Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-08-13 / 65. szám
LXII. évfolyam 65* szám Szerda Gyula, 1930« augusztus 13 Előfizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendök. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése (1930. augusztus 110 Még ez évben nagyarányú útépítések lesznek a vármegyében. Az ülésen — amelynek ez alkalommal igen érdekes tárgyai voltak — báró Feilitssch Berthold vármegyei főispán elnökölt. Már maga az alispáni jelentés is a szokott sablontól eltérőleg igen figyelemreméltóan mutat rá a közállapotok egyes bajaira. A jelentés szerint a múlt hónapban előfordult 24 öngyilkosság, 74 baleset és 39 tüzeset. A tüzesetek között jelentékeny a gabona asztagok elégése, amely a cséplőgéptu lajdonos gondatlanságának a következménye, mert az előirt megelőző intézkedéseket nem azzal a lelkiismeretességgel teljesitik, mint kellene. A gazdasági munkások helyzetet a jelentés türhetőnek mondja, mert aki dolgozni akar, az keresethez juthat. Ipar, kereskedelem —• még mindig — és ki tudja meddig még — pang. A jelentés szerint az adófizetési kötelezettség érzése az adózókból erősen kihalóban van és e téren azt a végtelen szomorú jelenséget lehet megállapítani, hogy az adózóknak épen az a része nem fizeti köztartozását, amelyről biztosan megállapítható, hogy képesek lennének fizetni. E téren addig nem is remélhető javulás, mig az adófizetési halasztások megadása terén az eddiginél szigorúbb és erélyesebb eljárás nem vétetik foganatba. A községek emiatt súlyos helyzetben vannak, mert pénztáruk üres és fizetési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni. A vármegye pénzügyi helyzete is épen ezért kedvezőtlen. A közúti adó és közmunka nem folyik be. A községi alkalmazottak fizetési alapjában is nagy a hátralék. A vármegyei pótadó terén a helyzet egyenesen tűrhetetlen. Az ebadó behajtások eredményei is szintén nagyon rosszak. Ez pedig azt jelenti, hogy a segélyezések iránti igények csak nagyon korlátolt mértékben elégíthetők ki, sőt megfontolás tárgyává kell térnie, hogy jövőben a segélyezés iránti kérelmek egyáltalában honorálhatók-e. Hosszasan foglalkozik a jelentés az Endréd községhez tartozó Hunyatelep és Füzesgyarmathoz tartozó Bucsatelep lakott helyek helyzetével. Mindkét községrész önálló községgé akar alakulni. Az önálló községgé alakulási törekvések azonban nem időszerűek, sőt a mai nehéz viszonyok között egyenesen károsak. Példa rá a Békésszentandrás községtől elszakadt Csabacsüd község esete. Az elszakadás következtében az anyaközség nagy anyagi gondokkal küzd, viszont Csabacsüd község, amely tulajdonképen még mindig csak papíron van meg — 60%-on felüli pótadóval tudja csak magát fentartani. Az orosházi főszolgabíró pótjelentését ismerteti ezután az alispán, amely szerint az orosházi járásban a gabonajegy rendszer — adózás szempontjából — előnyösen bevált, mert e rendszer szerint jóval nagyobb összeg folyik be adóban, mint az előző hónapokban. Az általános káosz, amelyet a gabonajegy rendszer behozatala okozott, kezd eloszlani. A kenyér pár fillérrel drágább és ezt a gabonajegy rendszernek tulajdonítják, úgyszintén a vámőrlőmalmok is 12% helyett 17% vámdijat szednek. Dr. Fairnél Sándor alispán javasolja, hogy bár ezek a körülmények a kormány előtt ismeretesek s a kormány mindent megtesz a bajok orvoslása tekintetében, mégis Írjon fel a bizottság, ezen mesterséges és semmivel sem indokolható drágitási tendentia ellen. A bizottság az alispán javaslatát elfogadta. Az alispáni jelentés ilyetén módon történt letárgyalása után dr. Márki) Barna vármegyei főjegyző ismertette Manzel Gyula nagyszónási jegyző fegyelmi ügyét, illetőleg az ezen ügyben nevezett védő ügyvédje: dr. Konkoly Tihamér volt vármegyei főjegyző által szerkesztett felebbezést, amely úgy megfogalmazásában, mint általában hangjában nyíltan és burkoltan erősen sértő és rágalmazó gyanúsításokat tartalmaz a vármegye érdemekben gazdag alispánja ellen. A beadvány többek között azt állítja, hogy a vármegye alispánja a Hanzel-féle fegyelmi ügyben meghamisította a valódi tényállást. Oly súlyos kitétel ez, amely megtorlást kö vetel s ezért a vármegye alispánja felhatalmazást kért a bizottságtól, hogy dr. Konkoly Tihamér ellen a bűnvádi eljárást megindíthassa. Dr. Telegdy Lajos, bár maga is a leg- ma gyobb mértékben elitéli a felebbezés hangját és kitételeit, — mégis felveti a kérdést, nem e lehetne ezt a súlyos ügyet a vármegye alispánjának nyújtandó megfelelő elégtételadással elintézni s ezzel a vármegye alispánját megkímélni a bírósági tárgyalások izgalmaitól. Dr. Hoffmann Károly t. főügyész minden érzelmi momentumtól menten szól hozzá a kérdéshez és tisztán a tételes törvények alapján mutatja ki a felebbezés jogi fejtegetéseinek tarthatatlanságát. Dr. Fairnél Sándor alispán megköszöni a dr. Telegdy felszólalásában megnyilvánuló jóakaratot, azonban ő addig, amig elégtételt nem kap, kérelmétől el nem állhat. A bizottság egyhangnlag megadja a felhatalmas ást a bűnvádi eljárás megindításának kérhetésére. A vármegyei t. főorvos jelentése szerint az általános közegészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban javultak, amennyiben a fertőző betegségek száma 108 al csökkent. Ezt a csökkenést a kanyaró megbetegedések apadása okozta. Ennek dacéra a múlt hónapban is a kanyaró volt még az uralkodó betegség 61 megbetegedéssel és 2 halálozással. A pénsiigyigasgató jelentése sserint: Együttesen kezelt közidó hátrálok a múlt évről 1195593 pengő, a folyó évről 5247086 pengő, szaporodás 64747 pengő, törlés 76060 pengő. Befizetés 1930. január 1-től junius 30 ig 854145 peugő, julius hónapban 86653 pengő, az esedékessé vált hátrálék összege 4179350 pengő. Vagyis az egész évi előírás 79-6 százaléka. As állatorvosi jelentés szerint az állategészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak. A vármegye területéről julius hónapban vasúton élve 827 szarvasmarha, 201 szopós- borjú, 73 ló, 404 juh, 6123 hízott sertés, 1543 soványsertés és 345 süldő szállíttatott el, amelyek közül 270 szarvasmarha, 400 juh és 1698 hizottsertés szállíttatott külföldre. Hosszas tárgyalás indult meg a vármegye ez évben kiépítésre kerülő 52 kilométer hosszú bekötő útjainak kiépítése és vállalatba adása ügyében. A kereskedelmi minisztérium útépítési szakosztálya véleményében ezen utak egy tekintélyes részének betonnal való kiépítését kozta javaslatba, s ezt a javaslatot képviselte az ülésen az államépitészeti hivatal főnöke is. A vármegye alispánja azonban — egyrészt a közúti alap teherbíró képességével, másrészt a reá nehezedő nagy felelősségre tekintettel, miután a betonutak tartóssága tekintetében a magyarországi hasonló utak megnyugvást nem nyújtanak, — úgy határozott, hogy egyelőre csupán 10 kilométer hosszú utat építtet ki betonburkolattal, a többit pedig macadam burkolattal s ha ez az uj építési anyag tényleg beválik, még mindig módjában lesz a vármegyének többi útjait betonburkolattal kiépíteni. A bizottság az alispán érvelését fogadta el, ennélfogva a vármegye alispánjának ily értelmű határozatát hagyta jóvá. A határozat szerint a most kiépítés alá kerülő : füzesgyarmat—bucsatelep—karcagi 24 736 kilométer hosszú utaknak macadam- szerü kiépítésére a Hubertus Kőbánya r. t. nyíregyházi cég lett legolcsóbb 841504-08
