Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-05-21 / 41. szám
LMI. évfolyam 41. szára Szerda Ctyula, 1930. május 21. BÉKÉS íM,tM dij ei«r, íiet.,d8 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Városház utca 7. sz Dohay János könyvkereske dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegye folytatólagos közgyűlésén munkanélküliség nagy problémáival foglalkoztak (1930. május 16) A folytatólagos közgyűlés legnagyobb idejét a fent irt nagy problémának a mikénti megoldása felett megindult vita foglalta le. Kevesebb volt ugyan az érdeklődés, mint a közgyűlés első napján, de ezt aligha lehet megütközéssel venni, ha meggondoljuk első sorban azt, hogy Gyula városa nincsen arra berendezve, hogy a nagy tömegben beérkező idegeneket elszállásolni tudja, másodsorban pedig igaz az is, hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok között gazdának és iparosnak egyaránt minden perc drága s minden kínálkozó percnek előnyét saját anyagi érdekéből ki kell használnia. Azért a gyulai megyebizottsági tagok szép számmal voltak képviselve, s a vidékiek közül is itt voltak azok, akik a tárgyalásra került ügyek megvitatásában kezdettől fogva résztvettek. A folytatólagos közgyűlésen is báró Feilitzsch Berthold főispán elnökölt. Az első tárgynak a kéményseprési szabályrendelet módosításának régen vajúdó ügyét vették elé, amely tárgyhoz több felszólalás is történt. Végül az eredeti javaslat elfogadásával megállapította a bizottság az uj kéményseprési kerületeket és a kémények (köztük a tanyai kémények) sepretési dijait is. Ennek a szabályrendeletnek ismertetésével majd akkor foglalkozunk részletesen, ha a módosított szabályrendelet felsőbb jóváhagyást nyer. A következő tárgy a vármegyei gazdasági bizottság javaslata a munkanélküliség enyhítése és a gazdasági helyzet megjavítása tárgyában. Ez a bizottság mint tudjuk dr. 'Berényi Armin javaslatára alakult, s a bizottság ülésén tárgyalt memorandum is dr. Berényi Armin munkája. A törvényhatósági bizottság a gazdasági bizottság javaslatának elfogadásával a Berényi memorandumában foglaltakkal érdemben foglalkozni nem kíván, mert maga is abban a felfogásban van, hogy ennek a memorandumnak legfontosabb részei: a 8 órai munkaidő, a munkásoknak a munkanélküliség esetére való biztosítása, a legilletékesebb tényezőknek állandóan megfontolás tárgyalási anyagát képezik, tehát azoknak felirat tárgyává tétele teljesen felesleges. Ellenben Kiss János megyebizottsági tag indítványát magáévá téve felír a kisiparosok helyzetének javítása érdekében. A határozati javaslat ismertetése után dr. Berényi Armin szólalt fel s hosszú, igen értékes és tartalmas beszédben kelt védelmére a memorandumában felsorakoztatott javaslatainak. Az én szerény nézetem szerint — úgymond — az 1929. évi 30. t.-c. 27. és 35. §§-ainak megfelelően az a hivatása a kis- gyülésnek, hogy a tárgyalásra előkészítse az egyes ügyeket. Az előkészítés alatt az érdemleges előkészítést érti. Mert ha a törvény intenciói szerint akarunk eljárni, ha a megyéknek az alkotmány értelmében biztosított jogával élni akarunk, és azokat a jogokat ki akarjuk meríteni, akkor az ilyen formális okok alapján lefektetett határozat nem elégítheti ki a kedélyeket és nem nyugtathatja meg a közönséget. A szocialisták a tömegerővel hozakodnak elő. Erre a figyelmeztetésre a polgárságnak mincsen szüksége. Ez a figyelmeztetés felesleges kiélezése a helyzetnek akkor, amidőn a politikai szervek a a történelem készítés műhelyén nem zárkóznak el attól, hogy a modern haladás igényeit figyelembe véve a közigazgatásnak mai állapota mellett a helyes felfogás érdekében mindazt megtegyék, amelyre nézve a polgárság és a lakosság szellemi és anyagi jólétének előremozditása és a társadalmi béke megteremtése érdekében szükség van. Igenis mindenkinek, különösen pedig azoknak, akik a történelemmel foglalkoznak, tudata van arról, hogy bizonyos életjelenségek okozati hatást gyakorolnak és vigyázni keli a társadalmi fejlődés során bizonyos szükségletek idejében való kielégítésére. Ha mi azt akarjuk, hogy a közigazgatás céljai megvalósuljanak, akkor nem helyezkedhetünk vissza ama régi időkbe, amikor érvényben volt az osztályérdek kultiválása. Erről le kell mondanunk. Mindnyájunknak kötelessége az egyetemes érdek hangsúlyozása az ellentétek kielégítésére, és arra való igyekvés, hogy mindenkinek érdekében a közjóiét előmozdit- tassék. Nem helyesli egyes osztályok érdekeinek kiszakitását és külön tárgyalását. — Két világnézet harcol egymással: az egoizmus és altruizmus. Az utóbbit kell győzelemre segíteni ha az egyetemes boldogulást meg akarjuk teremteni. Ne a hatalom, ne az erőszak, hanem a megelégedés legyen a nemzet fentartási alapja. Ha ennek a felfogásnak érvényt akarunk szerezni, akkor igenis nekünk meg kell ragadnunk minden alkalmat. A vitában résztvettek még Hankó Mihály, Steigerwald János, aki munkaalkalmak nyújtása céljából a kórház kibővítési, a Stefánia gyermekmenkely javítási munkálatainak sürgős megkezdése érdekében a főispán közbenjárását kéri, továbbá Kiss János, Kovács Pál és Grammling Alajos megyebizottsági tagok. A vita lezárása után elnöklő főispán kijelenti, hogy egyes felszólalóknak azt a kifejezését, hogy a javaslat indokolása, komolytalan, inkorrekt vádnak minősiti. Állandóan tárgyaljuk a felvetődött kérdéseket. A kormány — dacára óriási elfoglaltságának — szintén állandóan tárgyal ezekben a kérdésekben, amelyeket azonban máról-holnapra megoldani nem lehet. A pénzügyi helyzet Felhivás Gyula város társadalmához! Megütközéssel szereztünk tudomást arról, hogy városunkban is akció indult „Miss Gyula“ megválasztása érdekében. Az ilyenfajta mozgalmak, melyek minden erkölcsi és nemzeti alapot nélkülöznek és csupán a test kultuszának szolgálatában állanak, csak arra alkalmasok, hogy az egyén, a család és a nemzet életének tisztaságára törve, azoknak életképességét gyökerükben megtámadják. Felhívjuk tehát a város egész társadalmát, hogy vallás-erkölcsi és nemzeti érzelmeinek megóvása érdekében tartózkodjék ezen akcióban való részvételtől. Nevezetesen: ne küldjön be szavazó-lapot, ne vállaljon szerepet a tervbevett zsűriben és végül minden gyulai leány a jó Ízlés és tiszta női önérzet nevében utasítsa el magától azt a kétes értékű megtiszteltetést, mely az emberi hiúságot leggezgetve, mintegy a nyilvánosság közprédájának veti oda. Hisszük, hogy a város jóizlésü társadalma, mindazon követelmények teljes tudatában, melyeket a vallás, és haza támaszt fiaival szemben, meg fogja akadályozni, hogy a Jenti mozgalom eredményre vezessen. Gyula, 1930. évi május hó 2G-án. A rom. kath. hitközség nevében: Dr. Báró A.por Vilmos Zöldy János dr. c■ apát, plébános, elnök. világi elnök. Urak Máriakongregációja nevében : Biró Béla Urleángok Kongregációja nevében : Tóbiás Gabriella Nagymaggarv. Földésztársulat nevében : KuKla Imre A\Eix egyesület nevében: Tánc zik Lajos Szóé. Missz. Társulat nevében: Kaufmann Ödönné Gőg Jánosné K. Schriffert Józsefné Földmunkás Társulat nevében: Csomós János Katolikus Kör nevében : Kuk la István Kath. Ifjúsági Önképzőkör nevében: Dr. Szentkereszty L. Bethlen Gábor Szövetség gyulai fiókjának nevében: Kóródy Ferenc ügyvezető alelnök
