Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)

1931-05-30 / 43. szám

2 Béke» 1931. május 30 A külügyminiszter Genfi útjáról. Károlyi Gyula gróf külügyminiszter a genfi Európabizottság üléséről úgy nyilatko­zott, hogy a francia kormánynak az általá­nos gazdasági helyzet javítására irányuló ja' vaslatát azért kellett a bizottság elé utalni, mert az nem volt az egyes kormányok állás­pontjával mindenben összeegyeztethető. Genfben az volt a benyomása, hogy az olasz-francia feszültség sokat enyhült. A ma­gyar kormány és a magyar nép magatartásá­ról úgyszólván mindenütt az elismerés sza­vait hallotta. A Magyar Passió előadása Szegeden a Fogadalmi Templom előtt. A budapesti Nemzeti Színház tagjai mutatják be a színmüvet jnnins 13-án és 14-én. A magyar ünnepi játékok régen óhajtott tervét valósítja meg junius 13-án, szombaton este 8 órakor és 14-én, vasárnap délután 4 órakor a budapesti Nemzeti Színház, amikor Voinovich Géza költői müvét, a Magyar Pas­siót a Nemzeti Színház színpadáról a két napra elviszi Szegedre, hogy ott szabad téren, a Fogadalmi Templom előtt adja elő. Voinovich Géza müvét — amely Krisztus életét, kínszenvedését és halálát olyan ma­gasztos költői szépséggel kapcsolja össze a magyarság tragikus sorsával — eredetileg ilyen szabadtéri ünnepi játék elgondolásával irta s így a Nemzeti Színház színpadán csak ideiglenes megoldást kapott A Fogadalmi Templom-tér művészi és monumentális miliő­jében bontakozik majd ki a maga teljességé­ben a mü minden szépsége, amikor a Nemzeti Színház teljes gárdáján (kivül hatszáz főnél nagyobb tömeg, ének- és zenekar adja meg a játék méltó keretét. Hetek óta folynak az elő­készületek a hatalmas tér technikai, világi tási és akusztikai berendezésének s természe­tesen megtörténik minden intézkedés, amely a közönség elhelyezkedését és kényeimét szolgálja A Nemzeti Színház rendezője, ter­vezője és műszaki szakértője már lent dolgo zik Szegeden s a Nemzeti Színház társulata! Hevesi Sándor igazgató vezetésével — a Ma­gyar Passió teljes budapesti szereposztása — napokkal előbb kezdi meg a próbákat ebben az uj és kivételes környezetben. A tér díszítésének és a játéktérnek mü vészi kiképzését Upor Tibor, technikai beren­dezését és tribünjeit Tolnay Pál tervezte. A tér 3038 ülőhelyre van beosztva. Gondoskodás történt, hogy Szeged köze­lében fekvő városok közönségének az előadás után különvonatok álljanak rendelkezésére. Motorosvonat indul junius 13-án 26 óra 15 perckor, érkezik junius 14 én Kiskunfélegy­házára 0 óra 40 perckor, Csongrádra 1 óra 18 perckor, Szentesre 1 óra 36 perckor. Indul 23 óra 20 perckor érkezik Hódmezővásár helyre 0 óra 06 perckor, Orosházára 0 óra 49 perckor, Békéscsabára 1 óra 26 perckor; Giju - Iára 1 óra 47 perckor. Az ünnepi játékra szóló külön belépő­jegyek b szombatesti előadásra 5, 4, 3, 2‘50, 2 és 1*50 pengős árban, a vasárnap délutáni előadásra 2 T50, P20, 1 és 0*60 pengő árban Szegeden a jegyelárusitó helyeken és a hely­színen válthatók. Sebestyén Mihály tiz esztendő óta vezeti a miskolci Nemzeti Színházat. Sebestyén Mihály miskolci színigazgató, mint már megírtuk, junius hó 26 án kezdi meg nyári szezonját nálunk, az Erkel Ferenc színkörben. Az egyik előkelő miskolci napilapban olvassuk, hogy a nyári sziniidény megkez­dése előtt a miskolci közönség meleg ünnep­lésben részesíti Sebestyén Mihályt, aki tiz esztendő óta vezeti a miskolci Nemzeti Színházat. Csendes, munkás, de eredmények­ben gazdag volt ez a tiz esztendő. Hogy mit jelent e hosszú időnek egyhuzamban való eltöltése egy város színházában, annak érté­két akkor becsüljük meg, ha számbavesszük p. o. a főváros sok színházának válságát, bukását, ha fölemlítjük, hogy Szegednek e tiz év alatt hét igazgatója volt. A miskolci közönség és kritika egyhan­gúlag megállapítja, hogy ezt a tiz esztendős jubileumot az igazgatóság nem görögtüzes ünnepségekkel ülte meg, hanem fővárosi ni vóju előadásokkal. A miskolci »Reggeli Hír­lap« napilap találóan Írja : „Állapítsuk meg minden elfogultság nélkül, hogy ebben a szezonban nem volt egyetlen bukott elő­adás és egyetlen, helyét meg nem álló színész ... El kell ismernünk, hogy a színigazgató komolyan vette kötelességét és megbízhatóan végezte feladatát“. Örömmel és megnyugvással vesszük tu­domásul a miskolci közönségnek a színigazgató s színtársulat működése fölött kifejezésre jut­tatott elismerését. Ez a rendkívül kitüntető, meleg elismerés kiséri a miskolci Nemzeti Színház társulatát Gyulára. Ha eddig biza­lommal és szeretettel látta közönségünk a kiváló művészi együttest, most igazán min­den okunk megvan, hogy a múltbeli szere­tet fokozódjék s idei szezonjuk anyagilag is — a mai viszonyokhoz mérten — kielégítő legyen. A rom. kath. reálgimnázium évzáró vizsgahangversenye. A gyulai rom. kath. reálgimnázium ifj. ének- és zenekara 1931. évi június hó 4-én, Űrnap, délután 5 órakor az intézet tornacsarnokában zenekar alapja javára szokásos évzáró vizsgahangversenyt ren­dez. Belépőjegy személyenkint 1 P. Fe- lülfizetést, illetve jegy megváltást köszö­nettel fogadnak és lapunkban nyugtázank. Jegyek június 1-étől kezdve előre vált­hatók, illetve előj egyeztethetők a tanin­tézet I. emeleti énektermében délelőtt 11 órától 12-ig. MŰSOR: 1. Kéler B.: „Rákóczi nyitány.“ Játssza a ze­nekar. 2. Chr. Gluck: „Zsoltár.“ (A XXIII. zsoltár után.) Énekli a vegyeskar. 3. Gyula diák: „Éjféli lázak.“ Szavalja Haj­dics I. VI. o t. 4. Ch. Gounod: „Faust-fantázia.“ Játssza a zenekar. 5. I. osztályosok zongoraversenye, a) Ch. Voss: „Un petit morceau.“ Kertész K. b) „Gyakorlat.“ Nagy J. c) Bátor Sz.: „Csere bogár, sárga cserebogár.“ Csatáry L. 6. Radoányi K.: „Karcsi nagyon beteg.“ Személyek: Karcsi, a mintadiók, ezúttal másodikos Viki, Karcsi öccse, elsős — — Mák Matyi | Sz^élDál'Ti bor! Karcsi kortársai s egy­lakuk Péteí szersmind ba-i‘ársai Kefe Jani Pedagogiász Elemér instruktor — Papa (t. i. Karcsi papája) — — Mama — — — — Or. Vágó Tóbiás oki. orvos — Rótt) I, 11. o t Pettner J. I. o t Kiss S. II. o. t. Vincze A. II. o t Donka F. II. o. t. Biró J. II. o. t. Igna Gy. II. o. t. Titz J. IV o. t. Titz Gy. V. o. t, Becsy Z. IV. o. t. B TóthV.IILo t. 10 perc szünet. 7. a) Ti szegin magyarok . . . (1543.) Karra alkalmazta H. J. b) Egykor én is ked­vemre éltein. (Régi magyar dal.) Karra al­kalmazta Szenigálg Gy. Énekli a vegyeskar. 8. a) A. Schumann: „Knecht Rupprecht.“ b) Bartók B.: „Tót legények tánca.“ Zongo­rán játssza Läufer Gy. II. o. t. ?9. R. Wagner; „Tannhäuser.“ A vendégek be vonulása. Játssza a zenekar. 10. Bloch J.: „Második kis magyar fantázia.“ Játssza Scheibert F. VII. o. t. (hegedű) és Czinczár F. VII. o. t, (zongora). 11. Pazeller J.: „Magyar nóták.“ Játssza a zenekar. Kedves Gyermekek! Somogyi néni megérkezett! Nem kell mondanánk, hogy szeretettel várja az ő volt növendékeit s azoknak a kis barát­nőit és barátait. Az iskolája jaains elején megkezdődik, a szokásos finom és deems nri táncok tanításával. Méltó lesz az eimnlt éveken át tartott hangnlatos és felejthe­tetlenül kedves összejövetelekhez. Kedd, csütörtök és szombaton délután 5—7 óráig már tanít az Újvárosi Körben, ott lehet már nála érdeklődni. Az úgynevezett törzsnövendékek már együtt vannak, tehát csak a többieknek kell jelentkezniök. 307 2-47 Hz liirltsltl iiiiálísi 1 Uinserdlben 1931. junius 7-én, kedvezőtlen Idő esetén 14-én.

Next

/
Thumbnails
Contents