Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-08-09 / 64. szám
LXII. évfolyam 64. szám Szombat. Ctyula, 1930. augusztus 9. Előfizetési árak: Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. sz. Do bay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő : DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Itt az elektromos törvényjavaslat. Irta: Dr Söpkéz Sándor műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő. A kormány az elektromos gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot, mielőtt az országgyűlés elé terjesztené, hozzászólás végett, megküldötte a tudományos köröknek, szakegyesületeknek és az érdekelteknek. A kereskedelemügyi miniszter ur kiemeli, hogy a villamos energiafejlesztő telepek és vezetékek kiépítését a szabadvállalkozásnak akarja fenntartani és arra törekszik, hogy ezeknek létesítését megkönnyítse, csak olyan kötelezettségeket kíván törvénybe iktatni, amelyek a közérdek szempontjából elengedhetetlenek, de a villamos vállalatok érdekeivel és a méltányosság követelményeivel ösz- szeegyeztethetők. Ennél helyesebben alig lehetne megjelölni egy elektromos törvény célját. Fájdalom, a törvényjavaslat nem fedi egészen ezeket az intenciókat. De nem csodálkozom azon, hogy nem sikerült ezeket a maguk egészében érvényesíteni. Jó elektromos — törvény alkotása — különösen, a mai viszonyaink között, nehéz feladat. Az egész kérdés forrongásban van, lázas fejlődésben az elektromos ipar és vele együtt az elektromos gazdálkodás is. Hogy itt csak a megváltás és háramlás kérdését említsem : a magán tőke ezideig, abban a tudatban válal- kozhatott a villamosításra, hogy a hálózati befektetések túlnyomó részét képező távvezetékek nem esnek háramlás alá, hanem az ő örök tulajdonát képezik. A meglévő nagy távvezetékeket, amelyek az országos ellátás szempontjából szóba jöhetnek, egyik-másik bányatársaság vagy egykét nagyobb elosztó társaság létesítette. Ezekből a távvezetékekből adják a vonal mentén fekvő községeknek, városoknak és ipartelepeknek az áramot, részben nagyban, amikor a szétosztást a helyi szervek végzik, részben elvállalták egyes városokban és községekben a helyi elosztást is. Ezek a nagy társaságok abban az elgondolásban építették ki ezeket a költséges távvezetékeket, hogy ha valamely község vagy város meg is váltja idővel a helyi elosztó-hálózatot, meglévő telepeikkel és távolsági vezetékeikkel, majd ők szolgáltatják nagyban az áramot ezeknek a köziiletek- nek s a vonalak mentén, idővel bizonyára, erősen megszaporodó ipartelepeknek. A törvényjavaslat ezzel szemben a di/talan háramlást kiterjeszti az ösz- szes távvezetékekre, felborítja tehát ezeknek a nagy társaságoknak egész elgondolását. A javaslat szerint, a vállalkozó elveszti 40 év múlva a távvezeték nagy tőkebefektetését és nyakán maradnak az addig, bizonyára nagyon kifejlődő központi telepek. Amennyire természetes és teljes kártalanítás mellett a magánvállalkozás tevékenységét talán nem is gátolná a megváltási kötelezettség kodifikálása, annál kevésbé tudom helyeselni az ingyenes háramlás kötelezettségének előírását. Az elektromos vállalat élő szervezet, napról-napra fejlődik, napról-napra újabb találmányok, szerkezetek keletkeznek, amelyeket a vállalkozásnak alkalmaznia kell, hogy megfeleljen az energia- gazdálkodás igényeinek és kielégíthesse a fogyasztók szükségletét. Melyik vállalkozó fog már most az ingyenes háramlási idő közeledtével A vallomás. Irta : Démuss Endre. A ringó búzatáblák közötti dűlőn hatalmas porfelhő támadt. Az aratási munkával foglalatoskodó parasztok megálltak egy pillanatra és beszélni kezdtek: — Jön az uraság! — Mennek már is még a faluba a kisasszonyok . . . fagylaltra éheztek a lelkeim . . . — Bizony nem is nehéz mulatság az. De próbálnák meg a markot verni. Biztos, nem érnének rá inyenckedni . . . A legöregebb paraszt: az első kaszás vetett véget a diskurzusnak : — Jó ... jó elég ar beszédből! Mindenki azt csinájja, ami módjában áll! Nekünk paraszti munka jutott ... az uraságnak meg úri . . . ők urizálhatnak ... mi pedig folytassuk, ahol abbahagytuk . . . * * * Ezzel vége lett a disputának Közben az urasági kocsi már elhaladt az aratók mellett. A szenttornyai uraság Magda nevű leánya ült kocsin egy napsütötte arcú fatal ember társaságában s a kocsis a bakon, azzal a hivatalos merev testtartással, amely a kocsis tempóhoz hozzátartozik. A felverődött por mintegy ködbe burkolta a kocsin ülőket, ugyanannyira, hogy a tanyaiak meg sem ismerhették őket. Pedig bizony nem lett volna nehéz megismerni Gerlai Lacit, a falubeli orvos fiát, aki most szerezte meg a mérnöki diplomát. A lány várakozó mosollyal ült s szerette volna megtörni a csendet, amelyet a fiú utolsó hozzáintézett szava okozott. Furcsa kérdés is volt. Hogy is lehet egy lánytól megkérdezni, hogy „tavasszal az ő lelkében nem nyilott ki valami virág, amelyet az emberek szerelemnek neveznek ?“ Igaz ugyan, hogy Laci régi, jó pajtása volt mindig Magdának, de soha ilyen furcsa kérdést még nem hallottak Magduska apró, rózsaszínű fülecskéi. Magda hallgatott, mert félt, hogy többet talál mondani, ha válaszolni akar a kérdésekre ; a fiú pedig várt, hogy a válasz megnyugtassa a lelke remegését . . . A felszállongó por hosszú menetben követte a kocsit, A búzatáblák szerelmes simulással hajtották kalászaikat a föld felé. A P. Szabóék tanyája előtt haladt a kocsi. A dülöut mellett itt kukoricatábla volt. A kukoricák már hányták címerüket. A kocsis épen meglassította a lovakat, úgy hogy azok csendes nyugalommal poroszkáltak az utón Pipára gyújtott s nem tudta megállni, hogy hátra ne szóljon : ' — Jó erős ez a kigyósi dohány . . . hogy veszett volna ki a fajtája! Mert sehogyse tud róla leszokni az ember... De jó is a Laci tekintetes urnák, hogy nem éli ezt a dög növényt. . . Gerlai ur épen válaszolni akart, amikor a kukorica közül hatalmas suhanással egy kutya ugrott ki s öblös hangon támadta oldalba a lovakat. Az elkényeztetett s jól zabolt lovak vadul megrántották a kocsit és esztelen vágtatással ragadták magukkal. T~Y tf-A 4-rx Tfry-f felmondás nélkül leg- X^T/Ti 1 f* C/l TI fi Ír/D/ földbirtokra és házra méltá- ® -Ejts l/tslfLts 1/ jobban gyümölcsöztél. XXuiOö(/Iil/At/ 6 nyos kamatozással folyósít. Minden banküzlettel, biztosítással és menetjegy-árusítással foglalkozik a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület. Alapítási év: 1863. Érdekközösségben a Festi Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel. Telefon: 7.
