Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-02-26 / 17. szám
2 Békés 1930. február 26 Belügyminiszteri rendelet a vármegye jövő évi háztartási költségvetésének felülvizsgálata tárgyában. A vármegye jövő évi háztartási költségvetésének felülvizsgálata tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet alapján, a vármegyei háztartási alapnak hozzájárulásból fedezendő szükséglete 278.886 P, a nyugdíjalap hozzájárulása pedig 362.504 P. A megyei városok a múlt évre kivetett állami adók (föld, ház, társulati és tantiém adó, valamint az általános kereseti adó) után 5.31%-kítl, a községek pedig 15.0%-kal járulnak hozzá a vármegyei hozzájárulás fedezéséhez. Az 1929. évi állami adó együttes összege, amelyek alapján kivettetik a fenti °/0, 5,252.520 peDgő. A vármegyei hozzájáruláshoz fizetnek Gyula 22.000 P t, Békés 68.000 P t, Gyoma 31.000 P-t, Orosháza 63.000 P-t, Szarvas 56.000 P t, Békéscsaba 59.000 P t. Legkevesebbet fizet Mezőmegyer 1722 pengőt és Gádoros 3687 pengőt. A két r. t. város azért fizet kevesebbet, mert mind a két városnak önálló nyugdíjalapja van és igy a várm. nyagdijalaphoz a fent említett 15.03°/0-ból csak 5.31% ot visel. Báró Feilitzsch Berthold vármegyénk főispánja lemondott biharmegyei Pár nappal ezelőtt meglehetős nagy nyugtalanságot keltett az a fővárosi lapok utján terjesztett hir, hogy vármegyénk főispánja lemond itteni állásáról és a biharmegyei főispáni állást tartja meg. Ebben az ideges bizonytalanságban jólesőleg hathat a vármegye felzaklatott közéletében az a belügyminiszteri leirat, amely a napokban érkezett le a vármegye főispánjához s amelyet alább szószé rint közlünk: M. kir. belügyminiszter 741. ein. sz. Méltósdgos báró Feilitzsch Berthold urnák Bihar- és Bókésvármegye főispánja Berettyóújfalu. A Kormányzó Ur Őfőméltósága az 1930. évi február hó 18-án kelt magas elhatározd sával előterjesztésemre Méltóságodat Bihar vármegye ólén viselt főispáni állása alól, buzgó szolgálatainak elismerése mellett, saját kóréi móré felmenteni móltóztatott Amidőn erről Méltóságodat tudomás végett értesítem, egyúttal ebben a minőségében fáradhatalan buzgalommal végzett közhasznú munkásságáért«köszönetemet nyilvánítom. Felkérem Méltóságodat, hogy a várme gye kormányzatát utódjának, dr. báró Vay László főispánnak átadni szíveskedjék. Budapest, 1930. évi február hó‘20-án. Dr. Scitovszky Béla s. k , belügyminiszter. Ez a leirat minden szóbeszédet egyszerre elintéz. Nem tudjuk, kiknekjjállott ’érdekében a valóság elferdítése, de azt tudjuk és érezzük mi is — mint a vármegye közéletének csendes figyelői és munkásai, hogy ez a megoldás lehetett csak egyedüli a kedélyek le csillapítására és a bizonytalanság eloszlatására Báró Feilitzsch Berthold főispán még csak igen rövid ideje van a vármegye ólén, de ezalatt a rövid idő alatt — az ő puritán egy szerűséggel párásuk közvetlenségével — már is közel férkőzött a vármegye lakosságának szivéhez, amely lakosság sok nehéz jjtársadalmi kérdés sikeres megoldását az ő nagy tudásától és emberszoretetétől reményli és várja. És mi hisszük, hogy ebben a reménykedésükben nem is fognak csalódni. Március ii-én lesz a mmelsä mm miese. A vármegye folyó évi első rendes közgyűlését a vármegye főispánja március 11 ik napjára hivta egybe. A szóban levő rendes közgyűlés nem volt előbb megtartható, mert a törvényhatósági bizottság múlt hónap 12-én már tartott egy rendkívüli közgyűlést, már cius 1 én pedig a Kormányzó 10 éves jubileuma alkalmából újabb rendkívüli közgyűlést fog tartani s ezért célirányosabbnak látszott a rendes közgyűlést az előirt határidőnél egy pár nappal későbbre kitolni. A március 11-iki rendes közgyűlés ügyének előkészítésére a vármegyei kisgyülés március 8 án tartja még rendes havi ülését, amely szintén az előirt határidőnél későbbre esik. A szóban levő kisgyülésen természetesen elintézés alá kerülnek azok az ügyek is, amelyeknek érdemleges eluöntése a kisgyülés hatáskörébe tartozik. Itt említjük meg, hogy a várm. köz- igazgatási bizottság március havi ülését rendes időben, a hó második hétfőjén, tehát március 10 én tartja meg. A hadirokkantak, hadiözvegyek illetményeit március l-töl a m. kir. központi illetményhivatal fogja folyósítani. A hadirokkantak, hadiözvegyek, hadi árvák és más hadigondozottak járadékainak, pótlékainak és segélyösszegének kifizetését Békésvármegyétől március l ével a m. kir. központi illetményhivatal fogja átvenni. Minélfogva a vármegyei számvevőségnek a rokkantjáradékkal kapcsolatos munkaköre ez év február végével megszűnik. Ugyancsak megszűnik a községeknek a járadékok kifizetésére, továbbá az e célból rendelkezésére bo- csájtott készpénzek kezelésére és az ezzel kapcsolatos elszámolására vonatkozó munkaköre is. — A községek hatásköre rokkant ügyekben most már a jelentkezések és változások, nevezetesen az elhalálozások, születé • sek, fórjhezmenetelek, esetleges jogerős büntető ítéletek bejelentésére és feljegyzésére, valamint a járadékra való igény esetleges megszűnése, vagy változása okainak bejelentésére fog kiterjedni. Ezek után a hadirokkantak, hadiözvegyek stb. esetleges uj igényei a községi elöljáróság utján az igény- megállapitó bizottság elé terjesztendők. Az igénymegállapitó bizottságnak járadékot megállapító határozatai a népjóléti miniszterhez terjesztetnDk fel, számszerű megállapítás és utalványozás céljából. A vármegye területén lakó hadigondozottak tájékoztatása céljából a községek által legszélesebb körben közhírré teendő, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és más hadigondozottak járadékait, segélyeit és minden más járandóságait, ez év március 1-től kezdődőleg a m. kir. központi hivatal postautalványon fogja kifizetni. Kétezer erdélyi magyar családot akarnak kivándoroltatni Hondurasba Megbízható helyről értesültünk, hogy bizonyos Kondor Hugó nevű nemzetközi kalandor egyezséget kötött a houdurasi kormány- Dyal, hogy a jövő év folyamán kétezer főnyi erdélyi magyar családot telepit le a köztársaság mocsaras vidékeire, vagyis az oláhok újból gigászi méretű, embertelen rabszolgavásárt készítenek elő szerencsétlen magyar véreinkből. Csőké István, a gyulai após- gyilkos, elmegyógyintézetben. Mint megírtuk, a múlt óv április 8-án Csőké István fiatal gazdálkodó a felesége és az anyósa biztatására meggyilkolta apósát, Vámos István gazdálkodót. A csendőrség órák alatt kinyomozta a gyilkost, akit felbujtóival együtt beszállítottak a gyulai ügyészség fogházába. A vizsgálatot az ügyészség és a vizsgálóbíró folytatták tovább Igen hosszú ideig folyt a vizsgálat, mert közel száz tanút hallgattak ki, azonkívül az orvosi vizsgálatok is hosszúra nyúllak. Az ügyészség már a vádiratot szerkesztette a rablógyilkos és bűntársai ellen és májusra volt várható a szenzációs bünper tárgyalása, amikor most különös fordulat történt az ügyben. Csőke Istvánon, akit másodmagával őriztek egy cellában, súlyos betegség tünetei mutatkoztak. Fólreismerhetetlenül kitört rajta az elmebaj. Csőkét betegsége miatt Budapestre kellett szállítani a gyüjtőfogház elmemegfigyelő osztályára. Katonai védelem az oláh vasutaknak Bukaresti jelentés szerint a román államvasutak igazgatósága és a hadügyminisztérium között megállapodás történt, amelynek értelmében vasúti biztonsági osztagokat szerveznek Az osztagok 4500 főből fognak állani. Az osztagok emberei rendes katonai kiképzésben is részesülnek és fegyverrel lesznek ellátva, hogy mindenféle támadást elháríthassanak. II Gyulai Épitő munkások Termelő Szövetkezete az évi rendes közgyűlését 1930. március 2-áu délután 2 órakor a Wiszt- fóle vendéglőben tartja a következő tárgysorozattal: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A mérleg megállapítása. 4 Tisztujitás 5 Esetleges indítványok. 417 2—2 Igazgatóság
