Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-04-23 / 33. szám

JL'l «Hht> ARiDl “i >í "» LXII. évfolyam 33. szám.---.-irTr------——------------­Sz erda Tupnn:—stsrr Oynla, 1930. április 33.-iwnrr:—;----------t“'-------1—*-----------,—4-Um «W XIilWül Előfizetési árak : Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre ... 3 P 20 fill. Hirdetési díj elSre üs.tend. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szánt ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. T Harctér egész Erdély és a csatatéren ipari vállalatok hullái hevernek. Virágzó műhelyek és gyárak beszüntet­ték üzemeiket, vagy produktivitásukat mélyen redukálták. Az általánosan rossz gazdasági helyzet következtében jelentkező fogyasztási krízis feleslegessé tette a gyárak működését. Nincsenek fogyasztók, nincs tér termelésre. A fogyasztási krízist az elbocsátott munkások ezrei még jobban fokozzák. A fogyasztóréte­gek úgy leszegónykedtek, hogy már nem tud­nak vásárolni és az állam vásárlóképessége sem emelkedett, a gyáraknak adott megren­deléseit visszavonta, vagy pedig a megren­delt áruért olyan késedelmesen fizetett, hogy az állammal szerződéses viszonyban levő vál­lalatok az állami megrendelések uj részét kénytelek voltak sztornírozni. Még mindig nincs döntés a párisi tárgyalásokon. A párisi konferencián egy hét óta alig történt haladás a tárgyalásokban. Az egyet­len talán az, hogy a csehek végre rendelkez­nek a statisztikai adatokkal, amelyekből kö vetkeztetni lehet a nagy ismeretlenre, a még esetleg kisajátítás alá eső magyar birtokok nagyságára. Ezzel a megközelítéssel közelebb jutott a számszerű megegyezés reménye is — megegyezés a fizetendő egységárakról is — mert hiszen a nagyhatalmak természetesen nem akarnak olyan fizetési kötelezettséget vállalni, melynek nem ismerik számszerű összegét. " Túlzott optimizmusra, a konferencia gyors befejezését illetően azonban még mindiq nincsen ok. Egyelőre a hétfőre kitűzött teljes ülést kedden tartották meg és semmi alap sincsen arra sem, hogy szer dán sikerülne megtalálni azt a formulát, amelynek alapján létre jöhetne a megegyezés. A »Poledni List« szerint a párisi tár­gyalások jelegi helyzetét a kővetkezőkben lehet összefoglalni: 1. Csehszlovákia és Ro­mánia a földreform dolgában nem járhatnak el egyformán, amiért is a kisantant egysége csorbát szenved. 2. Csehszlovákia fenntartás nélkül kell, hogy magára vállalja a nagy­hatalmak diktátumát. 3. A konferencia eset­leges kudarca azzal a veszéllyel járhat, hogy újból tárgyalni fogják a cseh jóvátételi tér­Méí 3 eal s® is leleplezi Benes Hétsziníi pisi eriisét és Ml. heket. Az olasz delegáció már is célzott arra, hogy Csehszlovákia kénytelen volna a magyar panaszosok újabb igényeit is kielégíteni. 4. A párisi konferencia mutatta meg valójában, hogy ki Benes külügyminiszter. 0 terjesz tette a hirt a világsajtóban, hogy Magyar- ország újabb nehézségeket okoz, ez azonban nem volt egyéb; niint Benes utolsó taktikai túlzása, hogy jobban elterelje magáról a figyelmet. ‘ V ! '\T " ' rr VP ‘ 1 £ f é,f " ■*" A trianoni határ mentén példátlan vakmerő­séggel rabolják ki a magyar gazdákat. ■i.i, A letelepített szerbek naponta átlopják magukat a határon. ■... Napok óta példátlanul vakmerő szerb betörések történnek magyar területre és az ottlakó gazdákat kirabolják, jószágaikat elhajt­ják és a házak körül található holmikat el­lopják, ntána pedig visszatérnek a határ túlsó oldalára, szerb területre. *' 1 ' ,v A szerbek a határ mentére mindenféle délszerbiai telepeseket telepítettek, akik oda haza is csak nyugtalanították a békés foglal­kozású embereket, dologkerülők voltak és itt, a nekik juttatott földeken — amelyeket szin­tén magyar gazdáktól koboztak el —szintén nem dolgoznak, haüem délszerbiai szokás sze rint betörésből élnek. Az első ilyen példátlanul álló betörés néhány nappal ezelőtt történt. Éjnek idején betörtek Tóth Simon ketebiai földmives há­zába és onnan egy lovat és két tehenet haj I tottak el, majd visszatértek a határ másik felére. A betörések azóta megismétlődnek és azokat mind a szerb telepesek követik el, mert a csendőrségi nyomozás beigazolta két­ségtelenül, hogy a nyomok á határon át ve­zetnek. A határmenti szerb betörések hosszú ideig szüneteltek már, de most újból foko­zottabb mértékben kezdődtek meg. A határ­menti magyaroknak rendkívül sok kárt okoz­nak, de ugyanakkor a közbiztonságot is ve­szélyeztetik, mert éjnek idején átsurranhat­nak és le is gyilkolhatják esetleg azt a gaz­dát, aki észreveszi őket és ellenáll. A pél dátlanul álló határmenti szenzáció ügyében a csendőrség a legszélesebbkörü nyomozóit végzi és ettől lehet remélni, hogy véget vetnek a szerb telepesek garázdálkodásának. A trianoni szerb határ mentén a szaba­don volt magyar földeken az elmúlt két hét alatt újból 400 délszerbiai szerbet telepítet­tek le és ezeket — jóllehet — polgári sze­mélyek, teljes hadifelszereléssel, fegyverrel és munícióval látták el, ami újabb jele annak, hogy a szerb diktatúra a határmenti szerb lakosságot is felszereli a maga kártyavárszerü hatalmának védelmére.Ui li ‘ Hu8vótvasárnapján délben nyitotta meg ünnepélyesen dr. Varga Gyula polgármester a Bókósmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulatnak (BÉKIT) a vármegyeháza nagy­termében rendezett tavaszi tárlatát díszes kö­zönség jelenlétében. Magvas megnyitójában a nagyközönség figyelmébe ajánlotta a kiál­lító művészeket, akik az élet szépségeit ke­resik és sok művészi vonást visznek be a hétköznapok szürkeségébe. A mostani tárlat — amint mindenki megállapíthatja — nem­csak hatalmas anyagot képvisel, hanem érté­kes, magasabbrendü művészetet is reprezen­tál. Kérte a polgármester a közönséget, hogy nézzék meg minél többen a kiállítást, kriti­zálják meg, mert megbirja a komoly bírálatot. A tömör és melegszívű megnyitót nagy tetszés fogadta Itt említjük meg, hogy a kiállítás ka­talógusába dr. Lukács György v. b. t. t., or­szággyűlési képviselő irt nemes veretű elő­szót, melyből Írójának a művészet iránt való szeretető csendül ki. A tárlat körülbelül 150 darabból áll. Almásg Denise grófnő iparművészeti tárgyai a bőrapplikációs gyufátoktól Jókai: A magyar nemzet története kötéséig a kivételes ízlésű és tudásu kiállító nemes kvalitásait mutatják. Mindegyik tárgy artisztikus, egyszerűségé­ben is remekül hat és bámulatosan jelleg­zetes. hntalócey Nándor retikülje, a 101-esek diszalbuma, Arany János plakettje, Nagysza­lontai csonkatornya (mindkettő bőrszobrászat), manikűrkészlete és tárcái olyan kiváló mű­vészt állítanak elénk, akinek alkotásaiban egyéni karakter van s minden munkája ko­moly elmélyedést, a mindig szebbet és job­bat keresést jelenti. Vitéz Ákosfg Barna különösen Szent György dekorativ festményével ragadja el a szemlélőt. Nemcsak arányaiban hatalmas ez a festmény, hanem meseszerü elgondolásá­ban és szindus kidolgozásában is. Bíró György tavaly óta ismét sokat fej­lődött. őszi hangulata, Csendélete és Tanul­mányfeje a tárlat első vonalában állanak. Folytan mélyül, színesedik s már rálépett arra az útra, ahol megtalálta önmagát Indulás a magasságok felé A békéscsabai Dercséngi Aladár régi ked*ves és megbecsült ismerősünk. Tavaszi reggele különösen szines, hangulatos. A békési Domokos Aladár te'ritői kvali­tásos, ügyes dolgok, hegedütakarója (tühim- zés) szenzációs Az orosházi Fáber József képei közül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents