Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-05-07 / 37. szám

Szerda Gyula, 1930. május 7. LX1I. árfolyam 37. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fii!. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dohay János könyvkereske­dése, hova a lap szellem: részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Szent Imre ünnepek kapujában. Jövő év szeptember 2-án lesz ki- lencszáz éve annak, hogy Szent Imre herceg,Szent István királyunk fia meg­halt. Ezt az évfordulót a magyar ka­tolicizmus világraszóló ünnepségek hosszú sorával üli meg. Ezek az ün­nepségek néhány nap múlva meg­kezdődnek s késő őszig a hivők se­rege, a sajtó és közélet, az irodalmi világ és művészet neves tényezői s a külföldről idesereglők sokasága áhitatos kegyelettel hódol ragyogó, legendás, liliomos hercegünk élő em­lékének. Nemzetünk számára lelki fürdő és visszaemlékezés ez az ünnep­sorozat ! Lelki fürdő, mert Szent Imre ne­vének meleg sugárzatában ezrek és ezrek tisztulnak meg, ahogy ezt a budapesti nagy népmisszió is meg­mutatta. Soha nem látott tömegek lelkiismeretét mozgatta meg Szent Imre herceg varázsos neve. Ez igy is van rendjén. Szent Imre esztendeje nagy lelki elmélyülést, megtisztulást jelent, olyan ünnepi mozgalmat, amely a mai túl megfeszített élettől meg­fertőzött és meggyötört lelkeket át­itatja azzal a fényességgel, amelynek ragyogását Szent Imre hercegben -csodáljuk. De emlékeztető is részünkre Szent Imre herceg esztendeje. Visszaemlékezés arra, hogy az *0 korában miképen alakult át a nem­zet, hogy életét a történelem belátha­tatlan századai tartamára biztosíthassa- Az Európában meggyökerezett, a ke­reszténység nagy és szent közössé­gébe belépett magyarságnak volt leg­szebb hajtása Szent Imre herceg, aki­nek élete és csodáktól kisért halála kinyilatkoztatásként élt az egykorú nemzedékek szeme előtt. Ez a Szent Imrében kivirágzott magyarság azt jelképezte a XI. szá­zadban, amit a kereszt mindig jelen­tett : a lemondásban, a megtisztult- ságban, a legnehezebb próbákat is kiálló jellemben rejlik az életigazság. Szent Imre herceg életének és halá­lának eme jelentésére jó ma vissza­emlékezni, mikor a világszerte fel­lépő, újkori pogányság teszi nagy er­kölcsi próbára a nemzeteket. Gyuljanak ki tehát mindenfelé a Szent Imre ünnepségek örömtüzei! Lobogjanak a zászlók, kongjanak a harangok, teljenek meg sokasággal ne csak a diszgyülések termei, ha­nem a templomok is. És vigye a XX. század sokat szenvedett és so­kat csalódott fia és leánya minden hitét, reménységét és bünbánatát az oltárokhoz, amelyeket a magyar szen­tek és legelsősorban Szent Imre her­ceg tiszta virágai szenteltek meg. Manapság, mikor az egész vilá­gon a diadalmaskodni akaró ifjúság törekvései kopogtatnak az ajtókon, fegyen a mi ifjú nemzedékeink irá­nyító példaképe a liliomos herceg, a a tündöklő Szent. Kell-e az Övénél szebb tanítás, kifejezőbb programm a felfelé törő ember számára? Égjen hát Szent Imre herceg csil­laga, szóljanak az ünnepi harangok s fajunk ez égbeszállott királyi haj­tásának kijáró hódolattal lépjük át késő utódok, a Szent Imre esztendő ünnepségeinek kapuját! A m. kir. földmivelésügyi minisztérium Export Intézetének felügyelője Gyulán. Mayer János földmivelésügyi miniszter hathatós akciója a gazdák érdekében. Báró Feilitzsch Berthold főispán tárgyalása Endre Lajos export- felügyeíővel. — Nagyjövőjö akció a gazdák és kereskedők érde­kében. — Endre Lajos előadása Gyulán. Köztudomású, hogy báró Feilitzsch Bert­hold főispán nem egyszer bebizonyította, hegy a szivén fekszik minden társadalmi osz­tály, igy a gazdák és a kereskedők sorsa is. Ez a szeretetteljes érdeklődés különösen a napokban nyert kifejezést, amikor a m. kir. földmivelésügyi miniszterinm Export Intézeté­nek egyik felügyelője: Endre Lajos tett hi­vatalos látogatást főispánunknál s egyúttal kifejtette terveit a megyénkben előállott feleslegeknek, illetve exportra alkalmas ter­mények és termékek kivitele kérdésében. Az állami Export Intézet hivatása nem­csak abban nyilvánul meg, hogy külföldi piacokat kutasson és összeköttetéseket léte­sítsen, hanem a Mezőgazdasági Kamarákkal karöltve már itt bent az országban a terme­lőket és kereskedőket oly módon irányítsa, hogy a termény, vagy termék — legyen az sertés, baromfi, tojás, főzelékféle és gyümölcs olyan minőségben és kivitelben kerüljön a nagyon is érthető igényes külföldi fogyasztó elé, hogy a világversenyben a helyét meg­állja. A hússertés tenyésztést éppen azoknál a gazdaosztályoknál, törpebirtokosoknál, kis­gazdáknál fogja az export szaporítani, melyek ma igen nehéz viszonyok közt tengődnek és ezáltal rövid idő alatt aránylag nagyobb ösz- szeghez juthatnak. Dacára az olcsó tejáraknak, a termelés emelkedni fog, mert a gazdák rájönnek arra, hogy a lefölözött tejnek értékesítése a hús­sertésnél milyen eredményre vezet. A lefölö­zött tej, részben tejszín, részben vaj alakjá­ban kerül ki külföldre, amely dacára az ala csoDy világpiaci áraknak, — még mindig rentábilis üzletág. Mint érdekességet állítjuk, hogy a magyar tejszínhabot condenzált állapotban Afrikában is ismert csemegeszámba veszik. A termelést máról-holnapra a külföldi piacok igényei szerint átalakítani nem lehet. De Mayer János földmivelésügyi miniszter urnák éppen az az intenciója, hogy az Állami Export Intézet kiküldöttei utján ezt a nehéz feladatot, illetve folyamatot megindítsa. Staub Elemér államtitkár, az intézet elnöke mindent elkövet, hogy a mai nehéz helyzetben az ország termés feleslegét a leg­jobb külföldi piacon legjobb áron értékesítse. A miniszteriura exportfelügyelői gyakor- korlati és okleveles gazdák. Különféle kur­zusokat végeznek úgy a gödöllői m. kir. ba­romfi szakiskolában, Budapesteu a sertésköz- vágóhidon, a bacon feldolgozótelepeken, vala­mint a hütőházak tanulmányozása után kü­lönböző mintafarmokou és exportőrök telepén végeztek tanulmányokat. Endre Lajos exportfelügyelő mind­ezeken kivül Londonban folytatott előtanul­mányokat az exportról. A múlt évben az or­szág több részében olyan nagyjelentőségű tevékenységet fejtett ki speciális szervező ké­pességével, hogy tudomásunk szerint Szege­den és Gyöngyösön, valamiüt az ország több városában az exportot az eddigiekhez képest tekintélyes mértékben emelte. Gyakorlottsá­gával gyorsan megállapította azokat a hiányo­kat, melyek az exportra hátrányos befolyás­sal vannak s igy megértő támogatója úgy a gazdának, mint a kereskedelemnek. Mint értesülünk, vármegyénk főispánja Endre Lajos felügyelő jelentését, terveit örömmel hallgatta. Hogy az Export Intézet működését főispánunk a gazdatársadalom és

Next

/
Thumbnails
Contents