Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-12-17 / 101. szám
LXVI. évfolyam lOft. szám Szerda Oyiila, 1930. december 17 Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Felhívás Gyula város lakosságához! Az Országos Inségenyhitö Mozgalom élére vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur állott, aki e tárgyban kiadott legfelsőbb kéziratával a mozgalom megszer vezésével ár. Ernszt Sándor m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter urat bízta meg. A Népjóléti Miniszter Urnák erre vonatkozóan kiadott rendeletéből idézem a következőket : A súlyos gazdasági helyzet és annak nyomában járó munkanélküliség a dolgozni akarók ezreit megfosztotta a kenyérkereset lehetőségétől és családjukkal együtt Ínséges helyzetbe sodorta őket. A megsegítésnek az állam rendelkezésére álló anyagi eszközei elégtelenek. A tél küszöbén fenyegető nehézségek elhárítására és leküzdésére az állam és társadalom ösz- szes erőinek összefogására és a társadalom messzemenő áldozatkészségére van szükségKérő szóval fordulok a magyar társada lomhoz, — mely válságos időkben mindig tanujelét adta megértésének és áldozatkészségének — hogy nyújtsa segítő kezét nehéz sorban élő testvérei felé. Felkérek mindenkit, hogy emberbaráti és hazafiui kötelességét önként teljesítve, a mozgalom eéljiira tehetségéhez képest hozza meg áldozatát és adakozzék az ínségesek megsegítése érdekében. A mozgalom célját szolgálják úgy a pénzbeli, mint a természetbeni adományok. Szükség van úgy a vagyonosok és tehetősek adományaira, mint a szerényebb viszonyok között élők filléreire. Az adományok teljes összegükben a nyomor enyhítését szolgálják. Az adományok kezelése és elszámolása az állami számviteli szabályok szerint történik.« A Népjóléti és Munkaügyi Miniszter ur fenti rendeletének végrehajtásaként közlöm, hogy az 5600—1930. sz. N. M. M. rendelet alapján ma megalakittatott Városi Segítő Bizottság az adományoknak az egész város területén gyűjtését elhatározta, — a gyűjtés foganatosítását a gyulai jótékony egyesületek tagjai és azok segítőtársai vállalták, akik a lakosságot lakásaikon, hivatalokban stb. felkeresve az adományokat összegyűjteni s a városi főpénztárba befizetni fogják, honnan az a Városi S3gitő Bizottság rendelkezései szerint teljes egészében a gyulai ínségben levők megsegítésére fordittatik. A Városi Segítő Bizottság hivatalos helyiségéül Jókai Mór-n. 14. szám alatt levő régi rendőrségi épület szolgál. Amidőn Gyula város lakosságát vagyoni, foglalkozásbeli külömbség nélkül az adakozásra az emberbarati szeretet érzésére hivatkozással magam részéről is felkérem, szükségesnek tartom annak megjegyzését, hogy a hírom hónapra tervezett segítési idő alatt a a külön kéregetést, a könyöradományok gyűjtését megszüntettem és a már kiadott miniszteri rendeleteken alapuló gyűjtéseket pedig lehetőség szerint korlátoztam. Adakozzunk az Iuségenyhitő Mozgalomra! Gyula, 1930. december hó 11-én. Dp. Varga Gyula, polgármester, a Városi Segítő Bizottság elnöke. Alispáni jelentés a vármegye közállapotáról A folyó hó 19-én megtartandó vármegyei rendes közgyűlésre dr. Márky Barnabás várm. főjegyző, alispán helyettes, az alispáni jelentest összeállította s azt a törványhatósági bizottság tagjainak megküldötte. Az alispáni jelentésből kivonatosan az alábbiakat közöljük: A közegészségügyi viszonyok az elmúlt szeptember, október és november hónapokban az 1929-es év hasonló időszakához viszonyítva a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések számát illetőleg lényeges rosszabbodást mutatnak, de lefolyásukban, az okozott halálozásokat tekintve, a nagyszámú megbetegedés dacára is jobbaknak mondhatók. A heveny fertőző betegségek elleni védekezést illetőleg jelenthetem, hogy az eddigi tapasztalatok alapján sikeresebbnek ígérkező és a vármegye területén eleddig csak részlegesen alkalmazott újabb eljárások, a fertőző betegek kötelező bejelentésének újjászervezése és a fertőző betegségekkel kapcsolatban szükséges hivatalos laboratóriumi vizsgálatok szabályozása tárgyában e hónapban kiadott és 1931. január 1 -ével életbelépő népjóléti és munkaügyi miniszteri rendeletek nyomán általánosan bevezettetnek. Az idült fertőző betegségek közül a nyilt gümőkór 116 uj megbetegedési esetben jelentetett be a fenti három hónap alatt, a közülök elhaltak száma 89, azaz 76 9°/0 volt. A szeptember havi időjárás kevés csapadék kivételével száraz, meleg, szeles, éjjel hűvös. A százaz idő kedvezett ugyan a ga- bonanemüek betakarításának, de az őszi talaj előkészítését erősen hátráltatta; később kiadós eső esett, úgy hogy a talaj szikkadása után október hó első felében a szántási és vetési munkálatok teljes erővel megindultak és a hó végén az őszi gabonával bevetni szándékozott terület 80—90%-a be is lett munkálva, majd a hó végén az időjárás esősre fordult és az őszi munkálatokat igen kevés mértékben lehetett végezni. A november havi és az ezt követő időjárás a mező- gazdasági munkák teljes elvégzésére, valamint az őszi gabonaneinüek fejlődésére kedvező volt. A november hó 23-án átvonuló orkánszerü szélvihar a szalmás gabonane- müekben és az épületekben nagy kárt tett; némely gazdaságot a kár igen érzékenyen sújtott Az őszi vetések egyenletesen kikeltek, fejlődésük erőteljes és jól bokrosodnak. A búzában helyenként rovarkár látszik, ez inkább a szarvasi járásban észlelhető; egér és hesszeni légy kártételéből is érkezett panasz, megfigyelés szerint azonban a kár elenyésző csekély. A legelők az ősz folyamán szépen ki- zöldültek, úgy hogy a jószágállomány a hideg beálltáig kijárt és igy a meglévő száraz takarmánykészletek kevésbbé lettek felhasználva A mezőgazdasági munkások helyzete az ősz elején aránylag kielégítő volt, mert a különböző gazdasági munkáknál, továbbá az útépítésnél elhelyezést nyertek, a későbbi időben azután a gazdasági válság hatását nagyon is megérezték. Nyári keresetük bár kielégítőnek volt mondható, azonban a tengeritermés gyenge volta s ennek hiánya, valamint a gabonaneinüek alacsony ára, mint rész munkásokat őket is súlyosan érintette, majd a teljesen megcsökkent gazdasági munkák miatt a kereseti lehetőség általában igen kevés volt és a munkások nehéz helyzetbe kerültek. Már is nagy a munkanélküliek száma, akik nap-nap után jelentkeznek élelemért a községi elöljáróságoknál. Napszámbérek átlagban : szeptember hóban férfi 2 pengő 60 fillér nő 2 » — » október hóban férfi 2 » 10 » nő 1 » 40 * november hóban férfi 1 » 60 » no Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy egy községben az ősz folyamán nagyobb számú munkanélküli jelentkezett, ugyanakkor az uradalom által meghirdetett cukorrépa munkára alig jelentkeztek, úgy hogy az uradalom más községből hozatott munkásokat. A szarvasi járás területére októbertől december hónapokra a legkisebb napszámbér megállapítást nyert. Öcsöd község közlegelőjén szeptember hó végén elkészült egy mélyfuratu kút, mely percenként 100 liter vizet ad. A kút munkálataihoz a földmivelésügyi Miniszter a vármegyei m. kir gazdasági felügyelőségnek 6000 pengő államsegélyt adott, a község pedig 1861 pengő összeggel járult hozzá. A meglévő takarmány készlet a tél folyamán kellő beosztással elegendő lesz, az őszi esőzések hatására a répa félék mennyiségileg sokat fejlődtek s igy a takarmányozás a gazdáknak nagyobb gondot nem okoz. Az őszi-szalma készletből nagyobb eladás is lehetséges lesz. Országos földbirtokreform tárgyalás Füzesgyarmat községben volt, hol a lemondás folytán megüresedett és eredetileg a református egyháznak juttatott mezőgazdasági ingatlanok újabb kiosztása tárgyaltatott
