Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-02-12 / 13. szám
LX1I. évfolyam 13. szám Szerda Ctyala, 1930. február IS Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. A munkanélküSiek kenyérkeresethez juttatása kérdésével foglalkozott föképen a bizottság. CI930. február 10.) Az ülésen báró Feilitzsch Berthold főispán elnökölt. A bizottság tagjai csaknem teljes számban jelen voltak. Az ülés első tárgya — mint rendesen — az alispánnak az előző hónap állapotairól szóló jelentése. Az alispáni jelentés rendszerint mindig, de különösen most értékes és tanulságos képet nyújt a vármegye közállapotairól. A mostani jelentés főként a munkások helyzetével foglalkozik s alkalmat szolgáltat a bizottság több tagjának, hogy evvel a ma igen aktuális kérdéssel behatóan foglalkozzék. Az alispáni jelentés főbb pontjait az alábbiakban ismertetjük. Közbiztonság terén emlitésreméltó változás nincs. Öngyilkosság 13, baleset 24, tüzeset 8 esetben volt. A gazdasági munkások helyzete munka- alkalom hiánya miatt rossznak mondható. A kereskedelem és ipar állapota változatlanul kedvezőtlen, úgy, hogy a vármegyében több régi megbízható kereskedő is súlyos anyagi zavarok közé jutott. Sajnos, a községek nagyrésze nincsen abban a helyzetben, hogy a mnnkanélkül szükölködők részére munkaalkalmat nyújtson. A községek háztartása teljesen le van romolva. Az államépitészeti hivatalfőnöke már utasítva lett, hogy amint az időjárás megengedi, a közúti költségvetésbe utdombo- ritásokra és javításokra felvett összeg egy részét használja fel ott, ahol a munkanélküliség a legnagyobb nyomorral járt és ezen összegek terhére a munkálatokat indítsa meg. A nyomorgókon való segítés céljából sok községben társadalmi akciók indultak meg, amely akció sikeres megrendezésében Orosháza község jár elől. Munkaalkalmat lehetne teremteni a kör- gátmagositá8Í munkálatok minél előbb való folyamatba tételével, amelyre megfelelő államsegélyt is kérhetne a bizottság a kormánytól, mert hiszen a munkanélküliség leküzdése országos érdek. Általános figyelemtől kisérve olvasta fel az ülés folyamán Horemusz István min. biztos a folyammérnökségnek ide vonatkozó javaslatát, melyet főbb pontjaiban már itt közlünk. Első renden általános figyelmet érdemelnek a várható árvizsegélyre vonatkozó megállapításai, amelyből szomorú tényként kell leszögeznünk, hogy hasztalan a mi védekezésünk az árvíz ellen, ha uj szomszédunk nem jár el hasonló óvatossággal. így pl. a Fehér-Körös és a Csohos balparti töltései megerősítettek, erről tehát nem fenyeget bennünket veszély, ellenben a Feher- és Fekete- Körös folyók deltája kritikus árvíz esetén, előreláthatólag, miként az 1925-ben volt — ismét elárasztásnak lesz kitéve, most a megszállt részén vagy semmi, vagy csak jelentéktelen töltés erősítési munkálatok lettek elvégezve. Itt maga Gyulavári község tekintettel jó körgátjára veszélyen kívül van. Ha pedig a fenti delta elöntése nem következik be, akkor a Kettős, illetve Hármas-Körös b alparti töltésvonala lesz veszedelmesen igénybe véve Köröstarcsa és Öcsöd között. A vármegye körgátjai ezen hézagosságának helyreállítása mig egyrészt általános nemzetgazdasági érdek, másrészt pedig a munkanélküliség enyhítését szolgálja. Ezeknek a körgátaknak kisebbszerü helyreállítása mintegy 100000 pengőbe kerülne s ezt az összeget, minthogy a községeknek erre fedezetük nincsen, a kormánytól kell kölcsön kérni. Az alispáni jelentéshez elsőnek Beliczey Géza szólalt fel. Tudomása szerint a legutóbb megválasztott u. n. gazdasági bizottság a munkáskérdéssel szoros kapcsolatban a munkaidő szabályozásával foglalkozott s a bizottság egyik tagja, aki törvényhatósági bizottsági tag is, felvetette azt az eszmét is, hogy a 8 órai munkaidőnek az ipari, keresRothermere lord nemrégiben rövid tartózkodásra megérkezett Amerikába. Amerikai tartózkodását részben üzleti ügyek elintézózére, részben pedig pihenésre szánta, do a magyar kérdés iránt vaJó érdeklődése Amerika földjén sem csökkent Az amerikai magyarság vezetői, valamint az amerikai magyar sajtó reprezentánsai tisztelegtek a lordnál, aki a newyorki Savoy Plaza szállóbeli lakásán fogadta a magyarok üdvözlő delegációját A fogadtatás alkalmával Rothermere lord az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője előtt érdekes nyilatkozatott tett, amely megjelent az Amerikai Magyar Népszavában és amely nyilatkozatot érdekes tartalma folytán mi is leközlünk. A különböző feltett kérdésekre a lord a következő nyilatkozatot tette : — Szerintem a hágai megegyezés rendkívül előnyös Magyarországra. Végre is a legfontosabb érdek az optánsok ügyének elintézése volt, és az optáns-ügy Magyarország kívánságai szerint intéződött el. Amennyiben az információ, amelyet most kap- t am önöktől, korrekt, Magyarország az opkedelmi és mezőgazdasági munkáknál való bevezetésével is foglalkozzon a bizottság. Szerinte ilyen irányban propagandát fejteni ki defaetista gondolkozásra mutat. Dr. Haviár Gyula a községi tisztviselők és nyugdíjasok járandóságai mizériájának megszüntetése ügyében a kormányhoz kellene ismételten felírni, hogy a községek részére nyújtandó olesó kölcsönökkel tegye lehetővé a községeknek szorult helyzetükből való kimenekülését. Dr. Fairnél Sándor alispán reflektálva a két felszólalásra, kijelenti, hogy a 8 órai munkaidő behozatalára való javaslat nem vonatkozik a mezőgazdasági munkásokra. A községek helyzetén ő nem tud segíteni, kénytelen erélyesen eljárni. Tessék az államnak etekintetben úgy eljárni, hogy addig, amig bizonyos törvény a községek háztartásáról nem gondoskodik, nyújtson a községeknek előleget mérsékelt kamatozás mellett. Lehet különben, hogy a kamatláb le- csökkenése nyomán a viszonyok kedvezőek lesznek s majd a bankok sem fognak elzárkózni előnyös kölcsönök nyuj-tásátói. Dr. Telegdg Lajos a 8 órai munkaidőnek a mezőgazdasági munkásságra kiterjesztése ellen szólal fel. A nagy munka- nélküliségnek, nyomorúságnak egyik legfőbb okát abban látja, hogy a nagybirtokokat felosztották, amelyek sok száz családnak adtak megélhetést, most pedig, hogy szétosztották, látjuk, hogy ezek parlagi földekké váltak, Most már nem találnak a nagy uradalmak tánsok révén igen tekintélyes összeget fog kapni. Hogy e megegyezés érdekében a magyar kormány áldozatokat hozott és bizonyos összegek fizetésére kötelezte magát 1943 tói 1966 ig, ez mitsem változtat az elintézés kedvező voltán Nem szabad elfelejteni, hogy e pillanatban csak 1930-at Írunk. Magyarország fize- tései 1943-ban kezdődnek és tartanak 1966-ig. De vájjon, ki a megmondhatója annak hogy mi fog történni 1943-ig vagy pláne 1943-tól 1966-ig? Sok viz folyik le addig a Dunán, ameddig Magyarországnak az első részletet fizetni keil és nagy kérdés, vájjon egyáltalában kerül-e a fizetésre sor és ha igen: vájjon a fizetési ráták nem csökkennek-e meg összegbeu és időtartamban is. Csak arra utalok itt, hogy Németország fize tési kötelezettségét Versailles óta nem kevesebbszer, mint háromszor szállították le és minden alkalommal igen jelentékeny mértékben, holott az első fizetési kötelezettség megállapítása és a hágai konferencia között sokkal rövidebb idő telt el, mint 13 óv. Rothermere lord nyilatkozata az A.merikai Magyar Népszavában.
