Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-04-26 / 34. szám
1930. április 26. 3 ment a padlásról és ismét bezörgetett apósa ablakán, arra figyelmeztetve őket, hogy keljenek fel, mert ég a lejük felett a ház és mielőtt benn égnének, meneküljenek. Hasonló figyelmeztetéssel zörgetett be még a szom- szédbázak ablakán is, majd a rendőrkapitányságra ment és önként jelentkezett, el mondva a történteket. Az esetről értesítették a tűzoltóságot is, amely teljes felszereléssel a helyszínre ment és hozzákezdett a tűz oltásához. Ez azonban lehotetlen volt, mert ekkorra már lángokban állott a harminc méter hosszúságú nádtető, úgy, hogy inkább a tűz terjedésének megakadályozására, a szomszédos házak megmen tésére szorítkozott, ami sikerült is. A belülről való meggyújtás következtében a tűz gyorsan terjedt ós a ház egész teteje leégett, megmenteni semmit sem lehetett, aminek nagy- részben oka volt a vízhiány is. A kár megközelíti az ezer pengőt Filyó Pált a rendőrorvos azonnal megvizsgálta és megállapította, hogy elméje ép, de tettének elkövetésekor erősen ittas volt. Beismerő vallomása alapján letartóztatták ós további eljárás végett a gyulai kir ügyészség fogházába kisérték át. Szerdán ült össze a gyulai statáriális bíróság Unghváry János kir törvényszéki tanácselnök elnöklésével. A főtárgyalás Filyó Pál felmentésével végződött. Kimondotta a bíróság, hogy a vádlott az állandó indulat, erős alkoholfogyasztás és nagyfokú idegkime rültsóg következtében múló elmezavarban szenvedett és bűncselekményét öntudatlan állapotban követte el. Az Ítéletet felterjesztik az igazsógügyminiszterhez. Ha rgitt a tövében. Háry itta tövében vér virágok nyílnak, Hej! nagy a bánata olt a székely lánynak, Akármerre lépked, tüske veri lábat, Katonának viszik deli szép babáját Messze idegenben: Bessarábiába Verik a komendót a székely bakába. Ám, de nem fog rajta, akárhogy ordít ja : Unó, doj, tri, patru, domnyezo szeknlya. A nagy kaszárnyának rácsos ablakából Várja a hirt listán kicsi falujából. Amint igy elméláz, szép szivárvány láttán, Fehér galamb jön a bárányfelleg hátán. Picike csőrében van a kis levélke S odanynjtá E>tán remegő kezébe. Üzenet hazulról, hogy mór nemsokára: Magyar zászlót tűzünk Hargittu ormára ! Iá Szűcs László. A gyulai tűzollózenekar sikeres közreműködése. A gyulai önkéntes tüzoltótesiület nagy anyagi áldozattal megszervezte a tüzoltózene- kart amelynek tagjai áldozatkészen s fáradságot nem ismerő szorgalommal tanulgattak s képezték magukat. A zenekar aránylag rövid idő alatt ma már olyan technikai készültséggel bir, hogy nyilvános szereplésre is vállalkozhat. Ezt bizonyította be a zenekar akkor, amidőn az illetékesek felkérésére a fel támadási körmenetben való szereplésre vállalkozott. Aki ez alkalommal hallotta a zenekart játszani, az megállapította, hogy a zenekar a hozzáfűzött hivánalmaknak a legteljesebb mérvben megfelel. A zenekarnak a körmenetben való szereplése mindenkinek tetszett s ez az újítás kellemesen lepte meg a kiveket A zenekar sikeres közreműködéséért di eséret illeti meg a tagokat és Holly karnagyot. Reméljük, hogy ezután többször lesz alkalmunk a zenekart hallani s annak élve aetes játékában gyönyörködni. meg százezer kiló gumiból gyártják évről-évre a jó PALMA-sarkot. Öregek és fiatulok, betegek és egészségesek, szegények és gazdagok élvezik a PALMA-sarkon való rugalmas járás jótéteményét. Ks Ön? Csak nem jár még mindig bőrön vagy megvasalt sarkon? Meg kellene próbálnia legalább egyszer, hogy esik a járás PALVIA- sarkon, Ezt megköveteli a takarékosság, az okosság és a haladás. PALMA KARCSÚK SAROK Elárusító hely: BRAUN Id. Szűcs Laci uy. színész Gyulán tart előadást. Kedves ós életkorát meghazudtoló öreg színész kopogtatott be ma délelőtt a szerkesz tőségbe. A mai emberek közül kevesen emlékeznek vissza a 42 évet színpadon eltöltött Szűcs Lacira, akinek valamikor szép neve volt a színészetnél Sok gyönyörű magyar nótát irt ós énekelt, pompás előadó volt — az most is — és kevesen tudják, az első magyar kabarét ő teremtette meg az országban a 90-es években, tehát akkor, amidőn Pesten virágkorukat élték a német zengerájok. Megszervezte az első kabarét, amelynek tagjai voltak Dankó Pista, a nagy nótaszerző, Lányi Géza, a nagynevű cimbalomművész ós Vörös Sándor, az Opera későbbi baritonistája. Diadalt arattak mindenütt, ahol megfordultak. Pergett az idő. Jött a háború. Szűcs Laci bácsi József főherceg fen hatósága alatt álló frontszinház vezetője lett, ahol nagy művészetével gyújtott, lelkesített és vigasztalt. ÉS CZ1KCZÁR, GYULA. Háború után Erdélyben ette a színészet sótlan kenyerét. Azt is kiütötték kezéből az oláhok és útilaput kötöttek a talpa alá annak, aki az idegen uralom alatt is vigasztalója, fölemelője volt az árva magyarságnak. Most járja az országot. Szürke fejjel, nem lohadó lelkesedéssel, ifjú tűzzel és aranyos kedéllyel előadásokat tart. Ezek az előadások egyrészt irredenta szelleműek, gyújtók és lelkesítők, másrészt aranyos humorral át meg átszőttek. Gyulán — úgy halljuk — a jövő hót szerdáján és csütörtökén a Király Filmszin házban tart előadást. Megmutatta nekünk a nagyvárosi lapok kritikáit, melyeket előadásairól írtak s ezek a legnagyobb elragadtatás hangján emlékeznek meg a nagyszerű Szűcs Laci gyönyörű nótáiról, remek előadásairól. Van egy kis filmje is, amelynek szellemes bevezetőjét elmondotta itt a szerkesztőségben. Még most is kacagunk, ha eszünkbe jut . . . A legnagyobb szeretettel hivjuk fel a
