Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-09-20 / 76. szám

LXII. évfolyam 76. szám. Szombat Gyula, 1930. szeptember 30, Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LÁP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Hős kooperáció és olcsó energia. Irta: Dr. SÖPKÉZ SÁNDOR műegyetemi tanár, ország­gyűlési képviselő. Az elektromos gazdálkodásról szóló törvényjavaslatban, amelyet Búd János kereskedelemügyi minisz­ter ur, a parlamenti szünet kezdetén bemutatott véleménymondás végett a szakköröknek, nagyon sarkalatos in­tézkedés a villamosmüvek együttműködé­sének szabályozása. A javaslat sze­rint a kereskedelemügyi miniszter kötelezheti az elektromos müveket az együttműködésre, egymás kisegíté­sére, kötelezheti e müveket áramfej­lesztő telepek leállítására, ha egye­bütt olcsóbban kapják az áramot. Ez az intézkedési tervezet abból az energiagazdálkodási nézőpontból kétségtelenül helyes elgondolásból keletkezett, hogy az államnak nem­csak arra kell ügyelnie, hogy min­den fogyasztó lehetőleg olcsó ener­giához jusson, hanem arra is, hogy az ország energiaellátásban az ország nyers energiaforrásai racionálisan használtassanak ki. Másrészt gondos­kodnia, kell arról is, hogy az or­szágnak lehetőleg minden része bele­kapcsolódjék az energiaellátásba és a fogyasztó kiszolgálása, minden es­hetőségre, a lehetőségig biztositassék. De kell-e nekünk törvényes kény­szer az együttműködés biztosítására, a törpe, gazdaságtalan telepek leál­lítására? Igénytelen nézetem szerint várjuk meg, — illetőleg ne várjunk ölhetett kezekkel, hanem segítsük elő, amennyire legalább ez idő sze­rint tőlünk telik, — hogy létesülhes­senek, a már létező nagy telepek kö­rül, az együttműködést biztosítani hivatott távvezetékek. Hiszen ma még félkezemen elő tudnám sorolni azt a néhány nagy távolsági vezetéket, amely — ha létesül más erőműből kiinduló hasonló távvezeték — alkal­mas az együttműködésre. Ha majd néhány, a bányák közelében, vagy más alkalmas helyen levő, vagy lé­tesítendő erőműből kiépülnek a nagy távvezetékek és ezeket a technikai és gazdasági szükséglet nem fogná önmagától össze, akkor lehetne majd arról szó, hogy törvényes intézkedés­sel gondoskodjunk a kooperálásról. Ahogy megtörtént Amerikában, Né­metországban, Franciaországban, Bel­giumban, Dániában, Olaszországban a gazdasági erők szabad működése folytán a kooperáció, be fog ez kö­vetkezni nálunk is, önmagától, mert minden törvényes szabályozásnál erő­sebb a gazdasági élet törvény, a tech­nikai, a gazdasági fejlődés, a válla­latoknak létérdekükből folyó ökonó­miára való törekvése. Nálunk nem volt eddig semmi törvényes kényszer és a már kiépí­tett nagy távvezetékek mentén ön­ként leállóit csaknem minden városi és községi telep. Gazdasági megfon­tolásból csatlakoztak a régi hálózatok a távvezetékekhez, csatlakoztak a kisebb-nagyobb ipartelepek is, ha pe­dig egyik-másik még nem esatlako- zott, annak nem a törvényes kény­szerítő eszközök hiánya volt az oka, Minden gyulai lakosnak élénk emléke­zetében van a szörnyű eset, ami tavaly ápr. 6 án történt. A kora reggeli órákban hire terjedt, hogy a kótegyházi utón egy betonhid alatt megtalálták Vámosi István 50 éves gyulai gazdálkodó holttestét, amelyen haláltokozó fejszecsapások voltak. A rögtön megindult nyomozás, Sefcsik István detektiv-csoportvezetővel ólén, rövidesen kiderítette, hogy a gyilkosságot Csőké István Enyves-utcai gazdálkodó követte el, akit a csendőrök fogtak el tanyájáról jövet. Csőke István tettét — ahogy a megindult nyomozás megállapította — azért követte el, mert apósa: Vámosi István italos ember volt és családjához ilyenkor durva. Elpazarolta birtokát, a munkát nem szerette. Vagyonának utolsó roncsát, egy főidet adott el s a gyil kosság előtti napon 600 pengőt kapott előlegül Akkor is korcsmázott. Csőke és felesége utána mentek s nagynehezen hazacsalták. Az istálló­ban fektették le Hajnalban Csőke fejszével agyonütötte apósát s a nála levő 445 pengőt elvette s átadta az asszonyoknak. A holttest egy napig az istállóban feküdt. Hétfőn reggel aztán Csőké, feleségének és anyósának segít­ségével a holttestet a kótegyházi útra vitte, hanem ott a csatlakozásnak egyéb előfeltételei hiányoznak. Nekünk, egyelőre, a különböző telepekből kiinduló távvezetékek lét­rejöttét kell elősegítenünk. Ez sem egészen könnyű feladat, a mi fogyasz­tási viszonyaink között. Ha meglesz­nek, azután a kooperálásra alkalmas telepek s főleg e célra alkalmas táv­vezetékek, akkor az együttműködés minden törvényes kényszer nélkül be fog következni. Ez sokkal egészségesebb, meg­nyugtatóbb módja az együttműködés­nek. Mert az igy tervezett diktató­rikus állami beavatkozás egyrészt mélyen belenyúl a villamosvállalatok létérdekeit érintő anyagi kérdésekbe és ezzel joggal nyugtalanítja a vál­lalkozó tőkét, másrészt korlátozza minden haladásnak legfőbb forrását, az egészséges versenyt és egy pilla­nattal sem viszi előre mai helyze­tünkben elektromos gazdálkodásunk racionalizálását. ahol azt pár óra múlva megtalálták. A nyomozás során Csőke úgy vallott, hogy a borzalmas tettre felesége és anyósa biztatták fel. Ezt a vallomását a tárgyalás során visszavonja. Folyó hó 17 én, szerdán reggel kezdte meg a Csőke-bünügy tárgyalását a gyulai kir. törvényszék. A tanács elnöke: Unghváry János dr,, szavazóbirák: Sipos Ferenc dr. és Kulitsy Béla törvényszéki bírók. A vádat Qrottó László dr. kir. ügyész képviseli For is Gyula dr. védi Csőkét, Lusstig István dr. Csőkénót, Felföldy Sándor dr. pedig özv. Vámosinót. Orvosszak- értők : Zöldi) János dr. várm. t. főorvos, Takácsg Lajos dr. városi tiszti főorvos. Ssórádg István dr kórházi főorvos, mint ellenőrző orvos­szakértő szerepel A terem zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. (Köztük egy-két kiskorú is akadt, akiknek igazán semmi keresnivalójuk nincs ott.) Az elnök felveszi Csőke István és a vád­lott asszonyok személyi adatait, majd felol­vassák az ügyészség vádiratát, mely szerint az ügyészség Csőké Istvánt mint tettest, Csőké Istvánnét és özv. Vámosi István- nét, mint felbujtót a Btk. 278. Csőke István bűnügyének fötárgyalása. T3 „ U.' 7_ „ y. felmondás nélkül leg- T^A* 7/7 q/j r) A* 7rci-4- földibirtokra és házra méltá­- mCjty l/ts LCslíts L jobban gyümölcsöztet. nyos kamatozással folyósít. Minden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségijén a JPesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.

Next

/
Thumbnails
Contents