Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-01-22 / 7. szám
2 Békés 1930. január 22 valamint hasonló köz- és egyéb alkalmazottak bálja február hó 2 -án. rul — s felzug a vezeklők hatalmas kórusa. Egy hatalmas orkeszter méltóságteljesen hörn- pőlyőgteti a penitenciás magyarság sirámát, Isten előtt való meghajlását. Az égen — bárányfelhők selymes tróuusán — árpádházi Boldog Margit mosolyog és jóságosán, diadalmasan mondja : Magyarok ! Magyarok I Az orkeszter dirigense — a gyulai Ur leányok Mária Kongregációjának vasárnap délutáni amlékünnepén — Domanek Pál Henrik dr. tb. esperer, volt, a gyulai kaíoPkusság által mindenkor szeretette! övezett egyházi szónok. G'önge a toll a hatalmas előadás kellő méltatására Csak annyit legyen szabad megírni: ennek az előadásnak, ennek a Boldog Margit himnusznak klasszikus szépségei soká fognak csillogni a lelkekben és sokat fogunk reá gondolni, mikor a magyarság sorsáról beszélünk Tehát minden nap, minden órában, Ssepessy László Szent Margit c versét remekül szavalta Angyal Mária Palettáján minden szin megvan s finom érzése, intelligenciája a legnehezebb feladatokon is köny- nyen átsegíti Schmidt Gabriella és Dávid Teréz zongo rajátéka szenzációs művészi élmény volt és a forró tapsok bizonyították, hogy mindig örömmel hallgatjuk őket A kéfszólamu és négyszólamú női kar ez előadáson is szaporította babérjait. A sikerből méltán kiveheti részét Hussár László karnagy, az énekkar fáradhatatlan vezetője, A gimnázium tornatermében hatalmas közönség gyönyörködött az előadásban. Kö szönjük a gyulai Urieányok Kongregációja vezetőségének ezt a megható emlékünnepet, á (i) utal Közművelődési Egyesület hangversenye. Sponeroé Martin Anna fellépte. Évadmegnyitó hangversenyt rendezett hétfőn este a Közművelődési Egyesület a pavilion nagytermében Sponerné Martin Anna hangverseny- énekesnő felléptével A művésznőt már ismeri a közönség. Első gyulai fellépése a legteljesebb siker és legmelegebb ünneplés közepette folyt le. Szép és kulturált hangú és finom Ízlésű művésznőt ismertünk meg benne, akinek a hangverseny énekesnők sorában előkelő hely jutott. Ezt a pozíciót nem a reklám szerezte meg neki, hanem a folytonos tanulás. Hétfő esti műsorát ismét kitünően választotta meg. Beethoven, Schubert és Tarnay dalokat énekelt rendkívül megkapóan, a kivételes művésznő folyton mélyülő, az előadott számok minden szépségét átfogó művészettel. Hangja — amióta nem hallottuk — fejlődött terjedelemben és csengésben. Előadása most is egyszerű, finom, csupa szin, csupa szív. Minden számát forró taps jutalmazta. Talán legnagyobb sikere volt Schubert: A határkőjének, a Zöld erdőben, Ellopták szivemet, Szól a kakas már és Lányom, lányom régi gyönyörű magyar daloknak eléneklésével, pedig itt olyan művésznő előzte meg a pódiumon, akinek európai hírneve van. Az üuneplésszerü tapsokat Tarnay: Nem jó c. dalának eléneklésével köszönte meg. A zongorakiséretet Kovnhsky Róbert dr látta el. Csillogó művészettel, bámulatos, megértő szeretettel kisérte a legegyszerűbb kis müdalfc is és méltán osztozott a vendégmüvészuővel az őszinte sikerben. Sokan nem voltak ott, akiket szerettünk volna látni. Sajnálhatják, mert egy meleg és bensőséges művészi esttől fosztották meg magukat. A jövőben több megértést kérünk ennek a küz- ködő, értékes múltra visszatekintő Közművelődési Egyesület számára, hiszen mindnyájunk legdrágább kincséért harcol: a magyar kultúráért. Mentők igazgatósági ülése. A Gyulai Önkéntes Mentöegyesület, mint a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének fiókja működését 1928 augusztus 12-én kezdte meg. Ezen idő alatt az egyesület fényesen igazolta azt, hogy Gyulán mennyire szükség volt és van a mentőkre, hiszen alig van nap, amikor a mentőautót kivonulni nem látnók. A mentők január hó 14-én délután tartották meg az ez évi igazgatósági ülésüket, mely alkalommal Dérausz Lajos ügyvezető-igazgató jelentésében számolt be az egyesület eddigi és az 1929. évi működéséről. A részletes jelentésből alkalmunk van a következő adatokat közölni : . A mentőket eddig 536 esetben vették igénybe, az autó eddig közel 15000 km.-nyi utat tett meg. Az 1929. év folyamán a mentőket 391 esetben vették igénybe; átlagosan naponként egynél több az esetek száma, de voltak napok, amikor a mentőket 24 órán belüi 4 esetben is szolgálatba szólították, A mentők az állomás fennállása óta 36, az 1929. évben pedig 20 esetben végzett ingyen szállítást. Az előterjesztett jelentés szerint a gyulai mentők nemcsak a város területén teljesítettek szolgálatot, hanem igen gyakran a távolabbi vármegyék területére is végeztek szállítást. A gyulai mentőszolgálatot a hivatásos tűzoltóság 8 mentői szolgálatra kiképzett tűzoltója és 4 gépkocsivezetője látja el; szükség esetén azonban rendelkezésre áll egy orvos is. Köztudomású, hogy a mentőiutézményünk kifogástalanul látja el ember- baráti feladatát, hogy az intézmény, a kezdet nehézségei dacára, dicséretesen megfelel a követelményeknek, az vitéz Takácsy Lajos dr. városi ügyvezető orvos és Démusz Lajos ügyvezető- igazgató fáradtságot nem ismerő munkájának tudható be, akik az intézmény dolgait szeretettel és hozzáértéssel látják el. Ez alkalommal ismét rá kell mutatni arra a hátrányos helyzetre, amely a telefonszolgálatnak korlátozottságából származik, ugyanis igen gyakran előfordul az, hogy valaki az éjjeli időben kénytelen a mentőket igénybe venni, minthogy ezidőben nincs telefonszolgálat a mentőkhöz, — akik állandóan készenlétben vannak, — csak időveszteséggel lehet hozzájutni- Nagyon kívánatos volna a felette hátrányos helyzet megszüntetése érdekében az állandó telefon- szolgálat bevezetését szorgalmazni E kérdéssel lapunkban a közelmúltban már részletesen foglalkoztunk. Az akkor ismertetett álláspontunk helyességét most a mentők, illetve az élet is fényesen i.azolja. Ezúttal is közöljük, hogy a gyulai mentők kellő számú jelentkezők esetén az esti órákban ingyenes mentőtaufolyamot fognak tartani. Közöljük még, hogy az igazgatósági ülés egyhangú határozattal elfogadta a beterjesztett ügyvezeiöi jelentést, a számvizsgáló bizottság jelentését, javaslatát, az 1930. évi költségvetést s végül a pénztárnoki és ellenőri tisztség ideiglenes ellátása tárgyában tett elnöki intézkedéseket. E b R ¥ i m\lap a Éli Paláról if változtatását Meli. A „Manchester Guardian“ vezércikke a kisebbségi védelmi szerződéseket a béke legfontosabb biztosítékának minősiti. Az antant győzelme több mint 30 millió európait akaratuk ellenére idegen igába hajtott. Az igazság és az önrendelkezési jog legelső követlménye az volna, hogy biztosítsák ezeket a szerencsétleneket jogaik megsértése ellen. — Ha as uj határokat as igassóg elveinek megfelelően vonták volna meg, akkor elkerülhettük volna, hogy 30 millió kisebbség idegen uralom alá kerüljön. Pedig akik a békét csiná'ták, nagyon jói tudhauák, hogy a nemzetközi viták legnagyobb része a kisebbségi jogok megsértéséből szár.nazott. Ezek a jogsértések trónokat döntöttek fel és birodalmakat tettek tönkre. Angliának legjobban kellene tudnia az amerikai háborúk és^ az ir forradalmak tanulságaiból, hogy a kissebbsé- gekkel szemben tanúsított vakság és esztelenség idővel kescivesen megbosszulja magát. A múlt tanú ságai ellenére a népszövetség mindezideig semmit sem tett a kisebbségek védelméért és száz eset közül kilencvenkilencet egyáltalában tudomásul sem vett. Á tálában úgy tesznek, mintha kisebbségi védelmi szerződések nem is volnának. Végül megállapítja a cikk, hogy mindezek a viszonyok javulnának, ha valalamely nagyhatalom komoly erőfeszítést tenne arra, hogy a Népszövetséget ezirányu kötelességére szorítsa. Szent Imre herceg ünneplésében is magyar irredentát látnak a csehek Prágából jelentik : Hrusovszky cseh nemzeti szocialista képviselő és társai javaslatot terjesztettek a kormány elé, melyben felszólítják, hogy tekintettel az 1930-iki Szent Imre jubileumi évre, amelyet a javaslat úgy állít be tévesen, mint SzeiT István I irály millenáris ünnepségét, továbbá arra, hogy a magyar kormány ezt az ünnepet bizonyára demonstrálásra fogja felhasználni a szomszéd államok, különösen Csehszlovákia ellen, tegye meg a szükséges rendszabályokat és főleg helyezze hatályos ellenőrzés alá a magyar propagandát. .Hagyat1 kormánybiztos Argentínában. A minisztertanács megbízásából a földmive- lésügyi miniszter Bakonyi Pál miniszteri tanácsost kormánybiztosként Argentínába küldte az ottani magyar munkások elhelyezkedésének és munkalehetőségének tanulmányozására. Körösparfixitea 40. v«&nm eladó* 77 s_1 Ipartestületi bál február 8-án
