak mondható, azonban a gazdálkodó közönség és mindenki, aki járandóságát gabonában kapja, úgymint a gazdasági cselédek, részes munkások stb. a gabonaárak katasztrofális esése miatt a legnagyobb mértékben el vannak keseredve. Általános felfogás, hogy a gabonaárak emelkedni fognak, ezt az emelkedést azonban a lakosság arra leginkább reászornló rétege bevárni nem tudja és már a mostani színhelyére Wittenbergből segélyvonat érkezett. A birodalmi vasutaktól kiküldött bizottság megállapította, hogy a kisiklás azért történt, mert az egyik sint felrobbantották. A robbanás ereje a sínből kiszakított egy darabot és igy a kisiklás elkerülhetetlen volt. A robbanás pillanatában a gyorsvonat száz kilométeres sebességgel robogott. A mozdonyvezető a robbanás hallatára az összes fékekkel fékezett és sikerült is a vonatot azonnal megállítania. A rendkívüli nagy sebesség után bekövetkező gyors fékezés következtében a kocsik egymásra futottak és a lokomotív és a szerkocsi egymásba fnródott. Szinte érthetetlen, hogy a mozdonyvezető és a íütő életben maradt. Berlin, augusztus 10. A birodalmi vasutak valamennyi vonalán szigorított pályafelügyeletet rendeltek el. Dorpmiiller dr.-nak, a Birodalmi Vasúttársaság vezérigazgatójának intézkedésére a merénylet tettesének kézrekeritésére húszezer márka dijat tüztak ki. Azokat a híreket, mintha a merénylet az Olaszországból visszatérő Brüning b irodalmi kancellár vonata ellen irányult volna, hivatalosan nem erősítették meg. A kancellár egyébként ma reggel Berlinben érkezett. alacsony árakon értékesíti búzáját, mert részben köztartozásainak, részben pedig magánjogi vonatkozású tartozásainak kiegyenlítésére pénzre van szüksége. Jelentések szerint több helyen az a sajnálatos tény is tapasztalható, hogy a nincstelen mezőgazdasági és földmunkásság nyári keresményéből, még a téli kenyérrevalót is eladja, az elmúlt télen felgyülemlett tartozásainak kiegyenlítése végett. Az ipar és kereskedelem helyzete változatlanul rossz. A gazdasági és egyéb munkálatoknak befejezéshez közeledtével újból előtérbe nyomul a munkáskérdés, mely a rövid, alig két hónapos időszak alatt, ngyahogy nyugvópontra került. Szükséges erről tájékoztatást adni és behatóan tárgyalni a hamar elkövetkező őszi és téli időszak kilátásait itt ebben a jelentésben azért, hogy a vármegye munkássága is figyelmeztetve és tájékoztatva legyen. Az általános munkanélküliség nagyban- egószbeD, május hó elejével volt megszűntnek tekinthető. Ebben a hónapban indultak meg a nagyobb ipari, általánosabb gazdasági munkák és megszűntek a munkásság panaszai. A hatóságok minden igyekezete oda irányult, hogy a gazdasági munkásság, az aratási munkálatoknál elhelyezést találjon és téli kenyérszüksógletét megkereshesse. Aratási munkahiány miatt nem is érkezett panasz, amelyből azt lehetne remélni, hogy a vármegye gazdasági munkássága téli kenyérszüksógletét megszerezte. Ez nagyjában igy is van, de figyelembe kell venni, hogy a hosszú ideig tartott munkahiány miatt, a munkásság el van adósodva és hogy egyébb kereset hiányában fontos szükségleti cikkeit is aratási keresetéből kénytelen beszerezni. Érdeklődésem eredményeként azt kell jelentenem, hogy amennyiben a munkás minden kötelezettségének eleget tesz és az ipari cikkeknek, a gazdasági termények áraihoz viszonyított drágasága dacára beszerzéseket is eszközöl, úgy a munkája után kapott kenyérmagvak a téli időszakra nem lesznek elegendők. Meg kell ezt itt említenem, mert az a tapasztalatom, hogy a munkásság igen tekintélyes része bizik a hatóságoknak az elmúlt téli időszak alatt tanúsított segítési készségében és sok esetben azt is hangoztatta, hogy ez a segítés, a munkaalkalmak teremtése, a hatóságnak kötelessége. Az önhibáján kívül hajba jutott munkás ezen felfogásán nem csodálkozom, de amennyire jól esik a bizalom, mit az érdekükben minden törvényes és lehető cselekvésre kész hatósággal szemben táplál, annyira tiltakoznom kell a korlátlan kötelesség hangoztatása miatt. Munka- alkalmak teremtése nem hatósági feladat, mert ennek anyagi feltétele hiányzik. A hatóságnak csak az esetleg elhatározott közmunkák végrehajtása és a munkaalkalmak közvetítése lehet a feladata. Midőn azonban elhatározott közmunkák végrehajtásáról kell a hatóságnak gondoskodnia, figyelembe kell venni, hogy a kir. pénzügyigazgatóság által a múlt hónapban tett jelentés szerint a fedezetet képező adók 62 százaléka még nem folyt be és amennyiben ez az arány nagyon lényegesen meg nem változik, úgy a megyei hatóságok, nem hogy a közmunkák végrehajtása iránti kötelezettségnek nem tudnak megfelelni, de nem tudnak eleget tenni olyan kötelezettségeiknek sem, amelyek létüket és akadálytalan működésük feltételeit érintik. Közmunkák indítására az egyes testületek a jövőben egyébként sem tudnak kellő fedeze A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1931. aug. 10.)
