Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-10-11 / 82. szám
LX1I. évfolyam 83. szám Szombat Gyula, 1930« október 11 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 1 i fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Több önbizalmat! Irta: Dl'KAI TAKÁPH GÉZA országgyfllési képviselő Megnehezült az idők járása fölöttünk, földműves, kézműves, kézimunkád, kereskedő, falusi és városi nép egyaránt érzi, hosszú idő óta, egyre nyomasztóbban. Hogy itt, a mi ellenségővezte, magára hagyott kis hazánk éppen nincs egyedül, hogy gazdasági helyzetében a külföld nagyon is hasonló bajokkal küzködik, — jártam, láttam Ausz'riában, Németországban, Belgiumban, Angliában — az a mi asztalunkon egyetlen falat kenyérrel se jelent többet. Legföljebb arra figyelmeztet, hangosan és érthetően bennünket, hogy e reánk zudult megpróbáltatás okait ne a mi politikánkban keressük és, hogy a baj nemcsak bennünket sújt, hanem a mienknél sokkal gazdagabb és hatalmasabb államokat is és a betegség orvoslását illetőleg, másutt se jutottak tovább, mint nálunk, noha mérhetetlenül gazdagabbak mint mi és százféle olyan szerük van, amit mi szegényes házipatikáuk- ból emberi tudománnyal ki nem hozhatunk. Avagy találhat e rémdrámairó megdöbbentőbb megoldástervezetet, mint amelyet legutóbb Amerikából jelentettek: tízmillió munkás futkos keresetnélkül, az éhhalál elől és százmillió métermázsa búzát meg akarnak semmisíteni — elégetni, vagy tengerbe önteni — a nagy készletek tulajdonosai, hogy a készlet kevesebb és ennek ára magasabb legyen. Még le sem csillapodott a borzongás, amelyet ez a rettenetes ötlet keltett, uj katasztrófa hir szárnyalta be Európát; az orosz szovjet, a chicagói és a londoni tőzsdén potom áron óriási gabonamennyiséget kínált azért, hogy a gabona árát a termelési költség színvonala alá sülyessze és a mezőgazdaságot teljesen tönkretegye. Ugyanevégből előbb más mezőgazdasági termékekkel árasztotta el a világpiacot, utoljára hagyta a buzarohamot, az orosz paraszttól felárnál is olcsóbban, erőszakosan elszedett termés segítségével. A szovjet spekulációja azért akarja Európa és a világ mezőgazdaságát mindenáron csődbe kergetni, mert a gazda pusztulása a földből élő rengeteg munkáskéznek a termelésnek, az iparnak, kereskedelemnek, az egész, gazdasági életnek és a polgári társadalomnak pusztulását jelenti. Fával, állati bőrökkel és különböző bányatermékekkel is hasonlóan manövriroz a szovjet. Ezek szintén olyan gazdasági ágazatok, amelyek közvetlenül, vagy közvetve igen nagy munkástömeget érdekelnek, amelyeket a termelési költségben a munkabérnek aránytalan leszorítása nyomorba, forradalmi kitörésekbe sodorhat. Es a szovjet éppen erre pályázik. Általános felfordulásra. A külföld gazdasági veszedelmének hullámai bennünket is elértek. Hiszen Európában vagyunk. Gabonánk ára lemorzsolódott, pedig a helyzet kulcsa éppen a gabona kellő értékesítésében rejlenek. A kormány — csak a vakok nem látják — minden elgondolható módot megragad a védekezésre, 8 különösen arra, hogy a mezőgazdasági terményeinkből minél nagyobb mennyiség találjon elhelyezést a külföld piacain, száz meg száz milliók kerülnek, terményeinknek pénzre való átcserélése révén, a magyar gazdasági életbe és külkereskedelmi mérlegünk itt kétségtelen bizonyítékát szolgáltatja a kormány gondosságának. Mint, ahogy erre — meg kell vallanunk — más irányban is megnyugtató, vagy legalább eléggé biztató tapasztalatokat szereztünk. Különösen annak a nemzetmentő, tízéves munkának a világánál, amellyel Bethlen István gróf ezt az országot a sir széléről visszarántotta, uj életre serkentette, minden megpróbáltatás közepette, szilárd kézzel, áldásosán vezette és vezeti, az is kétségtelen, hogy a mostani nagy küzködésben az ország népe, általában véve, keményen helyt áll magáért, mert hogy egyebet ne említsek, az év első felében a behö adósság jelentékenyen csökkent és a takérékbetétek, még igy Dr. Varga Gyula polgármester az alábbi nagyfontosságu hirdetményt tette közzé: A gazdasági viszonyok ma olyan sulyo sak, hogy minden jó magyar érzésű polgárnak hazafias kötelessége szükségleteinek beszerzésénél kiváló gondot fordítani arra, hogy a kiadott pénz magyar ipari és magyar mező- gazdasági termékekért magyar kézbe jusson és magyar munkáskéz megélhetését segítse elő. A munkanélküliséget csak úgy lehet megszüntetni, ha vásárlásainknál mindenkor, mindenütt magyar ipari és magyar mezőgaz is számbavehetően növekedtek, Budapesten és vidéken egyképpen. Nem azért említem ezt, mintha nézetem szerint, már most panaszunk nem lehetne — viszont szelíden szólva, hebehurgya vészkiáltásnak, hitvány ijesztgetésnek és ijedezésnek tartom gazdasági életünknek holmi összeomlással és más idétlen rémképekkel való izgatását — hanem azért, hogy rámutassak a köteles erőfeszítésnek arra a nagyságára, amelyet az egyensúly megtartása, valameny- nyiünktől, külöu-külön és együttvéve megkövetel. Az állam, bizonyosán szembeszáll a veszedelemmel, akár Moszkvából jöu ez, akár máshonnan, de itt a siker legelső feltétele az, hogy az államhatalmat és ennek irányítását, tehát a kormányzatot, kivétel nélkül, közös akarattal mindnyájan támogassuk és erősítsük. Tóth Kálmánnak »Egy királyné* cimü drámájában azt mondja II. István király a nádornak : »Voltunk mi már kutyábbul is !« (Ez a keserű megjegyzés, mikor a darabot, 1861-ben Pesten előadták, tüntető tapssal találkozott; másnap a polieáj kihúzatta a szövegből, de a szállóigék közt nem bírta elhallgattatni.) Hát igen. Voltunk. Es soha se segített rajtunk, sem az első, sem a második szomszéd. Ha valamelyik hozzánk fordult, nem azért jött, hogy nekünk használjon, hanem, hogy bennünket kihasználjon. Tatárjárás, törökdnlás, osztrák elnyomás után, ha talpra állottunk, a magunk erejéből tettük. Most is igy lesz, mert igy kell lennie. Csak kevesebb ijedezést és több önbizalmat. dasági termékeket kívánunk és külföldieket nemcsak nem fogadunk el, hanem azokat visszautasítjuk. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy iparcikkeink és mezőgazdasági termékeink a versenyt a külföldiekkel nemcsak kiállják, hanem tartósság és Ízlés tekintetében felül is múlják. Egyáltalán nem indokolt a magyar iparcikkekkel és mezőgazdasági termékekkel szemben a külföldiek támogatása, mert ezáltal magyar munkástól vesszük el a megélhetés lehetőségét. Dr. Varga Gyula polgármester felhívása Gyula város közönségéhez a magyar ipar és mezőgazdaság pártolása érdekében. TDsz-fA fa ~LrCk+ felxnondás nélkül leg- ' • j«A* j-* A 7ra + földbirtokra és házra znéltá- Én Lojírv Ij jobban gyümölcsöztet. Xx(yi.Lot/ll(/Ílt/ V nyos kamatozással folyásit. 1 Minden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.
