Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-06-18 / 49. szám

1980. junius 18. Vékés 3 lettel is, azonban a vasárnap több helyen rende­zett különböző mulatságokban a város szórakozni vágyó közönsége megoszlott. Zilahy Pál vendégszereplése a budapesti Ifemzeti Színházban. A múlt héten nagyérdekes- ségü vendégszereplés volt a budapesti Nemzeti Színházban, amely bennünket, gyulaiakat is kö­zelről érint. Zilahy Pál színművészt, aki Sebestyén Mihály színtársulatának volt éveken keresztül ismert és nagyrabecsült tagja, — a budapesti Nemzeti Színház meghívta szerződtetés céljából vendégszereplésre. A művész Seribe: Egy pohár vie c. vígjátékéban mutatkozott be az ország első színházában éspedig meleg sikerrel. Miután a vendégszereplés szerződtetés céljából történt, hisszük, hogy ez az est jelentős állomás lesz a rendkívül rokonszenves, ragyogó tehetségű művész eddigi, sikerekben dús pályáján. Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárga­ság eseteiben a természetes „Ferenc József“ keserüviz a hasi szervek működését élónkebb tevékenységre zerkenti. Klinikai tspasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra rendkívül hatásos, ha a Ferdnc József vizet kevés forró tízzel keverve, reggel éhgyomorra isszuk. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható Csabaiak tanulmányi kirándulása Gyulán. A békéscsabai községi polgári leányiskola 117 növendéke 4 tanárnő vezetésével városunk neve­zetességeinek megszemlélése céljából pénteken Gyulára érkezett. A vidáman csevegő matrózru hás leánysereg utipodgyászának az állami pol­gári leányiskolában való elhelyezése után először is a gyógypedegógiai intézetet kereste fel, ahol az érkezőket Páncsél Imre igazgató fogadta. Az intézet céljának, az ott gondozott növendékek testi és lelki állapotának, neveléstanitás és fog­lalkoztatásmódjának ismertetése és bemutatása után az igazgató az intézet tantermein, interné tusi és munkahelyiségein vezette végig a kirán­dulókat, akik mindvégig a legnagyobb érdeklő­déssel és csodálattal szemlélték az intézetben folyó nehéz, de eredményes embermentő mun kásságot s ennek már eddig is elért igen szép eredményeit. A délutáni órákban a város középü létéit a gyulai várromot szemlélték meg a kirán­dulók, akik egy Gyulán jól és hasznosan eltöl­tött nap kellemes emlékeivel s gazdag tapaszta­lataival a késő délutáni vonattal tértek vissza Békéscsabára, Meghívó. Az Alsó fehér körösi ármentesitő, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat Gyulán a társulat hivatalos helyiségében junius hó 30-án délelőtt 9 órakor választmányi ülést, ezt követő leg pedig ugyanazon napon délelőtt 11 órakor közgyűlést tart. A választmányi, illetve a társulati tagokat meghívja az elnökség annak a hozzáadá savai, hogy az esetben, ha a választmányi ülés esetleges hosszadalmassága miatt a közgyűlés a jelzett időben megtartható és befejezhető nem volna, az esetben a közgyűlés folytatólagosan következő napon julius hó 1-én reggel fog meg­tartatni. A Szenfgofthárdi iskolaszanatórium bemu­tatója. A Magyar Iskola-Szanatórium Egyesület folyo hó 22-én, vasárnap tartja meg most elké­szült szentgotthárdi iskolaszanatóriumának bemu­tatóját. Az ünnepi alkalomra úgy az illetékes hivatalos tényezők, mint az egyetemi tanárok, valamint a közelben levő vármegyék törvény- hatósága részéről már eddig is nagyon sokan jelentkeztek részvételre. Az egészségügyileg, va lamint pedagógiailag is korszerűen berendezett iskolaszanatórium közel 1U0 fiú- és leánytanuló­nak ad helyet és mérsékelt áraival hivatva van arra, hogy a szegényebb anyagi viszonyok kö­zött élő szülők részére is lehetővé tegye gyer­meke elhelyezését Az iskolaszanatórium nemcsak az iskolaévre, hanem julius és augusztus hóna pokra is felvesz vérszegény betegségre hajla mos és kezdő fokban levő beteg növendékeket. Fertőző betegek az egyesület e szanatóriumában egyáltalában nem vétetnek fel. Halálos ítéletet hozott a gyulai kir. törvényszék. Olajos Károlyné vésztői lakost ítélte halálra, aki első urát, Szabó Istvánt 1927-ben arzénnel megölte. A szolnokmegyei arzén mérgezési bün- perek nyomán úgy látszik a „tetemrehivások“ egész sorozata fog megindulni. Mintha ennek a »legsötétebb« bűnnek szerencsétlen áldo­zatai sírjukból kikelve ráncingálnák elő ke­gyetlen gyilkosaikat „az alvó lelkiismeret“ sóiét- ódáinak biztosra vélt fedezékeiből. Hiszen nem is olyan régen hangzott el a sú­lyos Ítélet a nagyrevi »szörnyek« felett, ime itt van a vésztői bűn s junius 18 án pedig ismét a szolnoki kir. törvényszék fogja tár­gyalni a tiszazugi méregkeverók bűnügyét, ahol a változatosság kedvéért már férfiak is szerepelnek, mint méregkeverók. Olajos Károlyné arzén mérgezési bűn­ügyét junius 14 én reggel 9 órakor vette tárgyalás alá a gyulai kir. törvényszék Ungh- váry tanácsa dr. Unghváry János tanácselnök elnöklete alatt. Szavazóbirák voltak: dr. vályi Nagy István és dr. Kulitzy Béla. A vádat dr. Zöldy Miklós kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Kolozsváry Elek vésztői ügy­véd látta el. A súlyos váddal terhelt asszonyt még a tárgyalás megkezdése előtt szuronyos börtönőr vezette be s ültette le a vádlottak padjára. A képzelődós az ilyen bűnözőket rendszerint bizonyos visszataszító vonásokkal rajzolja le. Olajosné nem volt visszataszitó megjelenésű. Az 51 éves, tehát már az öregedés felé hajló asszony gondosan, tisztán van öltözködve, lát­szólag nyugodt léptekkel jön a terembe, te­kintetében azonban a remegés, a félelem vo­nalai könnyen felismerhetők. Első tekintetre is látszott, hogy élni vágyó asszony. Szeré­nyen, nem kibivóan ült le a vádlottak pad­jára s csendben várta bűnügye tárgyalásának megkezdését s a tárgyalás egész ideje alatt igen sokszor, amikor a tanúvallomások pöröly csapásként sújtottak le vergődő lelkére, csen­des zokogás tört fel belőle. Nehány perccel 9 óra után bevonult a bíróság s kezdetét vette a tárgyalás. Olajos Károlyné bírái elé állt s a fel tett kérdésekre csendes hangon válaszolt. A vád, amellyel terhelten most Ítélkez­tek felette, a legszörnyübbek egyike: A kir. ügyészség előre megfon­tolt szándékkal elkövetett gyil­kosság bűntettével vádolta Olajos Károlynét, mert Vésztőn, 1921. november hó 27-én elhalt férjét, Szabó Józsefet arzén méreggel meggyilkolta. Ezt a gyilkosságot azért követte ej hogy szeretőjé­vel Olajos Károllyal, aki nála 20 évvel volt fiatalabb, megesküd­hessen, mert ezen szándékának keresztül vitelében a férj útjá­ban volt. Olajosné mindent tagadott természete­sen, hiszen annyit bizonyosan tudott, hogy milyen büntetés várhat rá. Tehát a legtöbb bűnös sablonos védekezési eszközéhez : a ta­gadáshoz folyamodott. Összesen 17 tanút hallgattak ki, akik­nek vallomásai — vádlott tagadásával szem­ben — mind nagyobb bizonyító erővel tár­ták fel az elkövetett szörnyű bűn egyes részleteit. Dr. Zöldy János egészségügyi főtaná­csos és dr. Feldmann Ignác kórházi főorvos szakvélemények elhangzása után, akik egyön­tetűen jelentették ki, hogy az exhumált holt testen az arzén mérgezés kétségtelen jelei voltak megállapíthatók, dr. Zöldy Miklós kir. ügyész tartotta meg hatalmas vádbeszédót, kérve a vádlott példás megbüntetését. Dr. Kolozsváry Elek a védő nehéz tisz­tében minden érvet felsorakoztatott védence érdekében, — majd a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Hosszú, kínos félóra következett ezután, míg nem annak elteltével körülbelül éjjel fél 11 órakor bevonult a bíróság és dr. ünghváry János elnök kihirdette a kir. törvényszék- ítéletét, amely szerint a kir. törvényszék bűnösnek mondja ki Olajos Károlynét a gyilkosság bűntettében, amelyet úgy követettel, hogy Vésztőn, 1927. november 27 ón rendkívüli halállal elhalt első férjének néhai Szabó István volt vésztői la­kosnak arzóntkevert ételébe és italába s azt vele elfogyasztotta, miáltal nevezettnek erő­szakos halálát idézte elő s ezért a kir. tör­vényszék vádlottat kötél általi halálra Ítéli. Következett az ítélet indokolása, amely sze­rint a kir. törvényszék vádlott tagadásával szemben a bűncselekmény elkövetését a tanuk vallomásából és a szakértők véleményéből megállapította. Kir. ügyész az Ítéletet tudomásul vette, vádlott és védője az Ítélet ellen természete­sen felebbezóssel éltek. Ezek után a kir. tör­vényszék kegyelmi tanácsosa alakult át, amely­nek határozata titkos. Az elitéit a súlyos Ítéletet látszólagos nyugalommal hallgatta végig. Arcának egyet­len izma sem árulta el azt a nagy hareot, amely lelkében e pillanatban dúlt. Most már két szuronyos őr fogta közre, s ahogy fekete ruhás alakja lassan lassan el­veszett a felé meredő sötét folyosó mélyében ngy tetszett, mintha a mindig telhetetlen halál sötét torka már is magának követelte volna ennek a szerencsétlen asszonynak mohó vágygval élni kívánt bűnös testét.

Next

/
Thumbnails
Contents