Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-10-04 / 80. szám

LXII. évfolyam 80. szám Szombat Gyula, 1030. október 4. Előfizetési, árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Nehéz idők. Aki nyitott szemmel nézi a mai gazda sági helyzetet, még pedig nemcsak Magyar- országét, hanem egész Európáét, annak be kell látnia, hogy egy nagy gazdasági krízis tetőpontján vagyunk. A megélhetésért való küzdelem napról napra nehezebb lesz; nem­csak, hogy megtakarításról, tőkeképzésről nem lehet ma szó, de a puszta megélhetéshez szükséges anyagi feltételek megteremtése is gondot okoz. A nyerstermények ára, dacára annak, hogy a legfőbb termékekben ez évben Európaszerte, sőt világszerte, nem volt olyan jó termés, mint a múlt évben, folyton esik. Egész Európában, de különösen a Páris körüli békék által megnyomorított országokban a fejenkénti hús és cukorfogyasztás oly lénye­gesen csökkent, hogy a háború alatti időkből ismeretes Ínséges idők visszatérésétől kell félnünk. Egész Európa idegesen és izgatottan néz a jövő elé és ennek az idegállapotnak hü tükörképét adják meg a németországi válasz­tások. A német kormány azonban meg sem válva az uj parlament első ülését, máris egy nagy részletes programúiban fejti ki, hogy miként akarja a végeletekig menő takarékos­sággal a német államháztartást nagy rázkód- tatásoktól megmenteni. Ugyanezek a feladatok, sőt valljuk be, még nehezebbek, várnak a magyar kormányra is. Németország gazdasági egységét a ver- saillesi béke megközelitőleg sem tette úgy tönkre, mint minket. Németországra a repa- rációk címen róttak elviselhetetlen hadisarco­kat a győzők, minket azonban ezeken kívül még kiszakítottak egy hatalmas gazdasági egységből, elrabolták nyersterményeink javát s körülvettek bennünket olyan vámfalakkal, amelyeken átlépni eddig, úgyszólván lehetet­len volt. Most kezd már Európa és az u. n. győzők is rájönni arra, hogy Magyarország gazdasági megnyomoritása egész Európára hátrányos. Ebben a felébredésben be kell vallanunk, nagy része van az orosz dumping- íak is. Oroszország nem törődve lakosainak gazdasági helyzetével, a szovjet diktatúrája adta lehetőségek folytán összehalmozott ga­bonafélét, bort, fát és azt most előállítási áron alul, hihetetlen olcsón dobja az európai piacokra, hogy a gazdasági helyzetet olyan zavarossá tegye, amely zavarosban csak a szovjetpropaganda tudjon azután eredménye­sen halászni. Ez a rém — ugylátszik — jobb belátásra téríti a mi szomszédainkat is, mert a román gazdasági közeledés, a cseh köztársasági elnök legújabb nyilatkozata, amely már területi re­vízióról is beszól, mind már annak némi be­látásából folynak, hogy Magyarország megbé- külése, a rajta esett szörnyű igazságtalanság kiküszöbölése európai érdek is. Az ut azon­ban, amely a teljes belátáshoz és az ebből vonható következmények beteljesedéséhez ve­zet, még nagyon hosszú, még nekünk, ma­gunknak is nagy áldozatokat kell hoznunk, a legmesszebbmenő módon takarékoskodnunk kell, hogy államháztartásunk szilárdan álljon. Sok terv és gondolat merült fel ennek a kérdésnek a megoldására. Hogy milyeneket választ majd a kormány, azt talán már igen rövid időn belül megtudjuk. Ezen a helyen csak arra akarunk reámutatni, hogy az a gondolat, amely Békésmegyóben is felmerült, a tisztviselő fizetések csökkentése, a legke vésbbá alkalmas ut nagy eredmények eléré­sére. A német kormány már rálépett ugyan erre az útra, de a német tisztviselői fizetése­ket és a német tisztviselők szerepét a német gazdasági életben a mienkével összehasonlí­tani nem lehet. A német tisztviselői fizeté­sek békebeli paritáson vannak, a német nyug­dijak szintén. A magyar hivatalnokok fizetése rendkívül messze van még a békebeli pari­tástól, hisz egy YI. rangosztálybeli állami tisztviselő fizetésének sincs ma annyi vásárló értéke, miut volt egy békebeli VIII. osztály­beli hivatalnok javadalmának. A nyugdíjasok illetményei különösen azokó, akiket 1925. előtt nyugdíjaztak, még alacsonyabbak a bé­kebeli állapotokhoz viszonyítva. Ha ezeken ssökkentünk, akkor csak a nyomort szaporít­juk. Sem a gazdáknak, sem a kereskedelem­nek és iparnak nem lesz haszna ebből a csök­kentésből, mert a társadalomnak egy számra és intelligenciára rendkívül nagy rétege lesz még szegényebb mint ma, még rosszabbul táplálkozik majd, még kevesebbet költ ruhára, cipőre, nem is szólva a könyvről és egyéb Bad János kereskedelemügyi miniszter Békéscsaba város országgyűlési képviselő, tit­kára és több országgyűlési képviselő kíséreté ben az eddigi tervek szerint a jövő hót szom­batján, október 11-én érkezik meg Békés Csabára, ahol két napot tölt. olyan kiadásokról, amelyeket ugyan könnyen luxus kiadásoknak lehet nevezni, de amelyek lényegükben igen sokszor nólkülözhetlen élet szükségletei a magasabb intelligenciának. De még nagyobb veszedelmet jelent egy ilyen fizetés redukció a nemzet jövője, szaporodása szempontjából. Az »Orvosi hetilap«, e magas nívójú tu­dományos folyóirat legutolsó számában idéz, a segédhivatali tisztviselők országos szövet­ségének múlt év végén tartott gyűlése egyik szónokának beszédéből. »A 90—100 pengős fizetések következménye, úgymond, hogy a pesti kir. törvényszéken 80 dijnoknak és ke­zelőnek, mindössze 6 gyermeke van, mig bé kében a szolnoki törvényszék 6 dijnokának és kezelőjének 13 gyermeke volt.« Kis ország vagyunk nagy tuberkulózis és csecsemő hajlandósággal és annak, aki ko­molyan törődik az ország jövőjével és nem szalad frázisok után, az ilyen szempontokat is tekintetbe kell venni. Természetesen senki sem szól az ellen, hogy valóban magas fize­téseket ott, ahol azok igazságtalanok, lecsök­keni sük és főleg, hogy az álláshalmozásnak a kormány végét vessen. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy ez az álláshalmozás valami uj és speciálisan magyar találmány, mert hiszem, már 1317-ben az akkor Avignonban székelő pápa az »Execrabilis« bullában megtiltotta, hogy egy embernek két javadalomnál többje legyen. Sokkal nehezebb probléma ez a na­gyon régi probléma, mint az első pillanatban feltűnik. Sokszor az igazi tehetségek érvé­nyesülésének egy módja, ha ismét máskor igazságtalan és indokolatlan is. Gyors, komoly és jól megfontolt intéz­kedésekre van tehát szükség, hogy gazdasági nehézségeken valóban segítsünk, de azoknak akik intézkednek, mindig szemelőtt kell tar- taniok a Széchenyi István mondását: »nem vettem figyelembe sem várost, falut, megyét, de legkisebb provinciális érdeket sem, hanem mindig csak a Hazát.« G. A miniszter békéscsabai tartózkodásának részletes programmját a közeli napokban hoz­zák nyilvánosságra. Az bizonyos azonhan már is, hogy Búd János békéscsabai tartózkodásá­nak egyik napját az ottani egyesületek, tár­saskörök és testületek látogatására fordítja. Búd János HesüÉlmi miniszter ión 11-sn érhezih Béhéscsabára.

Next

/
Thumbnails
Contents