Békés, 1931. (63. évfolyam, 1-103. szám)
1931-03-21 / 23. szám
LXIII. évfolyam 33. §xám. Szombat Gyula, 1331, március 31 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az Erkel ünnepély. Abból az alkalomból, bogy most volt 70 éve a legkiválóbb magyar opera, a Bánk Bán, magyar előadásának, a Békésvármegyei Kaszinó múltjához méltó emlékünnepélyt rendez. Az utóbbi években annyira megszoktuk már a centenáriumokat és egyéb ünnepségeket, hogy az ünnepélyek mögött a mélyebb jelentőségeket észre sem vesszük. Erkel jelentősége is tulajdonképen nagyobb annál a nagy dicsőségnél, amit jelent az, hogy ő irta a legnagyobb és legelső valóban magyar operát. Azokat az operákat, amelyeket a magyar népzenének a nagymüvész csodálatos tehetségével megérzett és egyénileg felfogott melódiái szőnek át. — Gyulai fiú, akinek családja apai részről nem is magyar, de talán holland eredetű, akinek szülei házában talán többet beszéltek az akkor még önálló Német-Gyulán németül mint magyarul, teremti meg valójában az igazán művészi és igazán magyar operát. A történelem néha különös ismétlődéseket teremt meg. Az első aki a magyar zene különállóságát felismerte, a nagy Csanádi püspök: szent Gellért volt. Századokkal ezelőtt életirója, aki valószinüleg maga is olasz pap lehetett, meg irta róla, hogy a Szent Gellért-legendában egyszer a Bakonyban, amint éjjeli pihenőre tért, nem tudott elaludni, mert egy nő, aki kézimalmot hajtott, énekelni kezdett. Odaszólt kísérőjéhez. AValther magyarázd meg nekem, micsoda dallamu éneklés ez, ami megkap s nem hagy aludni, Walther pedig megállapította német alapossággal, hogy a dal modulációja az, ami különös. „Ista modulatio car- minis . . .“. A tudós olasz püspök s a müveit német magiszter rögzítették le tehát először, hogy már a magyar művelődés hajnalán ólt a magyar népzene, a maga egyéni különállásában, a dolgozó nép ajakán. Ha művészet nem lenne, ki viselhetné el a munkát, mondta életirója szerint, a vértanú püspök. Sok száz évvel később a gyulai német kántor fia meghallja egy magyar szolgaein- ber énekét s amint ő később bevallotta Gárdonyi Gézának, ennek a dalnak a sajátossága inspirálta arra, hogy magyar muzsikus legyen. Az akkor még német műveltségű Pozsonyba, ahol már ott kongtak Széchenyinek és Deák Ferencnek léptei, majd később Budára, ahol még a német színházban is működött Erkel, szintén elkísérték a gyulai magyar melódiák. És ha a legenda is az, hogy a gyulai harangok dallama zug a Himnuszban, a gyulai magyar talajból fakadt az a szellem, amely az idegen származású Erkelből nagy magyar muzsikust csinált. A tudósok és áltudósok, ha akarnak játszhatnak fajelméletekkel. A magyar nap, a magyar föld átalakító ereje mindenre rácáfol. A magyarból legnagyobb német festővé lett szintén gyulai származású Dürer helyett idegen „fajuakból“ olyan magyarokat teremt, akik művészetben, irodalomban és tudományban nagyot és magyart produkálnak. Sötét időket élünk, de az ilyen megemlékezések ezzel a tanulsággal egy jobb jövőbe világítanak. És ez a jelentőségük. Dr. Gáli Gésa. A Biliéi IHM Egyesület lyioniosságy iiáztaíarozási imi Kedvezményes kölcsön háziatarozási célokra. Nagyvonalú törekvés az ipari munkanélküliek megsegítésére. 35 iparág Juthatna a tavaszi időben foglalkozáshoz. Évek óla folynak az ankétezések, tanácskozások, melyeknek célja az ország leromlott gazdasági helyzetének megjavítása, a munkanélküliség megszüntetése. Tudott dolog, hogy a bajek nem helyi jellegűek, hanem világszerte éreztetik káros következményeiket, ebből folyólag azok gyökeres megszüntetésének lehetősége sem egyedül tőlünk tügg. Mondhatnánk, központilag szervezve, egységesen irányított munkával és csak akkor lehetnek ezek a törekvések eredményesek, ha az u. n. győző hatalmak jobb belátásra jutnak és az eddig folytatott elnyomó politikával felhagyva sürgősen segítségére sietnek az igazságtalan békeszerződések által jönkrejuttatott legyőzött államoknak. Több jel enged ma már arra következtetni, hogy a merev elzárkózás enyhülése be fog majd következni, ha másért nem, azért, mert az élet törvényei fogják arra kényszeríteni a nagyhatalmakat. Senki sem várhatja azonban, hogy ez a jobb belátás máról-holnapra fog erőt venni rajtuk, ahhoz évek, esetleg hosszú évek kellenek. Addig is magunknak mindent el kell követnünk, hogy mezőgazdasági és ipari termelésünket javítsuk és fokozzuk, az ország lakosságának fogyasztókópességót emeljük, az exportot fejlesszük, az iparcikkek behozatalát pedig minimumra redukáljuk. Hisszük, hogy a mezőgazdaság megsegítése a földtehermentesitósi javaslat törvény erőre emelkedésével és a kormányzatnak a eabona jobb értékesítését célzó egyéb intéz kedéseivel rövidesen megindul és ennek jótékony kihatásai az egész közgazdasági életben éreztetik majd hatásukat De folynak már a kisipar megsegítésére vonatkozó parlamenti tárgyalások is. A tavaszi idők beálltával egyidejűleg megkezdődnek a mezőgazdasági munkálatok, de meg kell újból kezdődniük a közmunkák nak is, amelyek legnagyobbrészt uj utak építéséből és a régi utak javításából adódnak. Ezzel a mezőgazdasági és földmunkások nagyobb része munkához fog jutni, reméljük tehát, bogy a munkanélküliek száma tetemesen csökken Mi lesz azonban;az ipari munkanélkü liekkel ? Ezek megsegítése is ép oly fontos országos érdek, mint a mezőgazdasági munkásoké 1 Az építkezéseknek kellene megindulnia, hogy az ipari munkások tömegei jussanak munkához és mindennapi kenyérhez. Az építkezéseknél 80—35 iparág talál foglalkozást, legcélravezetőbb lenne tehát az építkezés megindulása A közópitkezések legnagyobbrészt, már csak tőkehiány miatt is, befejeztettek, sőt ugyanezen ok miatt elégséges magáuépitke- zósre sem lehet és szabad a közeli jövőben számítani. Da talán sürgősebb is momentán a meglevő házak tatarozása jókarba hozása, mint uj lakások építése. Áll ez különösen városunkra, ahol tudalevőleg a szükséglethez képest elég számban állanak lakások rondelke zésre, ellenben ugyancsak sok ház szorulna már tatarozásra, illetve sok lakásra ráférne a mai igényeknek megfelelő modernizálás, kar- bahelyezés. Ezeknél a munkálatoknál igen sok iparos jutna vállalkozáshoz és igen sok ipari munkás, napszámos keresethez. A mun kanélkülÍ8Óg leküzdésének érdekében is megfelelőbbnek látszik a tatarozási munkálatok mielőbbi megkezdése, bizonyára ezért is merült fel a fővárosban a tatarozások kötelező elrendelésének kérdése, mert az arra fordított tőkék legnagyobb része munkabérek alakjában ama tétlenül álló munkáskezekbe kerülne. A tatarozási és modernizálási költségek a mai lakbérviszonyok mellett nem is jelentenek már nagyobb terhet a háztulajdonosokra és eredményes eszköznek Ígérkezik a munkanélküliség enyhítésére is, amennyiben 35 iparág juthatna és pedig most a tavaszi időben, tehát a legválságosabb időkben foglalkozáshoz. Épen ezért a legnagyobb elismerés hangján emlékezünk meg a Békésmegyei Taka rékpénztári Egyesület igazgatóságának gazdasági és szociális szempontból is nagyvonalúnak jellemezhető amaz elhatározásáról, hogy báztatarozási célokra késznek mutatkozik köl csönöket folyósítani olyan kedvező feltételek mellett, amely feltételeknél jobbat a mai viszonyok között el sem képzelhetünk és amely feltételek magukban igazolják, hogy a Békés-
