Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-07-30 / 61. szám
B«k«t 1980. julius 30. 2 lésnek, tekintve, hogy julius hóban nem lehetett ülést tartani, mert a tagok választását a közigazgatási bíróság megsemmi- sitette, a rendesnél sokkal nagyobb tárgy- sorozata lesz, előreláthatóan 100 nál jóval több ügy fog a tárgysorozaton szerepelni, amelyek között tekintélyes számú felebbe- zett ügy is van. Egyébként a kisgyülési darabok olyan óriási tömegben érkeznek, hogy azoknak egy jelentékeny részét, éppen emiatt és azért, mert a központban 4 előadó van szabadságon, lehetetlen lesz feldolgozni és az említett kisgyiilésre előkészíteni és igy azok a szeptember havi kisgyülésre maradnak. A cseh uralom tönkretette a felvidéki ipart. A beruházások ellenőrzését követeli a felvidéki falsig. A „Szlovák“ cimü újság követeli az ál lami beruházások ellenőrzését, és felszólítja a kormányban ülő tót minisztereket, hogy állapítsák meg, mennyi segélyt kap az államtól a felvidéki ipar. A tót ipar.ugyanis az összeomlás után száz milliós veszteséget szenvedett, mert a prágai kormány kezdettől fogva a csehországi iparnál szerezte be az állami szükségleteket és a felvidék az állami megronde lésekből egy fillért sem lát. A közös- és közlegelők jókarba helyezési költségeinek fedezésére a földmivelés- ügyi miniszter, a gazdasági felügyelőséghez intézett rendeletében, nemcsak kedvezményes kölcsönt, de segély engedélyezését is kilátásba helyezi. Azonban figyelemmel az óriási nagy számban előterjesztett kérelmekre, a rendelkezésre álló hitelből a miniszter az eddig követett módon és keretekben, a támasztott igényeket nem képes kielégíteni, minek következtében a segélyek engedélyezését kénytelen korlátozni. Anyagi támogatást adni fog a miniszter gulyalegelők után, azoknak a gazdaságilag fontos csordalegelőknek karbahozására, amelyeken az állatok az egész legeltetési idény alatt nem tartózkodnak kint, hanem naponta haza járnak. Azon legelőknek karbahozására, amelyek rendszeresen nem legelhetők és nem ápolhatok, tehát csak kifutónak tekinthetők, sem ' ........ Me nu s isii ss seüélyt iislgsz Hásiia a liiMésii miniszter a hői- és iieül ióHü tartására. kölcsönt, sem segélyt nem fog engedélyezni Kifutónak az a legelő tekintendő, ameiyné egy kát. holdra 1—2 számos állat vagy ennél is több esik. A csordalegelök karba- hozási költségeire kedvezményes kölcsön a költségek teljes összegéig, segély azonban csak a költségek 80 százalékáig fog engedélyeztetni. Segély elsősorban a szükséges kutak és itatok létesítési és javítási költségeire fog engedélyeztetni, de csak ott, amely csordalegelőkön ezáltal a legelők természetes trágyázását és a szakaszos legeltetést a miniszter biztosítva látja. Egyéb legelőberendezési tárgyak és eszközök beszerzésére, legelő gazdasági fásításra, kisebb dijszabá- lyozásra és a szükséges fűmag beszerzésére j rendszerint csak kedvezményes kölcsön fog engedélyeztetni. Az alispán meghozta határozatát a bucsatelep—karcagi útépítés ügyben. A füzesgyarmat—bucsatelep—karcagi útépítés ügyében, a nemrég megtartott köz- igazgatási bejárás alapján, a vármegye alispánja már meghozta I. fokú határozatát, amely szerint az államépitészeti hivatal által kiépített kétféle vonalvezetési megoldás közül, azt az alternativ megoldást fogadta el, hogy a kérdéses vicinális közút, Füzes- gyarmattól kiindulva, az u. n. Sütött-halom- tól Füzesgyarmat felé eső legközelebbi mostani uttörési pontig, a jelenlegi vicinális földúton lesz megépítendő s innen a földutat elhagyva, a közbeeső magánterületeken át és azok igénybevételével, egyenes vonalba fog rnemu a mostani földút pontjáig, ahol az ut a Diviti zugnál levő erdőt elhagyja, inpen kezdve enyhe törés beiktatásával, egyenesen Bucsa lakotthely Füzesgyarmat felőli széléig lesz vezetendő. Ezen, vonal- vezetés mellett az az ipdpk; szól, hogy ezáltal a kérdéses majdnem 25 km. hosszú ut 2 km.-rel rövidebb lesz* ami még a feltöltési költséget is számbavéve, mintegy 50 ezer pengő megtakarítást jelent. A jelenlegi útvonaltól eltérve mindössze 2 km. hosszban haladna az ut az alispáni megállapítás szerint. Ezen utvonalozás ellen előreláthatóan az érdekeltek közül többen fel fognak sólalni, illetőleg az alispáni határozatot meg fogják felebbezni. A felebbezés esetén az útépítés fog késedelmet szenvedni. A szóban- levő 2 km.-en az útvonal magánterületeken vezetne, de a tulajdonosok a szükséges földet készséggel átengedik az utépités céljaira. Az alispáni határozat szerint, a jelenlegi vicinális ut azon részét illetőleg, amely az utvonalozás szerint nem lenne kiépítve, az elsőfokú határozat akként rendelkezik, hogy ennek a földutnak, a kisbirtokosok között haladó része, a viszonyokhoz csökkentett szélességben, a két oldalon elterülő birtoktestekhez való hozzájutás céljából dülőut gyanánt lesz meghagyandó. A Éflip elfogadta az ifosiiázi Kiállítás iiisit. Az ürosoazt kiállítás rendezőségének szükebbkörü bizottsága egyhangúlag úgy határozott, hogy augusztus 15 én, a kiállítás ideje alatt Orosházán gazdagyülóst tart, melyre a földmivelósügyi minisztert, az Országos Mezőgazdasági Kamarát és valamennyi vidéki kamarát meghívja. « A kiállítási bizottság eljárt Csabin a 10. honvéd gyalogezred parancsnokánál, Pintér alezredesnél, aki megígérte, hogy a kiállítás időtartamára átengedi Orosházára az ezred zenekarát. Az AEGV igazgatósága készséggel hajlandó a bizottság azon előterjesztett kivánsá-. gát teljesíteni, hogy a kiállítás ideje alatt a kiállítás főbejáratáig a szükség szerint állandó közlekedést tart fenn, valamint a Máv vonat- érkezéstől is járatokat állít be. A bizottság Csabáról Gyulára utazott, ahol báró Feilitzsch főispánnál tisztelgett. A főispán örömmel vette tudomásul az orosházi kiállítás nagyméretű előkészületeit és közölte a bizottsággal, hogy a kormányzó elfogadta a kiállítás legmagasabb védnökségét. A főispán megígérte, hogy úgy a kiállításon, mint a gazdagyülésen és az iparoskon gresszuson rósztvesz Dr. Daimel alispán szintén lelkes támogatója a kiállítás ügyének s ígéretet tett, hogy rósztvesz a kiállításon és a főszolgabíró- ságok utján felbivatja valamennyi község elöljáróságát, hogy ünnep és piaci napekon doboltassák a kiállítást és a plakátokat feltűnő helyeken függesszék ki. Hórfőn délután a kiállítás rendezői Budapestre utaztak, ahol a minisztériumban bemutatták a kiállítás tervrajzát, statisztikai adatait s meghívták a fővédnök miniszterekat. Kedvezményes búzavetőmag a kisgazdáknak. A nemesitett búzavetőmag kiosztását a füldmivelésügyi miniszter folyó év őszén is megismételni szándékozik. A miniszteri leirat szerint, a búza termőképessége és minőségi értéke nemcsak a fajtán múlik, hanem a termelési hely természeti és termelési viszonyai (talaj, trágyázás, elővetemény stb) gyakran döntőbben befolyásolják. Ezért szükséges, hogy egyes vidékeken a gazdák a terméshozam és minőség szempontjából is, a termelési viszonyok szem előtt tartásával termesszék a megfelelő buzafajtákat. A vetőmag kiosztásánál, ezekre tekintettel, hívja fel a miniszter a kamara figyelmét, amely intézményt az akció lebonyolításával ezúttal is megbízott. Eredeti nemesitett búzavetőmagot kapnak az érdekelt gazdák, a vetőmag alapára és a gabonajegy értékének megfelelő összegért, a vetőmag nemesitói felárát azonban és a vasúti szállítási költ- téget a miniszter vállalja tárcája terhére. A gazdának kell még megfizetni a vetőmag, szállításához szükséges uj zsákok árát is. A kamara által a kérdéses akció keretében, kiosztható vetőmag mennyiséget a miniszter 6300 q ban állapította meg. A kedvezményes vetőmagban elsősorban a 100, kát. holdnál nem nagyobb kiterjedésű területen gazdálkodók részesülnek, ha kötelezik magukat arra, hogy a szerzett termelési tapasztalataikat a kamarával annak idején közölni fogják.
