Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-04-16 / 31. szám
LX1I. évfolyam 31. szám, Szerda Ctjnla, 1930. április 16 Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fii!. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1930. április 14.) Nagyhét. Cirénei Simon fölvette a keresztet. Megborzadva, tiltakozva tette, hiszen ember volt, aki nem szerette a szenvedést. De a másik percben, amikor látta, hogy segítenie kell egy embertársán, magához ölelte a szenvedés fáját és megcsókolta azt. íme, egy gondolat a nagyhét ezernyi tanulságából. Az emberek lelkét belepi a mindennapi élet Szaharájának homokja. Jó ilyenkor, a gondtalanság és gondolattalanság napjaiban a szenvedés felé fordulni, a Keresztre tekinteni. Királyi ut a Golgota, hiszen Krisztus király járt rajta, íöldi fejedelmek véreztek tövises és vér- csöppes utján — és a szenvedő ember. Nézz a lelkedbe ilyenkor. Ha tükörbe nézel, nem látod magadat. Az a mindennapi tükör homályos, piszkos és portól fedett. Nézz a lelkedbe, tudnál-e cirénei Simon lenni ? Bele tudod-e erőidet állítani a mai élet szociális problémáinak megoldásába úgy, hogy segítesz keresztet cipelni a vérző, a roskadozó embertársnak ? Hallod-e lelked mélyén a Kereszt fejedelmének szavait: mindnyájan testvérek vagytok ? Jók és bűnösök, Krisztuskövetők és tagadók, szegények és gazdagok. Oda tudod-e vinni a Kereszt lábához minden tudásodat, lelki és anyagi gazdagságodat, hogy megmentsd ezt a roppanni készülő világot, embertársaidat, jóbarátaidat és ellenségeidet, akikért egyformán halt meg Krisztus a Keresztfán. Ha mindenki csak egy-egy embertársa keresztjét segítene cipelni, megszűnne a szociális problémák legnagyobb része. Cirénei Simon nagy hete után eljönne az igazi, a diadalmas Husvét. Az ülésen báró Feilitzsch Berthold főispán elnökölt. Az ülés első tárgya a vármegye alispánjának rendszerinti havi jelentése volt, amelyet dr Márky Barna vármegyei főjegyző olvasott fel. A jelentés fontosabb pontját az alábbiakban ismertetjük: A személy és vagyonbiztonság helyzetében lényegesebb változás nem történt. Az öngyilkosok száma 10, baleset 6, tüzeset 11 volt. A kereskedelem és ipar terén semmi javulás nem állapítható meg. A gazdasági munkások helyzete a tavaszi munkálatok megindulásával kétségtelenül ja vult, azonban helyzetük még most is nagyon komig és súlyos, mert rendkívül sokan vannak még mindig munkanélkül. A gazdasági munkások helyzetének némi könnyítése céljából több helyen földjavitási és utdcmboritási munkálatokat engedélyezett az alispán, azonban a rendelkezésre álló fedezet oly csekély, hogy az ez által nyújtott munkaalkalom nagyon keveset lendített a munkások sorsán. Az útépítési munkálatok egy része már folyamatba tétetett, azonban túlnyomó része nem indítható meg azért, mert a vármegyei közúti költségvetés jóváhagyva nincsen. A napokban a kereskedelmi minisztériumban az alispán személyesen szorgalmazta a közúti költségvetés jóváhagyását s azt a választ kapta, hogy május 1-e előtt a költségvetés jóvá lesz hagyva. Ugyancsak ez alkalommal azt az értesülést szerezte az alispán, hogy komolyan lehet arra számítani, mikép a kormány által felveendő 3 éves külföldi kölcsönből a vármegyék a megígért államsegélyt előreláthatólag egyszerre fogják megkapni, ha azt a törvényhatóság kölcsönként saját nevében is felelősségére kérni fogja és felveszi. A voeatkozó miniszteri rendeletnek mielőbbi kiadását kilátásba helyezték. Ha a k ölesön meglesz, akkor kétségtelenül nagy könnyebbség fog előállani az engedélyezett utak építése tekintetében, bár megfontolandó vájjon az érdekelt községek a kölcsönből reájuk eső egyharmadot, 3 óv alatt vissza tudják-e fizetni. Mivel pedig a közúti költség vetés jóváhagyásának késedelme miatt az ut és hídépítési munkálatok a közeljövőben megindíthatok nem lesznek, azt a javaslatot teszi az alispáni jelentés, hogy a nagy munkanélküliségre tekintettel a közigazgatási bizottság újból írjon fel a kormányhoz, hogy az ármen- tesitő társulatoknak államkölcsönt bocsásson rendelkezésre, bogy azok a gátépitési és erö- sitési munkálatokat késedelem nélkül megkezdhessék. Ez dióhéjban az ulispáni jelentésnek a munkások válságos helyzetét, s a munkaalkalmak megteremtésének nehézségeit tárgyaló része, 8melyyől a nyomorúságos helyzet mellett is bizonyos megnyugvással állapíthatjuk meg azt, hogy vármegyénk alispánjának mily nagy gondját képezi a munkások helyzetének javítása és mennyire törekszik, hogy nehéz helyzetükben javulás álljon be. A felolvasott alispáni jelentés után beható vita indult meg, természetesen minden felszólalás a ma legnyomasztóbb kérdésnek a munkanélküliségnek megszüntetését és munka- alkalmak mikénti teremtését tárgyalta. így dr. Sbeök Elek az ármentasitő társulatok olcsóbb államkölcsönhöz juttatása, dr. lelegey Lajos a vármegyék részére a munkaalkalmak megteremtéséhez szükséges nagyobb összegek rendelkezósrd bocsátása érdekében szólaltak fel. Dr. Berthóty Károly kijelenti, hogy az ármentesitő társulatok áz ő véleménye szerint programmjukat — kivéve a Körös—Tisza— Marosi ármentesitő társulatot — nagyjában elvégezték, tehát ha kapnak is államsegélyt, az általuk ily körülmények között végeztethető munka nem lesz a munkanélküliség enyhitése szempontjából számbavehető, mert az csak injekció lesz, arra pedig nem lehet kötelezni a társulatokat, hogyha nincsen árvédelmi munka, akkor töltéserősítési munkálatokat csináljon. Dr. Daimtnel S. alispán úgy az alispáni jelentés után, mint az egyes felszólalások után még külön élőszóval is nagy részletességgel tájékoztatta a bizottság tagjait a helyzetről, majd kijelenti, hogy az ármentesitő társulatok működését saz általuk igényelhető államsegélyek ügyét állandó figyelemmel fogja kisérni. Azt tartaná célszerűnek, hogyha a kormány a vármegye alispánjának bocsátana rendelkezésre a munkanélküliség leküzdésére kiutalt államsegélyeket, ne pedig ötletszerüleg, az alispán megkerülése és tudomása nélkül jussanak egyes községek ilyen segélyekhez, amely természetesen más községek munkásai körében csak elkeseredést idéz elő, mig ellenben, ha a segélyek a vármegye alispánjának a kezeihez juttatnak, ő a helyzet ismeretében az egész vármegye szükségletét figye- lembevéve intézkedhetne a munkák megindítása, ezzel a munkásság keresethez juttatása tekintetében. A felszólalások után a bizottság többféle felirat küldését határozta el. így felír a föld- mivelósügyi miniszterhez az iránt, hogy az ármentesitő társulatok megfelelő államköl- esönökkel láttassanak el, hogy ezek a gát- ópitósi és erősítési munkálatokat megkezdhessék ; felir a pénzügyminiszterhez az állam- kölosönnek felvételénél a vármegyai és a községi szükségletek figyelembevétele végett ; felir a földmivelósügyi miniszterhez a gyulai munkanélküliség megszüntetése érdekében és kéri a városi körgát építéséhez a már kóréiív,lr,, 'i„„ cipőt, harisnyát, kesztyűt 1111» VC ti d GOLDBERGER DIVATÁRUHÁZÁBAN VEGYEN. 237 2 3
