Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-11-01 / 88. szám
2 »ekei 1930. november 1 A magyar-török gazdasági és politikai kapcsolatokat erősíti meg Bethlen István gróf ankarai látogatása. településeken, uj községekben kialakuló nagyobb városokban támasszuk alá a kisipart, akkor tudunk meg- inditani egy uj pezsdülő életet. Ne gondoljuk, hogy mindez csak ábránd. A községrendezéssel, a telepítésekkel, községek alakításával nem hiábavaló munkát végzünk, hanem értéket termelünk. Tessék csak elképzelni, micsoda értékemelkedést fog az jelenteni, ha például az a telep amely 15—16 kilométerre van a falutól, önálló községgé fejlődik és ott kapja helyben a közigazgatást, ott tud egyetmást értékesíteni és egyszerű köves úttal tud közlekedni a volt anyaközséggel. Ezeknek a területeknek értéke megkétszereződik, a termőföldek többet hoznak, mert terményeik jobban értékesithetőkké válBethlen István gróf ankarai látogatását felhasználja arra, hogy magbeszélóseket folytasson a vezető török politikusokkal és államférfiakkal a két nemzetet közösen érdeklő gazdasági kérdésekről. A gazdasági tárgyalá sok főképpen a legutóbb megkötött törökmagyar kereskedelmi szerződés által függőben hagyott kérdések rendezésére irányulnak, A nemzetközi munkaügyi hivatal jelentése szerint az elmúlt évvel szemben vala mennyi országban, különösen pedig az ipari államokban, nagy mértékben emelkedett a egyébként pedig főleg olyan kérdések kerülnek szóba, amelyek a két ország között való gazdasági összeköttetés, áruesereforgalom ki- mélyitósére vonatkoznak. Remélni lehet, hogy ezek a tárgyalások jelentékenyen meg tudják erősíteni a két ország közötti kapcsolatokat politikai tekintetben is munkanélküliek száma. Az élen Németország és Anglia halad. Az egész világon 12—15 millió munkanélküli van. Meghaladja a 12 milliót a munkanélküliek száma az egész világon. Németország és Anglia rezet a szomorú statisztikában. nak. Értéket termelünk ezzel a rendezéssel, a tanyatelepnek önálló községgé való szervezésével és ebből az értéktermelésből, ebből az értéktöbbletből bizonyos rész a munkának technikai lebonyolítására, a költségek fedezetére feltétlenül igenybevehető lesz úgy, hogy az pénzügyileg is egészen reális üzletnek fog bizonyulni és megindul egy hatalmas munka. A Bőripari Szakosztály műsoros táncos teaestélye november 9-én lesz az Ipartestületben ’—'2 lehetett a Medgyeshalmon túl is, amint a török katonák akik magyarul is jól beszéltek, utánozva a végbeli magyar várak szokását, egyre szólogat- ták egymást: szólalj, szólalj virrasztó! De ha titokban egy kis tiltott boritalhoz jutottak, bizony elmaradt a szólongatás s kívül is hallani lehetett, mint hortyognak a jó török vitézek. Apró Jancsi fejében támadt az a gondolat, hogy kicsalja őket. Égy boros nap estéjén odaugratott a hét magyar s mondja Apró Jancsi az öröknek: — Mink a Hamza bég csapatjából vagyunk, gyertek ki, várta, mert végbeli magyar katonák jönnek néhányan lesre. Ahogy a féligébredt török katonák boros fővel kiugrattak, közrefogták őket, aztán karikás ostorral terelték túl az 'iványi nádason, uttalan- utakon, A bódult törökök, haton voltak az istenadták, észbe se vehették, mi történt velük, Eger vára felé mentek. De minthogy az ördög sohse alszik, csárda is esett a hét magyar útjába. Amolyan rozzant kis tanya volt, ahol hetvenesztendős menyecske mérte a bort. A siker örömére nekiestek az italnak mohón mértéktelenül. A hat megkötözött török künn a csárda előtt aludt, ök meg táncra kerekedve fejükkel verték a mestergerendát . . . A herényi bég katonái épen magyar lesen voltak, mikor észrevették a hat alvó török katonát. Ők csak négyen voltak, óvatosságra volt szükség. Hiába noszogatták alvó bajtársaikat, nem tudtak azokba lelket verni. Gróf Ungonnai Kálmánná és dr. Herz Ottó jótékony célú hangversenye Gyulán. Neves közéleti férfiak állapították meg, hogy Magyarországon soha nem volt ilyen válságos, ennyire a kétségbeesés határát súroló élet. A nyomor, a munkanélküliség, az ellátatlanok jajszava dörömböl a szivek falán s a szegénység szemérmesen, szégyenkezve nyújtja ki karját segítségre. A jólelkü, érző emberek meghallják s meglátják azt s minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeznek enyhíteni az általános nyomorúságot Vármegyénk szociális érzékű, kitűnő főispánja: báró Feilitssch Berthold tudatában van vármegyéje, városai, községei szociális állapotának s közvetlenül meggyőződést szerez mindenről és nem késett soha a segítés módjait a kormány tudomására hozni. De jól tudja főispánunk, hogy egyedül a korAhogy az egyik magyar kipislantva észrevette a török lovasokat, magyar veudégszeretettel hívta be őket. — Gyertek be, cimborák, herényi bort mérnek idebenn! Azok összenéztek, dehogy a jászsági szél csontig futta őket, nem nagyon kérették magukat. Merthogy a töröknek tilalmas volt a borital, hamar fejükbe szállt A kiinnlevőket is megitatták alaposan. Öklözödtek is, csókolóztak is, végre eláztak. Ahogy a nap első fényjelei mutatkoztak, Dalos Miska nagyot káromkodott. — Mit szól a vitéz kapitány ur, ha ilyen ábrázattal állítunk be ? Gyerünk, fuvassuk ki magunkat a széllel! A törököket lóra kötötték s aztán útnak eredtek, ahogy ők gondolták boros fővel: Eger felé. De ahogy a napsugarak teljes fényükben felragyogtak, kibukkant előttük a herényi vár barna fala. Hét szilaj magyar káromkodás zudult az égnek, de már késő volt Török lovasrajok fogták közre a kis csapatot. A herényi bég akkor kapott szigorú parancsot, hogy hét nemes magyart küldjön el császárrabjának, akik addig az ö foglyai voitak. Csakhogy az volt a bökkenő, hogy ő már elengedte azokat busás váltságpénzen. Ezek kapóra jöttek. Felöltöztette őket cifra magyar vitézi ruhába s markukba nyomva néhányat a garmadában heverő magyar fejekből, vitéz azábok kíséretében elküldte őket „császárrabjának“ nagy Törökországba. mányhatalom a mai nehéz helyzetében nem képes a bajokon egyedül segíteni. Ehhez a társadalom segítése, megértő áldozatkészsége is szükséges. A gyulai Szociális Misszió és Lorántffy Egyesület utján jön segítségére főispánunk az égető szociális nyomorúság enyhítése kérdésének akkor, amidőn egy nagyszabású hang verseny rendezését határozta el november hó 10-én este a vármegyeháza nagytermében. Ez a hangverseny nem jár számbavehető kiadással, mert azok, akik szerepelnek benne, jószívűségből, a szegények iránt való szerétéiből ajánlják fel művészetüket a jótékonyság oltá rára így tehát a hangverseny jövedelme tisztára a szegények, a munkanélküliek és ellátatlanok javára jut az említett két jótékonysági egyesületen keresztül. A november 10-én tartandó hangversenyen gróf Hugonnai Kálmánná Feilitzsch Cecilé bárónő énekel, akinek művészi tudását, csillogóan értékes hangját és finom előadói készségét nemcsak csonka-hazánkban, hanem a külföldön is mély és őszinte ünneplés ki- sérte. Énekszámait dr. Hers Ottó, a világhírű zongoraművész kíséri, aki önálló számokkal is szerepel a hangversenyen. A mindenképpen magas színvonalú hangversenyen közreműködik a Ref Énekkar s a Cecília énekkar is. Hisszük, hogy e város és vármegye társadalma átérzi a szociális segítésnek ezt a jelentős akcióját. Mint cikkünk elején irtuk, a nyomor jajszava most még a szivek falát verdesi. Ha meghalljuk, megértést, szeretetet kapunk érte. Akik elzárják szivüket, befogják fülüket, gondoljanak arra, hogy mindennek vége lesz, ha egyszer az öklök verdesik és betörik az ajtókat. A hangversenyre belépőjegyek 5, 3, 2 és 1 pengős árban kaphatók a Pálffy Kölcsönkönyvtárbán. Állóhely és diákjegy 50 fillér. Életveszélyes szerencsétlenség Endrodön. Életveszélyes sérüléssel szállították be a békés ■ nm leszakítja PÁTI KA'BAN BÄR ^ i OVdSE r*E_“r , r—ieg5zünteti a BŐR vÖRdssÉGÍT. DROGÉRIÁBAN ,ll_l_AT.SZ.ER"r/a<fRBAN HAPM/RTC. csabai közkórházba Knopcsek Sándor 30 éves földmives, endrődi lakost. Knopcsek egy zökkenésnél oly szerencsétlenül esett le a kocsiról, hogy csigolyatörést szenvedett. Knopcsek Sándort életveszélyes sérülésére való tekintettel nem lehetett még kihallgatni.
