Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-05 / 19. szám
2 Békés 1930. március 5 ország teste, és mikor a megszaggatott, meg- tépdesett nnmzet szive vérzik. Mégis ünnepelünk ! Ünnepelnünk kell és el nem csüggednünk. Elszakíthatták országunk kétharmadrészét : letéphették nemzetünk kebeléről testvérmillióinkat, elrabolhatták kincsesbányáinkat, lerághatták az ország testéről a vallás- szabadság klasszikus földjét: Erdélyt és a felvidéket, de egyet nem rabolhattak el: hitünket. A közelebb múlt borzalmas helyzetbe sodorta nemzetünket és országunkat. A magyar katona vitézsége, hősiessége, dicsőségének csillaga aláhullt. A világháború után a katonaság lélekben megmételyezve és megmérgezve eldobta magától a hazát védő fegyvert és szabadutat nyitottak az ezeréves szent föld ellenségeinek. Ránk szakadtak a forradalmak, megdermedt az egész nemzet lelke, siralomházzá vált az egész ország. Fegyver dör- rent és kioltották annyi jelesünknek és azok között hazánk egyik legnagyobb fiának életét. — Ellenségévé lett a magyar a magyarnak. Börtönbe hurcolta magyar a magyart és a Duna fenekén vetett sirágyat honfi a honfinak. Összeomlott minden. Rend, törvény, igazság eltlfnt. Ezer éves alkotmányunk, nemzeti mivoltunk, állami hatalmunk semmivé lett. A mélyen megásott sir ott tátongott a nemzet előtt és a hóhérok ott lesték, hogy mikor tehetik bele a nemzetet és mikor hengerithetnék rá a sir szájára a követ, hogy ne lehessen soha többé magyar feltámadás. Azok, akik katonáink előtt meg sem állhatták és azok az árulók, akik sorainkban voltak, azok jöttek be a magyar földre győztesek gyanánt. Bíztunk az Istenben és bízunk a magunk erejeben. A történelem lelket öntött belénk. Bebizonyult ismét a régi igazság, hogy ahol a legnagyobb a veszedelem, legközelebb van a jó Isten segítsége. A mi mennyei jó Atyánk mindenkor küldött szabaditót, megváltót az ő magyar népéhez. Amikor a legnagyobb veszély fenyegette, elküldte Ocskayt, Bethlent, Tökölyt, Rákóczit, Kossuthot és elküldte utegyengetőkül a nemzet és az ország építésére Széchenyit, Deákot és Tisza Istvánt. Es elküldte ebben a nagy veszedelemben, ebben a nagy sötétségben elküldte a nemzethez az otrantói hőst: Horthy Miklóst. (Taps.) Hogy milyen hivatást vállalt magára a mi Kormányzó Urunk és miképen teljesítette feladatát az elmúlt időkben, azt mindnyájan tudjuk. Az örvény széléről visz- szarántotta nemzetét, felkeltette a nemzet lelkében az élniakarást és azt acélos, törhetetlen törekvéssé edzette. Lángra lobban- totta a nemzet lelkében az öntudatot és azzal visszaadta a nemzetnek önmagát, a dolog és munka utján visszadta a nemzetnek életét. 1919 november 16-án vonult be a nemzet fővárosába Kormányzó Urunk az önálló magyar hadsereg élén és 1920 március 1-én a nemzetgyűlés kormányzóvá választotta. Budapest polgármesterének üdvözlő szavára a mi Kormányzó Urunk egész szivét, lelkét magában foglaló választ adott: „Ez a város megtagadta ezer éves múltját, ez a város porba tiporta a nemzet koronáját, ez a város vörös rongyokba öltözött.“ Kemény beszéd, de igaz. És nemcsak beszéde kemény, de a keze is. Csak igy volt lehetséges, hogy elhengeritse azt a nagy követ a nemzet sírjának szájáról, csak igy vált lehetségessé, hogy elhárítson minden akadályt a nemzet feltámadásának utjából. Horthy Miklós kormányzó urunk mint Antheus a földből, a magyar földdel való érintkezésből merített mindenkor uj erőt. Az ő hitét nem tudta megölni a nemzetet pusztító tűz, az ő erejét nem volt képes megtörni a belső és külső gyilkos támadások egész sorozata. Birodalma mindig megerősödött, nemzetünk Az egész ország ünnepelte a kormányzót. Horthy Miklós kormányzó szombaton reggel fél 9 órakor szárnysegédei kíséretében a Hősök emlékkövét koszoruzta meg. Délelőtt a királyi hercegeket, a felsőház és a képviselőház elnökeit, Vass József vezetésével a kormány tagjait, a honvédség küldöttségét, a számvevőszék és a Kúria elnökeit, a hercegprímást, a református, evangélikus, unitárius, görögkeleti és izraelita egyházak küldötteit fogadta a kormányzó, majd délben az összes külföldi követek és ügyvivők tiszjövendőjébe és bizó szivének reménysége mindig újra meg újra kizöldült. Ezt az országot csak a munka mentheti meg — hirdette mindenütt. Hogy mit tett kormányzó urunk a lefolyt 10 év alatt, mily erős munkát végzett, micsoga ragyogó tényei és az ezekhez fűződő események díszítik azt az utat, amelyet megfutott, minő magasra iveit, nekem nem lehet feladatom részletesen vázolni; egy ünnepi beszéd keretében el sem fér. Ezeknek a ragyogó tényeknek, a nemzetmegváltó munkának tüzetes ismertetése a történelem feladata. Nekem csak az volt a hivatásom, hogy néhány fénysugárral rávilágítsak arra az útra, amelyen Horthy Miklós járt és nagy vonalakban ismertessem, azt a munkát, amelyet hazájáért végzett. És ma, amikor kormányzó urunk küködésének 10 éves évfordulóját ünnepli az ország, ma, amikor a nemzet, a haza, az állam és nemzetgazdaság, a kultúra, a jog, az igazság visszaállítása, meggyökeresitése tekintetében a munkát, amelyet végzett, ma, amikor az ő elévülhetetlen érdemeit törvénybe iktatja ma nem lehet más feladatunk, mint hódoló tisztelettel venni körül lélekben és körül ragyogni Horthy Miklós nevét. Könyörögni érte és dolgozni vele, hogy elérhesse ő'és elérhessük mi az ő magasztos hivatásának, isteni gondviselésszerü küldetésének célját: a magyar szabadságba régi Nagy-Magyar- ország feltámadását., Éljen , Horthy, Miklós Kormányzó Ür ! Éljen ! Éljen ! Éljen ! Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés követte a szép ünnepi beszédet, amelynek lecsillapultával a főispán előterjesztésére a közgyűlés táviratban is hódolatát fejezte ki a kormányzó előtt. A távirat igy szól: Kormány sói kabinetiroda Budapest. Kormánysó Ur ŐfÖméltóságának tis éves jubileuma alkalmából a mai napon megtartott ünnepi kösgyülés egyhangúlag, lelkes kösakarattal hős ott határosatából folyólag a Kormánysó Ur Őfőméltóságát hódoló tisstelettel, hálatelt és hűséges ragasskodással és lelkes sseretettel kössöntjük és iidvösöljiik. Alispán. Ezzel a lélekemelő ünnepség végétért. Bokorrózsa minden elképzelhető szín« ben előjegyezhető, mig a készlet tart, drb.-ként 60 filléres árban a pósteieki uradalmi kertészetben. — Magastörzsü rózsák is kaphatók. Levélcím: Póstelek, u p. Békéscsaba. 160 2—io telegtek előtte, akiknek nevében Orsenigo Cesare pápai nuncius mondott üdvözlő beszédet. Az összes megyei és városi törvényhatóságok diszgyiiléseken ünnepelték a kormányzó 10 éves jubileumát és a városok, községek házait fellobogózták. A külföldi sajtó legnagyobb része is megemlékezett a magyarok nagy ünnepéről és meleghangú cikkekben méltatták Horthy kormányzó érdemeit. Kitünően sikerült a gyulai katolikus egyesületek teaestje. A nspokban Berlinben a villanyszerelők bált rendeztek s azon megjelent az öreg Siemens, a világhírű villamostársaság főnöke- Mikor eltávozott, a rendezőség háláját fejezte ki a megjelenésért. Siemens ekkor igy szólt: „Hogyan, hát Önök megköszönik, amiért eljöttem. Hiszen ez természetes, hiszen enyéim közé jöttem s én is, mint villanyszerelő kezdtem pályámat.* Az a hatalmas közönség, mely a szombaton este rendezett katolikus egyesületek tánccal egybekötött teaestjén megjelent az Ipartestületben, egyrészt kifejezte ezzel a kát. egyesületek erkölcsi és hazafias működése felett érzett elismerését, honorálta azt a szép célt, melyet a Katolikus Kör felsegitósére végzett a rendezőség minden tagja, másrészt e szépséges és hatalmas seregszemle gyönyörűen érzékeltette az összetartásban levő erőt, mely nemcsak nagyfontosságu célkitűzéseket valósit meg, hanem kedves és családias hangulatával meleggé és kedvessé teszi a kapcsolatot azok közt, akikre a szeretet legfőbb parancsát hagyományozta az isteni Mester. A szombati éjszaka a legkedvesebb hangulat jegyében telt el. Mindenki, aki ott volt — pedig megjelent Gyula város társadalma a legelső emberétől a legegyszerűbbig — kitünően érezte magát s komolyan elmondhatjuk, hogy as idei farsang legsikerültebb mulatsága volt a szombat esti táncos teaest. A fiatalság sokat táncolt, a nemtáneolók szintén megtalálták a kitűnő rendezőség figyelmessége folytán szórakozásukat. A nagyszerű est sikerében minden egyesület vezetőségét őszinte elismerés illeti meg. A rendezőség heteken keresztül úgyszólván állandó permaneneiában volt s oroszlánrészük van a hatalmas tábor összehozásában. A közönség megértését e szép est iránt örömmel láttuk s hisszük, hogy az érdeklődés a jövőben sem fog lohadni, hiszen — mint az öreg Siemens mondta, az övéik közé jönnek mindig. A zenét Bakró Jóska zenekara szolgáltatta művészi tökéletességgel s fáradhatatlansággal. Komjátsseghg Lajos, az Ipartestület kitűnő vendéglőse ez estén is kitett magáért. Pedagógiai szeminárium. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 883—05—11—929. sz. alatt kelt rendeletére Szentkereszty Tivadar kir. tanfelügyelő Gyulán, a központi áll. elemi iskola helyiségében 1930. március 6-án pedagógiai szemináriumot rendez. A pedagógiai szeminárium programja: 1. Megnyitó. 2. Értekezés a ^fogalmazás tanításának módjáról. 3. Münsztermann Ernő c. tanfelügyelő fogalmazást tanit a III. osztályban.
