Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-09-24 / 77. szám

2 Bökés 1930. szeptember 24 ügyekre a telekkönyvi hatóságok által hozott végzések most már nem iktattatnak egy szám alatt, vagyis »számhoz«, hanem elren­deltem azoknak külön-külön való beiktatását, mert hisz a végzések mindegyike külön-kü­lön ügyre vonatkozik. Rendelkezésemnek pe­dig az volt az alapja, hogy a számhoz való iktatás mellett az ügyek átnézete lehetetlen volt és felkeresése pedig óriási időveszte­séggel járt. Bejelentem, hogy a közigazgatási bi­zottság, előterjesztésemre, felirt a belügy­miniszterhez oly irányban, hogy úgy a köz­ségi, mint a vármegyei háztartási költség- vetésekből, azok felülvizsgálata során, ne töröltessenek az ipari munkákra, tatarozá- zokra és kisebb építkezésekre felvett, külön­ben is jelentéktelen összegek, mert a mostani nehéz gazdasági viszonyok között ez az el­járás antiszociális, mivel azt a csekély ke­reseti lehetőséget is, ami a nehéz viszonyok között levő kisiparosok és kiskereskedők helyzetét enyhítené, elvonja. A közéleteknek pedig erkölcsi köteles­sége, hogy ezekben a rendkívüli időkben a rendesnél fokozottabb mértékben nyújtsanak munkaalkalmat annál is inkább, mert az 1 vagy 2%-os pótadó emelkedés, ami ez által előáll, bőségesen megtérül azokban az er­kölcsi és anyagi előnyökben, amelyek az arra rászorultak részére nyújtott kereseti le­hetőségek következtében előállnak. A gabonanemüek értékesítése tárgyá­ban hozott törvény (boletta) végrehajtása terén mutatkozó nehézségeket, a várm. köz- igazgatási bizottság már egyik legutóbbi ülésében, illetékes helyre bejelentette. A ha­tóságok egyébbként mindent megtettek, hogy a törvény életbeléptetésével járó akadályok kiküszöböltessenek. Az adók fizetésében az uj törvény következtében van némi emelke­dés, de az nem olyan nagymérvű, mint ahogy arra eredetileg számítani lehetett. ideiem Mértéiért. A nyomorék gyermek az élet legfájdal masabb jelensége. Régebben eltűrhettük a szenvedésnek ezt az állapotát, az ellene való tehetetlenség tudatában, de ma mikor az or­vostudomány gyakran könnyedséggel gyógyitj a a bénákat, súlyosan a lelkiismeretünkre kell nehezednie annak a gondolatnak, hogy csu pán rószvótlenségből és közömbösségből hagy­juk átokká válni az életet ott, ahol ezt felsza­badíthatnánk a nyomorúság bilincseiből és közhaszonra termővé tehetnénk. Lelkes emberbarátok állanak ólén a moz­galomnak, melynek célja egyrészt, hogy szám­beli erejében megfogyatkozott országunk mind­ezt ne hagyja észrevétlenül, másrészt, hogy mikor az állam az első lépéseket megteszi, a nagyközönség is legyen segítségére nehéz munkájában. Ezt célozta az a nagyszabású szabad­előadás. melyet a megyei Stefánia Szövetség rendezett Gyulán, Horváth Mihály egyetemi orvostanár közreműködésével. Horváth Mihály neve közismert a gyermekek elnyomorodása elleni küzdelemben, aki tudását és szakértel­mét teljes odaadással állítja ennek a hazafias jelentőségű nagy eszmének szolgálatába. A szabadelőadást a Szövetség nevében dr. Konkoly Tihamér elnök, ny. vármegyei fő­jegyző, ügyvéd nyitotta meg s úgy a Szövet­ség, mint az elnöknő gróf Woracickyné Almásy Lili grófnő nevében szívélyesen üdvözölve a közönséget, utalt a kérdés nagy jelentőségére és főleg arra, hogy ha országunkat mindenó­ból kifosztották, mégis nem rabolhatták el tőlünk — a magyar gyermekeket, akikben hatalmas tűz szunnyad. Ez a tűz majd ha fellobog, átváltozik szent energiává, mert az isteni erő az uj generáció lelkében jelzi a jő • vendőt. Ezért kell megvédeni a magyar gyer­meket, nemcsak az egészségest, hanem azo kát is, akik elhárítható testi nyomorúságban sínylődnek. Az előadásról következő tudósításunk számol be: * Horváth Mihály tanár előadásának vezér­gondolata az egészséges gyermek és ennek az elnyomorodástól való megoltalmazása Mily szomorú látvány, ha egy olyan gyermeket né zünk, akinek testi épségét valamely betegség megrontotta. Fogyatékos gyermek nem tud a társadalomba belehelyezkedni, ezért a kérdés szociális jelentőségű. Nem kis elváltozásokról van sz, hanem olyanokról, melyek mindenki nek feltűnnek. A testi fogyatékosnak nemcsak a teste, hanem a lelke is legtöbbször beteg lesz; tulórzókeny, sorsa a lemondás, megaláz­kodás. RSgen lóleknélküli hustömegnek ne­vezték, el akarták pusztítani őket. De ma már tudjuk, hogy sokszor gyógyíthatók. A törté ■ nelem sok elnyomorodott kiváló nagy embert jegyzett fel, akik elóvülhetetlenül jegyezték fel nevüket Ma már nem karitativ gyógyke­zelésre, rendszeres átgondolt szerves kezelésre van szüksőg Nem tudom a vakokat látóvá, a süketeket hallóvá tenni, mig a testileg fogya­tékost — éppé igen Ezeknek 82 százaléka épelméjű, érzékeik tökéletesek. A müncheni állami intézet statisztikája szerint a kezeitek­nek 93 százaléka lett munkaképessé, holott legfeljebb 50 százaléka gyógyult volna meg. A nyugati állámokban sok ilyen intézet van, legtöbb Németországban és Angliában. Né metországban 11 ezer fogyatékosnak viselték gondját. Anglia második helyen van. London­ban 60 nappali iskola van, melyekben rössze- sereglenek, s úgy gondozódnak a nyomorul • tak. E kérdést törvényhozásunk is felismerte, utasította a kormányt, vegye fel a testi fo- gyatókosak gondozását. A népszámlálásnál legközelebb lesznek egyéni lapok, ezekbs n lesznek kérdések „van-e érzéki, testi, lelki fogyatékossága, vak-e, süket, milyen szerve hiányzik?“ — A statisztika értéke attól függ, hogy a közönség az adatokat milyen hűen mondja be ? A neve nem szerepel senkinek. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy azok, akik élni akarnak, ebben hathatósan támogattassa- nak Arra kell törekedni, hogy a védelmet vonzóvá tegyük, hogy a gyermeket bizalom - mai hozzák az orvoshoz, az intézetbe, mely - nek egyedüli célja a segítség. Az ilyen intó - zeti kezelésnél aktiv szereppel biró orvos, pe­dagógus stb csak „jó ember“ bői kerülhet ki. Senkinek sincs joga, hogy visszautasítsa a segítséget. Ha kiderülne, hogy Magyarországon nincs egy testi nyomorodott se, ha mindenki egész­séges, akkor ez a mozgalom csődöt mond. — Mindenkinek arra kell tehát törekedni, hogy a népszámlálási adat ezen pontjaira a leg- szabatosabb választ adja. A nagyszámú közönség a legnagyobb figyelemmel hallgatta az előadást, melyet a Szövetség nevében dr. Konkoly Tihamér elnök ügyvéd, vármegyei ny. főjegyző köszönt, meg. Azokat a nagyértókü felvilágosításokat és ismereteket, melyek oly megragadóan állíttat­tak elénk, minden szülőnek szivébe fogadni és terjeszteni kell. Ily módon nemcsak a gyer­mek testi elnyomorodását gátolnánk meg* nemcsak kevesebb nyomorodott ember lenne a magyar otthonokban, nemcsak kevesebb kis fakereszt lenne a temetőkben, hanem megva­lósulna az „ép testben ép lólek“-hez fűződő hazafias szent magyar érdek. Öl mMtö lés főterén. Földesi István békésmaksári tanító részegen két embert lőtt le. Vasárnapra virradó hajnalban Földesi István békésmaksári tanitó az átmulatott éj - szaka után megjelent Ács Gábor mészáros üzlete előtt és bezörgetett húsért. Ács kiszol­gálta. Mikor az erősen ittas tanitó kijött az üzletbői, a húst biciklijére kötötte fel. Miután nem tudott megindulni, az odaérkezett Szeke­res Gábor gépészsegód segíteni akart neki Váradi István nevű barátjával. Ahogy már ilyenkor történni szokott, a borosfejü emberek összeszólalkoztak, majd verekedni kezdtek A verekedés végén a tanitó öt lövést adott le levolveréböl. Szekeres fején, gyomrán sebesült meg, Váradit pedig a comb­ján érte a lövés. Az odaérkezett községi orvos bekötözte a sebesülteket és azonnal Gyulára szállíttatta autón őket. A csendőrök és rendőrök a köz­ségházára kísérték Főldesit, de részegsége miatt nem lehetett kihallgatni. Az ügyészség azonnal vizsgálatot rendelt el s hihetőleg a legrövidebb idő alatt behozzák Főldesit az ügyészség fogházába. A gyulai kórházban Szekerest azonnal megoperálta dr. Jung Géza főorvos. Szekeres az operáció után pár pillanatra eszméletre tért. Fejsérülése nem súlyos de a hassórülés már aggasztó. Földesi tanitó szombaton Csa­bán járt Egyet s mást vásárolt két kis fiának. Két kis gyermek várja az édesapját, aki nagyon jó ember volt, amig bort nem kóstolt. A szűk cellában borzaim is önvád marcangol egy intelligens embert. Amikor már késő .. Meghívó. A Békésmegyei Kaszinó folyó évi szeptember hó 25-én, csütörtökön délután fél 6 Órakor a kaszinó székházában rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok ezúton meghivatnak. Amennyiben a közgyűlés nem volna ha­tározatképes, az esetbeu folyó évi október hó 4-én, szombaton délután fél 6 órakor fog a ren d­kivüli közgyűlés megtartatni, mely az alap - szabályok szerint a megjelent tagok számára való tekintet nélkül fog határozni. A tárgy- sorozat egyetlen tárgyát az alapszabályok mó­dosítása képezi. 499 2-2 Az elnökség. PORZOL párolás ntáH erőteljes, egyenletes kelés — jó átölelés — többtermés ! IVem minden porpác — PORZOL! ÍSTa Vo r 7 nf, "ÍV v * í V„ Plorabá'al *«* 1obo*t fogadjon el ! ügyedül a I* 0 U Z 0 L-t alkalmazták Magyarországon több 100.000 holdon ! A POKZOL színe vörös, halasa biztos. - Ereded gyári áron beszerezheti .-8 6Sí BARNA terménykereskedőnél, Kossuth-tór 5.

Next

/
Thumbnails
Contents