Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-12-10 / 99. szám
2 Békéi 1930. december 10 gát magával ragadó beszédében szent Benedek és szent Imre példáját csillogtatta meg a kong- regánisták előtt, A tisztaság, a tiszta és erős férfiasság dicsőítése volt ez a beszéd, mely utat mutatott, életprogrammot adott, mely egyedül képes átalakítani ezt a szomorú világot s e kongreganista szellem fejleszti ki a hithü, a meggyőződésben sziklaszilárd magyarságot. Ezen az ünnepélyen is remekül szerepelt a reálgimnázium ének és zenekara. Előbbi kitünően, mély hatással énekelt egy bájos szent Imre éneket, mig a zenekar főként Händel: Largo-jánek előadásával tetézte sikereit. A betanító és vezető Károlyi Gábor reálgimnáziumi tanár volt, akit lelkes szeretettel ünnepelt a nagyközönség. A kongregánisták feladatait tárgyaló megnyitót Nagy Béla VIII. o. t., a kongregáció prefektusa mondta tüzes lendülettel. Két szavalat volt. Radványi Kálmán klasszikus Szent Imre költeményét Ventilla Sándor — az általánosan ismert Tódorka — VIII. o. t. szavalta igazi, bensőséges művészettel és intelligenciával. Egyes ! Gróh Mikály a polg. iskolai kongregáció tagja egy Henthes Mihály verset adott elő a kitűnő költőhöz méltóan ügyesen, magyarosan, megkapó érzéssel. A Cecilia női kar előadásában két bájos Mária ének csendült fel. Különösen elragadó hatás» volt a radnai bucsusok primitívségében lenyűgöző szépségű Fohásza. A betanítás és vezetés művészi munkája Huszár László karnagynak szerzett sok meleg elismerést. A rendkívül mélyhatásu ünnepély »A fehér sereg indulójáéval végződött, melyet zenekari kísérettel énekeltek a derék kongregánisták. Bndás György képkiállitása az Ipartestületben. Szenvedéssel, nyomorúsággal sújtott élet minden képzeletet meghaladó energiája magasra törése nyilvánul meg abban a szerény, 28 képet magába foglaló képkiállitásban, amelyet egy fiatal gyulai származású festő rendezett az Ipartestület helyiségeiben. Ez a vasszorgalmu fiatal ember 22 éves koráig az egyik gyulai tanyán kanászkodott, béres volt s bizony még a négy elemit sem tudta elvégezni. A világháború őt is magával ragadta s bizonyára a változott körülmények sodorták lelkét a festészet felé. Éveken keresztül küzdött, nyomorgott ez az autodidakta festő. Határozott tehetség nyoma van minden ké pén. Szeretnénk, ha sokan megnéznék ezeket a képeket. Hátha akad valaki ebben a nehéz világban is, aki besegítené valamelyik festőiskolába. A képei nagyon olcsók. Ezek eladásából szeretné lehetővé tenni, hogy egy darabig nyugodtan dől gozhassék. Ki tudja, nem-e egy nagy magyar festő tehetség útját egyengetik azok, akik tőle képet vesznek. Kiállítása vasárnapig megtekinthető Szabad bemenet. "tündérujjak! Magyar Kézimunka Újság Budapest, IV., Szervita-tér 3. Telefon : 811-08 | DRASKOVICH JÓZSEF | Még nem is olyan régen itt ült a kis trafikjában a templom téren, szemben a szerkesztőség ablakával. S most a trafik ablakán gyászjelentés van, a helyiséget erre a napra bezárták, mert ma temetik Draskovich Józse fet. Úgy áll a trafik most a templom téren, mint egy nagy koporsó. Nem látjuk többé benne az örökké mosolygó, jókedvű Drasko- vichot, aki innét nézte az élet viharzását, sok ostoba hiúságát és mosolygott rajta a jókedvű bölcsek sok mindent megértő és semmibevovő okosságával. Eltűnik alakja a Polgári Kör asztaltársaságából, amelynek mindig szeretet tel, becsüléssel övezett tagja volt s amelynek körében megpihent egy hosszulópés tartamáig. Akik ismertük, igazán jóságos, kedves és derék embert siratunk benne és sokáig fogunk rá gondolni igaz szeretettel, fájdalmas érzéssel. Sokat szenvedett A kórházi ágy körül ólálkodó véget az orvosi tudomány hatalmas ereje, gondossága sem volt képes visszaverni s vasárnap este megszűnt dobogni az a nemes szív, amely minden embertársát őszintén szerette. Árván maradt kis családja, melyet ritka és megható érzéssel dédelgetett, óvott és végtelenül szeretett. Lehanyatlott a dolgos kéz, mely örömét találta a folytonos tevékenységben, lezárult két szeme nem pihen meg többé boldogan a meleg családi otthon láttára Draskovich József a m. kir. állami kórház nyugalmazott irodatisztje volt. Olt is halt meg, a kórházban, ahol élete javarészét töltötte. A rengeteg virág és koszorú közt ott volt a koporsón a gyulai kórház remek ko szoruja is, selyemszalagján ezzel a felírással: Utolsó üdvözlettel a gyulai m. kir. állami kórház orvosi és tisztviselői kara. Mindössze 49 éves volt. Halála minden ismerősét megdöbbentette s általános részvét igyekezett enyhíteni özvegyének, édesanyjának, Magda és Józsika gyermekeinek pótolhatatlan veszteségét. Ma, kedden délután 3 órakor temették el megható, általános részvét kíséretében a Szent József temetőben. Egy szál virágot fonunk a szomszédság és szeretet jogán a koporsót elborító sok virágos koszorúba. Békésvármegye tanügyi állapota A kir. tanfelügyelő — mint minden évben, úgy most is — a decemberi közigazgatási bizottsághoz beterjesztette évi jelentését a vármegye iskolaügyéről, amelyből sok érdekes és tanulságos adatot szedtünk ki. A vármegyében törzskönyvezve van 41552 mindennapi tanköteles, ezek közül elemi iskolába 39231. A beiratkozott elemi iskolások száma 38467, nem iratkozott be 764, amely a tankötelesek 1*9% ának felel meg s igy a folyó tanévi eredmény 0'4%-al jobb, mint a múlt tanévben volt. A tankötelesek körülbelül 0 5%-a olyan elszórt tanyákon lakik, ahol négy kilométer távolságban iskola nincs s igy ezeket csak újabb iskolák felállítása mellett lehet majd beiskolázni. Az állami elemi iskoláknak az 1929—30-ik tanévben 8436 tanulója volt. A folyó tanévre 8976 iratkozott be, vagyis a szaporulat 540 A nem állami elemi iskolák mindennapi osztályába az elmúlt tanévi 27486-al szemben 29491 mindennapi tanköteles iratkozott be s igy 2005 tanulóval több, mint a múlt tanévben. Állami elemi iskola 51 van a vármegyében. A tanitók száma 177 rendes és 8 helyettes. Ezek közül 100 férfi és 85 nő. Az állami iskoláknál egy egy tanerőre átlag 50 tanuló jut. Ez nem volna nagy szám, ha a tanulók egyenlően oszolnának meg, azonban igen sok iskola van, ahol egy tanítóra 70-nél több tanuló is esik. A legnagyobb zsúfoltság a békés- csaba-erzsébethelyi iskolánál van, ahol 8 tanító vezetése alatt 4 tanteremben 528 mindennapi és 130 továbbképző tanköteles van. A nem állami iskolák száma 190. 472 tanerővel, kik közül 335 férfi és 137 nő. Ezen iskolák közül: községi iskola 50, 62 tanítóval 4187 tanulóval r. kát. n 58. 147 n 9040 n ref. , 22 127 11 7690 11 ág. ev. . 42 116 11 7737 ii egyéb „ 18 20 11 837 11 összesen . 190, 472 » 29491 11 Zsúfoltság tekintetében több iskolánál tűrhetetlen a helyzet. A békésföldvári 1 tanerős iskolának 144, a kamutkertinek 110, a bélmegyeri I. számúnak 100 tanulója van s ezenfelül még 5 olyan van, ahol a tanulók száma 70 nél több. A kondorosi belterülett iskolánál 2 tanító 230, az apponyiföldi községi iskolánál 1 tanító 121, a bucsatelepi 2 tanerős községi iskolánál 247, az ottani rk iskolában 226 tanulót tanít. És még igen sok azon nem állami iskolák száma ahol a tanulók 80-on felül vannak 1 tanító keze alatt és sok van olyan is, ahol a tanulók száma 70—80 között van. A zsúfoltság megszüntetésére még legalább 60 uj tanteremre és ugyanannyi tanítóra volna szükség a nem állami elemi iskoláknál. A beiratkozott mindennapi tankötelesek közül 31352 magyar, 192 német, 6387 tót, 492 oláh és 39 egyéb anyanyelvű. Ezek közül 12006 róm. kát., 53 gör. kát, 12262 ref, 12498 ág. ev , 656 gör. kel. 488 izr és 204 egyéb vallásu. Továbbképző tanköteles (12 — 15 éves) 8352 továbbképzős nem tanonc és 1566 (12—16 éves) tanonc, összesen tehát 9908. Az óvodák általában túlzsúfoltak. Több község van a vármegyében, ahol óvoda egyáltalában nincsen. Ha az idevonatkozó igényeket ki* akarnók elégíteni, úgy legalább még 50 óvodára volna szükség. Győr sz. kir. város tiltakozása a postadijszabások felemelése ellen Győr sz. kir. város az ottani kereskedelmi és iparkamara, valamint az egységes polgári párt beadványára feliratban tiltakozott a postai díjszabások felemelése ellen. A felirat indokai a következők : A kereskedelmi miniszter rendelete szinte elviselhetetlen terhet ró a közgazdasági életre. Elsősorban sérelmes a rendeletnek azon része, amely teljesen uj terhet vezet be azáltal, hogy a csekklappal történő befizetéseknél uj postadijat rendszeresít. A modern gazdasági élet egyik legfőbb törekvése a pénzforgalom megkönnyítése, annak, mint törvényes fizetési eszköznek megfelelő módon való helyettesítése s ezt a célt van hivatva a csekkforgalom szolgálni. Különösen nagy jelentősége van a csekknek, mint pénzt helyettesitő intézménynek a jelenlegi Magyarországon, ahol a nagyfokú tőke- szegénység egyik legnagyobb akadálya a gazdasági élet megerősödésének. Ezt a csekkforgalmat bénitja meg a kereskedelmi miniszter rendelete, amikor 6, 20, illetve 40 filléres díjtételeket ir elő a csekkszámlákra történő befizetéseknél. De különösen súlyos rendelkezés az, amely a távbeszélő díjszabást állapítja meg, amely az alapdijon felül minden egyes beszélgetés után megállapítja a havonkénti beszélgetési díjfizetési kötelezettséget. A rendelkezés súlyosságát szemléltető adatokkal is igazolja a felirat:
