Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-11-22 / 94. szám
LXII. évfolyam 94. szám ' Szombat Gyula, 1930. november 33 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LÁP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A Királyfi szü. Benes és társai hetek óta izgalomban tartották Európa, sőt az egész világ közvéleményét, hogy november 20-án, amikor az utolsó magyar király fia eléri a esaládi törvényei által előirt nagykorúsága idejét, puccs és a „szent-béke“ összeomlása történik majd Magyarországon. Benest azonban most elhagyta jósló tehetsége. A. lárma hiábavalónak bizonyult. — Az ünnepi istentisztelet, amelyen a szombathelyi püspök ur küldte imáit az égbe, az ünnepi estebéd, amelyen a mai Európa legnagyobb szónoka, Apponyi Albert, küldte el jókívánságait az ifjú királyfinak, nem zavarták meg Európa békéjét és Benes tovább szőheti álmait e béke örökkévalóságáról. Pedig ez a béke, amelyet Trianonban küldtek el az örökkévalóság felé, még akkor is rövid életű lesz, ha Benesnek turóscsuszás vacsorával sietnek segítségükre azok, akik a le- gitizmusban, a jogfolytonosság fenntartásában óriási veszedelmet látnak. A legitimizmus nem lehet öncél. A legitimizmus csak azért élhet a lelkekben, mert nagyon sokan és nem a legjelentéktelenebbek által vélik elérni a Benes békéjének összeomlását. Mindenki tudja, hogy a Habsburgok uralma alatt sok baj és sok csapás érte az országot annak dacára, hogy a törökök kiűzése az ő segítségükkel ment végbe. De aki azt az óriási előhaladást is tekinti, amelyet Ferenez József uralma alatt tett ez az ország, az Tocqueville-vel együtt elmondhatja, hogy „telve előítéletekkel kezdtem meg a régi rendszer tanulmányozását és telve iránta való tisztelettel fejeztem be.“ Természetesen a kiegyezés előtti Ferenez József-i korszak a magyarság lelkében szomorú sebeket ütött, de ami a kiegyezés után jött, a fellendülésnek olyan gyönyörű időszaka volt, hogy róla mai helyzetünkben elmondhatjuk Dantevel, hogy nincs szörnyűbb nyomorúság, mint rossz időkben visszagondolni a jóra. Erre a Ferenez József korszakra azonban nemcsak mi gondolunk vágyakozással, de azok a nemzetiségek is, amelyeket tőlünk erőszakkal elszakítottak. A horvátok, a mai Jugoszlávia karmai között, épp úgy sóvárognak a szabadulás után, mint Benes tótjai és Erdély szászai. Erdély és Bukovina románjai is jól tudják, hogy kulturális és gazdasági fejlődésük a Ferenez Józsefi időkben sokkal nyu- godtabban és sokkal biztosabban haladt előre, mint ma. Benes ezt nagyon jól látja. Azt is tudja, hogy Franciaországban, tehát az ő leghatalmasabb szövetségesénél, napról- napra erősebb lesz a hangulat revízió mellett. Napról-napra többen emelnek szót, Írnak cikket és röpiratot a békék revíziójának szükségessége mellett. — Franciaországban ezt az irányt természetszerűleg az önzés is diktálja, az az önzés, amely belátja, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozását, az „Anschlusst“ csak a békék revíziója által lehet megakadályozni. — A legitimizmus gondolata ennek az iránynak pedig egyik leghatalmasabb elősegitője. Senki sem lát a jövőbe. De azt a chaost, azt a gazdasági nyomorúságot, amelyet Európára azok hoztak, akik a mai u. n. békét megteremtették, csak úgy lehet megszüntetni, ha kiküszöbölik mindazokat a történeti és gazdasági igazságtalanságokat, amelyeket velünk szemben és egész bátran mondhatjuk: Európával szemben Benesék és társai kívánságára elkövettek. Az ifjú királyfi születésnapja alkalmas pillanat arra, hogy a békék bűnösei és áldozatai erre reáeszméljenek. decemben tMittid ülés íoüia tálalni a várna II mm jövő ovi • •»/■/ F • I •) í 0 A vármegye közúti alapjának 1931. évi költségvetési tervezetét a m. kir. államépité- szeti hivatal és a vára. számeevőség a múlt héten terjesztették részletes tárgyalásra az | lispán-helyettes, dr. Márky Barnabás vára. főjegyző elé. A költségvetés fedezeti részén habár a teljesítésre váró feladatok nagy meny- nyisége indokolttá tette volna, — tekintettel a nyomasztó gazdasági viszonyokra, sem az útadó százaléka, sem a közmunkamegváltásnak aránya az 1930. évi állapottal szemben nem emeltetett. Az útadó továbbra is 14 százalékos alapon, a közmunkaváltság pedig 7 P igás és 2 P kézinapszám mellett, előrelátható törlések figyelembevételével, csökkentett összegben irányoztattak elő. Ezek szerint a költségvetés fedezeti része, a múlt évi 1454000 P maradvánnyal együtt 2099000 P bevétellel zárni, amelynek terhére az éven- kint állaudóan jelentkező 500000 P útfenntartási költségeken és a font-sterling, valamint a frankkölcsön törlesztésére szükséges 890000 P-őn felül, a füzesgyarmat—bucsa- telep—karcagi, az Orosháza—szentetornyai, a csorvás—gerendási és a tótkomlós—békés- sámsoni közutak teljes kiépítését, továbbá 3 kisebb hídnak, nevezetesen a vésztői Tói fahíd, a buesatelepi Hámszáritóhid és a tótkomlós—battonyai utón levő teljes átépítését biztosítani lehet. Előirányoztatott még a békési Kettőskörös hid és az öcsödi Hármas-körös hid építésére 400000 P. Ez utóbbi költsége 540000 P-t tenne ki, azonban a hiányzó 140000 P-t biztosítani már nem lehetett. Elmaradnak más tervezett és igen szükséges munkálatok is, mert ezeknek költségeit csak az útadó és közmunkaváltság lényeges emelésével és az érdekelt községek megterhelésé- sével lehetett volna költségvetésileg biztosítani. A költségvetés felülvizsgálata kormány ■ hatóság által a helyszínen fog megtörténni és a decemberi közgyűlésen kerül tárgyalás alá. Betéteket r“diís néIKÜ1 legKölcsönöket földbirtokra és házra méltá- jöbhan gyümölcsöztet. -L u nyos kamatozással folyósít. JVLinden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.
