Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-09-06 / 72. szám
LX1I. évfolyam 72. szám Szombat Gyula, 1930. szeptember 6* Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Az uj tanév. Stockholmban tartott propaga, da előadásában gróf Klebelsberg kultuszminiszterünk nagyon szép szavakkal mutat arra, hogy a Mária Terézia korabeli »Ratio educationist, amely tulajdonképeni alapja a magyar iskolaügynek három kiváló ember munkája. »A három férfiú — Ürményi József, Tresztyánszky és Makó — a felvilágosodáshoz hajló magasrangu áiiamhivatalnok, a protestáns theoreíikus és a katholikus tanítómester egyesült a haza iránti közös szere- tetben egy nagy munkára.« Ez az egyesülés, az iskola iránti nagy szeretet nemcsak az alapvetőket jellemzi, de jellemzi szerencsére az egész magyar társadalmat is, amely mindig a legnagyobb szeretettel tekintett a magyar iskolára, mint a magyar kultúra leghatalmasabb oszlopára. Ilyenkor tanév elején azonban a szeretethez gond is vegyül. A szülők gondja, akik nemcsak óriási anyagi áldozatokat hoznak, hogy gyermekeiket iskoláztassák, hanem lelki kétségekkel is küzdenek, jót hoz e számukra az iskolaév, avagy keserű csalódást? A szülők gondjánál nem kisebb azonban a tanárok gondja sem, akikre egy egész év nagy és nehéz munkája vár, telve szellemi és testi megerőltetésekkel a mai magyar középosztálybeli férfi nagy -anyagi gondjai mellett. Nem kis feladat vár azonban az iskola fentartóra is. Akár állam, akár egyház, akár bármilyen más közület is az, amelynek az iskolát fenntartania kell, gondjai ma, amikor minden fillér kiadását meg kell gondolni és az iskolától mégsem szabad megtagadni azt, ami nélkülözhetetlen hatalmas feladatának teljesítéséhez — kétszeresen nagyok. Ha mindezek igazak a mai Magyarországra vonatkozólag, úgy sokszorosan igazak Gyula városát illetőleg. A határszéli, minden hátterétől megfosztott, városnak és lakosainak gondjai szinte hihetetlenül nagyok és rendkívül nehéz a helyzete a nagyváradi püspökség apostoli kormányzóságának is, amely fenntartója Gyula legfontosabb iskolájának, a gimnáziumnak, mert hiszen anyagi erejének javát a román uralom elrabolta. Es mégis . . . nem szabad csüggednünk. Ha igaz az a mondás, hogy a königgrätzi csatát a porosz tanítómesterek nyerték meg, akkor még sokkal igazabb az a hitünk, hogy nagy Magyarországot a kultúrára és szilárd erkölcsi kitartásra nevelő magyar iskola nyeri majd vissza. Természetes, hogy a tanárok és tanítók eme nagy munkája zökkenések nélkül nem mehet. Az emberek csak a frázist kiabálók számára egyenlők. Valójában már a kis gyermekben megnyilvánul a nagy egyenlőtlenség, amely tehetségben, szorgalomban őket egymástól elválasztja. A tanár feladata, hogy ezt az egyenlőtlenséget, amennyire arra ember egyáltalában képes, szeretettel és kitartással csökkentse, a szülőé, hogy akkor is tisztelettel és hálával vegye ezt tudomásul, ha ez munka nem sikerül. Nem helyes abban a tanárban, aki a gyermeknek rosszabb osztályzatot ad, mint azt a szülő szeretné, mindjárt ellenséget látni. Azokra a vádakra, amelyek ilyen alapon akármelyik tanár ellen is irányulnak, legtöbbször már előre rá lehet irni a hires »NL« jelzést. A non liquet jelzést, amelyet a szigorú római biró irt reá az olyan ügy aktájára, amelyet megszüntetett, mert nem volt elég világos ahhoz, hogy róla nyugodt lélekkel ítéletet mondhasson. Annyi sok subiectiv indító ok van az ilyen vádak mögött, hogy igazságos voltuk szinte eleve több mint kétséges. Szülőnek és tanárnak meg kell érteniök egymást, mert csak igy lehet az iskola munkája eredményes. Gyulán az iskolára azonban kultur feladatán kiA belpolitikában Dagyobb események nem várhatók Bethlen István gróf miniszter- elnök szeptember 15 e körül már itthon lesz, de hivatalának vezetését csak október elején veszi át A népszövetség tanácskozásaira tegnap mór elutazott Gajzágó László, a külügy- m nisztér um polit kai osztályának vezetője Kedden délután 4 óra tájban a kétegy házi főjegyző telefonon kórt segítséget a gyű Iái tűzoltóságtól, akikkel azt közölte, hogy a község főutcáján levő egyik báz udvarán ki gyuladt egy nagy szalmakazal és az erős szél miatt nagy veszedelem fenyegeti az egész községet. A gyulai tűzoltók egy mozdonyfecskendővel azonnal kieouultak és mire kiértek, mar három óriási kazal égett a kétegybázi főutca házainak udvaiár és kertiében vül még gazdasági feladat is vár. A határszéli városban minden tényezőnek bele kell kapcsolódnia a produktiv életbe is. A kór* ház itt nemcsak betegeket gyógyít, de munkaalkalmakat és kereseti lehetőségeket nyújt iparosnak, kereskedőnek és munkásnak. Iskoláink fenntartásánál is arra kell törekedni, hogy minél több tanulót idevonzva élénkítsék a város forgalmát. A biztató jelek erre már megvannak. E tanévben a gimnázium első osztályába jóval több mint 70 tanuló iratkozott be, úgy hogy előreláthatólag párhuzamos osztályt kell megnyitni. Azt az előnyt, amelyet a gimnázium jó hírneve igy jelent, ki kellene mélyíteni olyan internátus felállításával, amelyben a tanulók nemcsak kitűnő felügyelet alatt vannak, de módjukban volna nyelveket, zenét és olyan ügyességeket megtanulniok, amelyeket az iskolán belül elsajátítani alig lehet. Meg kellene fontolni, vájjon nem lehetne-e a polgári iskola hatalmas épületében egy kereskedelmi iskolának is helyet szorítani, mert hisz valószínű, hogy a reálgimnáziumi latin oktatás megszűnésével az alsóbb osztályokban, a polgári iskola jelentősége csökken. így folytatjuk legméltóbban azt a munkát, amelyet gróf Wenckheim Krisztina, Göndöcs apát, Lukács György és megértő társaik a gimnázium létesitésével megkezdték. Mint halljuk, Apponyi Albert gróffal együtt kimegy felesége is. A delegációban rósztvesz még Hevessy Pál miniszlerprezidens, továbbá Pelényi János és Apor Gábor követsógi tanácsos. Bethlen István gróf valószínűleg rósztvesz abban a vitában, amely Briand páneurópai memoranduma körül indult meg. Akkorra már a kótegyházi és az eleki tüzoliók teljes erővel dolgoztak, akiknek a gyulai lüzoltók segítségével este 9 órára sikerült lokalizálni a lüzet. Nyolc kisebb-nagyobb szalma , széna és törekkazal pusztult el. Gazdasági és lakóépületekben kár nem esett. A tüe keletkezési oka ismeretlen. A kár több- ezer pengő Azok az első hirak, amelyek hat ház ki- gyulladasáról szólltak, szerencsére valótlannak b zonyui'ak Teljes csend a belső politikában. Kétegyházán óriási tűz pusztított. IrCk-f TeijaJoudás nélkül leg- 17* *' //^o/ÍVín Trí^i- föl(1birtokra és házra, méltá- 22 6cz.üc?Cr jobban gyümölcsöztet. 6 nyos kamatozással folyósít. « Minden banküzlettel, biztosítással és menetjeg y-árusitással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Festi Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.
