Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-12-24 / 103. szám

8 Békés 1930. december 24. A páduai Scrovegni-kápolna. A XIII. századbeli olasz festészetnek egyik legbecsesebb értéke és büszkesége a páduai Scro­vegni-kápolna. Giotto markáns egyénisége szól itt hozzánk 38 evangéliumi jelenet megörökitésével. Habár géniuszának legfényesebb alkotásai az as­sisi minorita bazilika symbolumai és a firenzei „Santa Croce“ mesteri freskói, azért a Cappella dell, Arena boltívein is ott ragyog: a klassikus synthetika, az érzelmek sejtelmes mélysége és a nagyszerű krisztusi világnézet. A Capella dell Arena egykori római amphi- teatum romjain épült Scrovegni Henrik adomá­nyából. így igyekezett kitörölni a gyötrő köztu­datból atyja uzsoráinak kaini bélyegét. Az alapkő togatására. 3. Végül Judás árulása, amint lelket­len barbársággal előkészíti a golgotái Consum- matumot. A főkapu fölött a megkapó „Utolsó Íté­let“ epilógusa, annak a nagy drámai jelenetnek, amelyből megadatik mindenkinek a magáé. Jobbra- balra a próféták, a szentek és az egyházdoktorok diadalmas nagyjai. Végül a baloldali felső ivén a „Bűnök“, a jobboldalin gedig az „Erények“ alle- górikus megszemélyesítői. Egy átfogó pillantást vetve a krisztusi problémák eme koncentrált, emel- kedettlelkü freskóira, azonnal megértjük, hogy itt egy rendkívüli elme. halhatatlan művész vaslogi­kája stilizálódik. Finom ecsetjével az emberiség megváltásának és magának az emberiségnek föl­■ * . / A,-. ' i ■, ' letétele 1303-ban történt. A kápolna tervezője is­meretlen, bár többen Giottonak tulajdonítják. A legújabb kutatások alapján fra Giov. degli Erami- tani, akinek nevéhez fűződik a „Sala della Ragione“ világhírű munkája. Egyszerű külseje szelíden meg­húzódik illatos cyprusok árnyékában, távol a pro­fán világ elmélázó művészetétől. Történelmi at- mosféra uralja itt a csendes magányt és a nagy omladozó várfalak felöl többször látsz ide zarán­dokolni galambösz, vagy rötszakállu német festő­ket, filigrán angol misszeket, mert még tudják, hol található igazi művészet és egy-két órai ne­mes szórakozás, élvezet. Ha ide lépsz, talán pénzt is kérnek, de ez már velejáró az olas*. ud­variasságnak. Ha körültekintesz, azonnal lenyűgöz Giotto szuggesztiv ereje. A nagy oldalfalokon három szentirási perió­dus körül csoportosulnak a megváltás drámai je­lenetei 1. Szűz Mária élete Krisztus születése előtt. 2. Krisztus az apostolkodás mezején. 3 Kisz- tns szenvedése, halála és megdicsőülése. A kápolna f.-lsö föboltivén pedig azok az ünuepi aktusok dí­szelegnek, amelyek mintegy prológust alkotnak a világtörténelem legmegirditóbb tragégiájához. 1. Középen trónusán ül az örök Atya, angyalok imádják. Arcáról lesugárzik az emberiség meg­váltásának végtelen irgalmassága és jósága. Lá­bainál az angyalok, köztük Gábriel főangyal, szinte készen isteni, magasztos küldetésére. 2. Majd a híradás bájos jelenete, amelyről a mélységes Mária- alázat és megadás égi lénykéjévé sugárzik a sze­retet őrök példájára, a Szent Erzsébetnél tett lá­emelö és egyszersmind porig sújtó tényeit veti*1 az utókor elé, ahol a természetfölötti világ magá­hoz öleli a megtévedt és elbukott természetet. Dante - ki intim barátja volt Giottonak — lela- gadhatatlanul hatással volt reá. Tán megütközöl Giotto anatómiai kiskorúságán, szinvariációinak kezdetlegességén és kifogásolható egyes alakjai­nak tömörségén, de ugyanakkor ne felejtsd el, hogy a festészet kisded korában ^vagyunk ekkor még. — Dante vaslelke * végigszáguldhatott a hit és a lélek metafizikai világán, mert már az „angyali doktor“ Summájával megjelölte a dog­mák és bölcseletek horizontját. De Giotto a tech­nika vaspántjáit öltötte föl Cimabue iskolájában és cksa zseniális intuíciójával érthette meg az idők szavát, amely a természt pázsitos üdeségét, szabad lendületét várta a festészettől. S valóban Giotto lelke érzékeny akkumulátora és prizmája volt korának. Fejfájás szivbántalom, idegesség, rekedtség, álmat­lanság gyötri a sok dohányzás miatt, Szívjon Mkoíexet és mioden baja elmúlik. — Valamennyi trafikban kapható már nikotinmentesitett dohányáru 661 3—3v Mily öröm, szűzies báj ömlik el Szűz Mária- bemutatásán, megindító gyengédség, átható szere­tet a két jegyes találkozásán. Mily vergiliusi ek- logákra emlékeztető perspektíva „Joachim a bái i- nyok között“. Ünnepi tónus uralja a „Kánai mennyegzőt“, édes, félénk zavartság jelei a je­gyes sápadt arcán A fantázia ereje plasztikus tárgyilagosságba olvad a közvetlen és mégis mélyen megható „Krisztus siratásán“. Koncepcióján;:-; drámaiságát, konstruktiv erejét Beato Angelico és Tiziauo is hangsúlyozzák. Fájó gyötrődés, mis - tikus epekedés az esti szürkületben, amint a ko­pár ormokra ereszkedik a sötét éj. A giottoi azu- ros égbolton fájdalommal sújtott angyalkák röp­ködnek, arcukat tenyerükbe rejtik. Krisztus kihűlt teste körül megriadt arcok, összeszorult sajgó­szivek és görcsös ökölbeszorult karok csoporto­sulnak. A fogalmak abstrakt világa sem hagyta hi­degen a kiváló művészt- Gigászi szellemének neki­rugaszkodásai vonulnak végig az „ Utolsó itéletey Megkapó Szűz Mária ideálisan tündöklő termé­szetfölötti szépségében. A középkorra annyira jel­lemző personifikált spekulációk is megvannak mű­vészetében. Nemcsak tökéletes antithhesisükbeu de simmetriai kifogástalanságában. Pl. a Remény - nyel szemben a Kétségbeesés, Szeretet, — Gyűlő let. Az erények alakjai méltóságteljesek, valóba:; klasszikusok; a bűnöké : izgatottak, romantikusok, brutálisan energikusok. Giotto eszményi tisztasága, az élet mély meglátása és puritán lelkisége az evangéliumból forrásozik. Neki nem árthatnak az évszázadok, mert művészete egyszerűségében is monumentális alkotások szerzője, thémája pedig a halhatatlan génius invencióival mindig kimerithe- tetlenek és ujszerüek. Ezért mondotta róla Dante- az „altissimo e divino poéta“: ma Giotto-é a „grido“ a festészetben. És hogy ez a győzelem- kilátás még 600 év után is visszhangzik és do­minál, jöjjetek, nézzétek meg a Cappella delFArenát! Horváth I. Ferenc. EíYILT-TÉB. E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a. szerkesztőség. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen jó édes­anyánk temetésén megjelentek s ezzel fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Gyula, 1930. december hó 23-án. €82 í—i Halmos János és József.. Búcsúszó. A nagymóltóságu m. kir. pénzügyminisz­térium rendeletéből Gyuláról Dombóvárra he­lyeztettem át. Tekintettel a rövid időre, a legnagyobb sajnálattal sem tudok minden jóbarátomtól, kedves ismerősömtől elbúcsúzni. Ezúton mondok tehát szives Istenhozzádct kedves ismerőseimnek azzal, hogy amilyen meleg visszaemlékezéssel gondolok ón min­denkor Gyula városában eltöltött felejthetet­len időre s annak kedves közönségére, épp oly szeretettel kérem, gondoljanak reám ba­rátsággal kedves jóbarátaim és ismerőseim ezután is, hogy a kötelesség más városba szólitott. Kérem, tartsanak meg eddigi jóem­lékezésükben és szives szeretetükben. Gyula, 1930. december hó 23-án. Fijala Géza, m. kir. p. ü.-őri főszemlósz. 1931. év első negye­dében kiadásomban megjelenik Gyula város teljes térképe nagy alakban, több színben nyomva. A kerületek, középü­letek megjelölésével, házszámozva, tájékoztató szöveggel DOBAY JÁNOS könyvárus, Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents