Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-02-15 / 14. szám
LX1I. évfolyam 14. szám Szombat Gyula, 1930. február 15 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP _______/___________________________________________________________________ Szerk esztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A másik jóvátétel. A hágai jóvátételi tárgyalások mérlegének egyik oldalán, mint örvendetes körülményt könyvelte el az egész magyar közvélemény: gazdasági függetlenségünk visszanyerését. A jóvátétel és egyéb likvidációs követelések Damokles-kardját levették fejünk felől, a kisantant újabb zsarolásának immár véget vetettek, mint azt a hivatalos közlemények leszögezik. Itt az ideje tehát végre annak, hogy a m-agyar állam mindazokat a függő kérdéseket is rendezze, amelyek annyi millió magyart sújtanak igazságtalanul a maguk rendezetlenségében. Mert ha megszabadultunk a külső jóvátétel fenyegető rémétől, amennyiben tudjuk, |mit fizetünk s mit nem, úgy meg kell szabadulnunk egy szerintünk még nyomasztóbb erkölcsi kötelességtől: a belső jóvátételtől. Nincsen olyan magyar család talán, amelyet ez a kérdés közelről ne érintene. A legközelebbről mégis azokat érinti, akik ma éheznek, nyomorognak, munkát nem kapnak, holott a világháborúban sokszorosan bebizonyították áldozatos hazafiságukat. A következő nagy kérdések állnak a belső jóvátétel súlyos számláján. Előszóra hadikölcsönök kérdése. Ha nem is valorizálják teljes mértékben a hadikölcsönöket, de cseréljék ki kamatozó államkötvényre legalább ott, ahol a hadikölcsönjegyzők tönkrementek, vagy nem rendelkeznek egyéb jövedelmi forrással. Számítsák be az adóba részben és adjanak kamatmentes vagy olcsó kölcsönt azoknak a talpraállásához, kik annakidején minden vagyonukat az állam rendelkezésére bocsájtották. Ha az állam egyelőre egy fillért sem ad, csak olcsó kölcsönt, már is sokat segített. A második kérdés a hadirokkantak, a munkanélküli és nyomorgó hadviseltek fokozottabb gondozása. A harmadik pedig s nem utolsó, a régi adósság törlesztése: a vitéz- ségi érempótdijak kiutalása. Hány olyan vitéz és hadviselt van, akinek a havi 30, 15, 7 5 aranykorona, vagy ugyanannyi pengő nagy segítséget jelentene ! Bizonyos, hogy mindazok, akik erről le tudnak mondani, szívesen lemondanának, ha tudnák, hogy szegény, rászoruló bajtársaik ezzel A törvényhatósági bizottság egyik közeli gyűlése — dr. Berényi Ármin indítványának elfegadásával — az ijesztő munkanélküliség és nyomor elleni harc megindítására bizottságot küldött ki. A bizottság javaslatával elkészülvén, ennek megvitatására és határozat hozatal végett hívta egybe a fenti napra a vármegye főispánja a törvényhatósági bizottságot. Már az említett előzmények is általános érdeklődéstől kisérve történtek meg s igy érthető, hogy a közgyűlés arculata a megszokott keretektől eltérő volt. A megyeháza előtt nem autók, hanem a munkanélküliek egy nagy csoportja álldogált, akik szintén felmentek a nagyterem karzatára s azt teljesen megtöltötték. A nagyteremben a szociáldemokrata és demokrata érzelmű és gondolkozásu bizottsági tagok csaknem teljes számban megjelentek. A hangulat egyáltalában nem volt se izgatottnak, se idegesnek mondható s egy-két türelmetlen közbeszólástól eltekintve, a felszólalások mindvégig a tárgyilagosság határain belül történtek. Nagyon sokszor hangzott fel a taps egy-egy értékesebb felszólalás után, ami szintén uj donság a vármegye közgyűlésein. A közgyűlést báró Feilitssch Berthold főispán nyitotta meg s a közgyűlés céljának rövid ismertetése után elrendelte a gazdasági és főbizottság javaslatának ismertetését, amelyet dr. Uhrin László vm. tb. főszolgabíró olvasott fel egész terjedelmében. A javaslat, amely egyébként dr. Berényi Árminnak, a gazdasági bizottság elnökének müve, valóságos arzenálja a megoldásra váró nagy szociális kérdéseknek, amelyek nemcsak hazánkat, de az egész világot — különösen a mai nehéz időkben — élénken foglalkoztatják. Nem kevesebb, mint 20 pontban foglalja össze azokat a követelményeket, amelyek az általános emberi boldo gulás elérését lennének hivatva szolgálni. A javaslat megszövegezésén meglátszik, hogy olyan agy munkája, amely a szociális kérdések egész nagy komplexumával egy emberöltőn át foglalkozik. Célja a javaslatnak az, amint az utolsó pontjában szépen kifejti, hogy társadalmi és közéletünk számos sebeire rámutasson, amelyek bármenynyire sajognak is, nem foszthatnak meg ama reménységünktől, hogy a magyar nagy múlt szemben megkapják jogot járandóságukat ! Ezzel egyszersmindenkorra meg lehetne állapítani, kinek tartozik az állam s mennyivel idebent az országban. hazafias és emberies példája most is lelkesíteni és buzdítani fogja szegény hazánk felsőbb és vagyonosabb osztályait arra, hogy a bár jogilag szabaddá proklamált, de anyagilag rabszolga néprétegek felemeléséhez úgy a törvényhozásban, mint a kormányzásban és a társadalomban a maguk lelki nemességével és vagyoni áldozatával segítségére jönnek. A javaslat főbb pontjai: A törvényhatóság a nyomorba jutott munkanélküliek időleges segélyesésére ssavasson meg 1 ssásalékos pótadót, a lakosság tehetősebb tagjait pedig keresse meg abból a célból, hogy önkéntes adományaikkal járuljanak as önhibájukon kívül kenyér nélkül maradt munkásoss- tály Ínségének enghitéséhes. As állami, törvényhatósági, városi és kösségi kösmunkák, ahol a fedezet ren- delkesésre áll, asonnal meginditandók, ahol pedig fedesetröl még esután kell gondoskodni, kormánysegély kéressék. Ezek a gyorssegély nyújtására vonatkozó javaslatok. A javallat többi pontjai a gazdasági életnek a szükséghez képest való átszervezését célozzák. Oda irányulnak, hogy a munkanélküliség ne a szegényházak benépesítésére, hanem oda vezessen, hogy munka- alkalmak teremtése által a baj gyökerében orvosoltassék. Első feladatnak látja a javaslat a magyar ipar állam kiépítését; azután megakadályozását annak a törekvésnek, hogy a már állami, városi vagy községi, valamint társadalmi áldozatokkal megteremtett vidéki ipar- vállalatok a fővárosi iparvállalatokba olvasz- tassanak ; ami a vidéki népet kereseti lehetőségétől jelentékeny részben fosztaná meg ; a gazdák felvilágositandók, hogy külföldi gégek hitelmelletti beszerzése egyrészt vagyoni teljesítőképességük romlására vezet, másrészt a munkáskezek mellőzése által az elszegényedés elterjedését idézik elő; a hazai iparcikkek vásárlása iránti kötelesség és a külföldi fényüzÓ8Í cikkek bojkottja már az iskolába járó gyermekek leikébe beleuevelen- dő, mert minél nagyobb mértékben sikerül ezt megvalósítani, annál tőkegazdagabbá válik az ország ; az iparosság részére olcsó hitelTDr^j-A-é-r^ lrCk+ felxnondás nélkül leg- TT'A' //íonVín földhirtokra és házra méltá> 6C7l/UJOLUb jobban gyüxnölcsöztet. Xll/lLöl/ill/AUö nyos kamatozással folyósít. » JVLinden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik : a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Festi Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7. A vármegye rendkívüli közgyűlése. (1930, február 12.) A munkanélküliség és nyomor problémáiról tárgyaltak Mi volt a jóléti bizottság javaslata?
