Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-04-09 / 29. szám
LXII. évfolyam 39. szám. Szerda Gyula, 1930. április 9. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben. . . ] P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. Lukacs György dr. országgyűlési képviselőnek beszámolója. Kritikus gazdasági helyzet. Ennek okai. — A munkahiány. Hogyan várható javulás ? — A Hága—párisi tárgyalások. — Bizalom Bethlen miniszterelnök iránt. — A trianoni kérdés. — Gazdasági megerősödés. — Szebb kilátások a magyar jövendőben. tani. A pénzügyminiszter legutóbbi expozéjában a költségvetést 30 millióval szállította le. Javulás várható 1. ha minden állami és magángazdaság a takarékosság elvét tartja szem előtt; 2. ha belső és külső tőkefokozás áll be. Vasárnap ismét eljött Gyulára Lukács György dr. v. b. t. t. országgyűlési képviselő, hogy kerületének választópolgárságát az aktuális bel- és külpolitikai állapotokról tájékoztassa. Ez a beszámoló a legszeretet- teljesebb érdeklődés keretében történt. Dacára, hogy az ország polgársága! különösen Gyula határszéli városnak lakossága a nyomasztó és katasztrofális gazdasági viszonyok miatt a legnehezebb helyzetben van, a legteljesebb megelégedéssel hallgatta a választópolgárság annak a nagynevű képviselőnek beszédét, aki nem a helyzet kiélezésével, az áldatlan állapotok pártizü kiszinezé- sével aratott külsőséges tapsokat, hanem azzal az előkelő, a magasabbrendü államfér- fiut jellemző őszinteséggel, mely egyrészt /»szintén feltárta hallgatói előtt a bajokat, azok kutforrását és megjelölte az utat is, amelyen haladva jobb napok hajnala virrad a trianoni magyarságra. Örömmel jelentjük a beszámoló mély és komoly hatását s konstatáljuk, hogy ez a beszámolóbeszéd nagyban öregbítette a választópolgárságnak képviselője iránt érzett sziklaszilárd bizalmát. Az Újvárosi Olvasókörben. Az Újvárosi Olvasókör nagyterme, melyet Ízlésesen feldíszítettek ez alkalomra, feketéllett a választópolgároktól, akik — intelligencia és egyszerű emberek, hivatalnokok, előkelőségek, kisgazdák és földmunkások vegyesen — eljöttek, hogy meghallgassák Lukács Gvörgy v. b. t. t. országgyűlési képviselőjüknek az országos bel- és külpolitikai kérdéseket tárgyaló beszámolóját. Lelkes éljenzés köszöntötte a terembe lépő Lukács Györgyöt, akit Kiss László dr. vármegyei árvaszéki ülnök, az Újvárosi Olvasókör elnöke üdvözölt magyaros szívélyességgel és magyaros őszinteséggel. Beszédében őszintén feltárta a gazdasági krízis okozta állapotot, mely a gazdaközönség nagy részét az eladósodásba kergette. Rámutatott arra a körülményre, hogy amikor a Nemzeti Bank 6 százalékra mérsékelte a kamatlábat, ugyanakkor az állam 12 százalékot fizettet a hátralékos adók és illetékek után. A sok és ijesztő momentum dacára is szeretettel üdvözölte a megjelent képviselőt.. Erős a hite a polgárságnak, hogy Lukács György törvényhozói minőségében mindent el fog követni, hogy az állapotok jobbra forduljanak. A meleg tetszés elhangzása után Lukács György dr. általános figyelem mellett kezdte meg beszámolóját. Az üdvözlő beszéd helyes hangot ütött meg, mert tagadhatatlanul krízis van. Elsősorban mezőgazdasági válság. Ez a helyzet azonban minden foglalkozási ágban érezteti hatását. Vergődik az ipar, a kereskedelem, mert nincs fogyasztás, megrendelés s éppígy érzi a helyzet szörnyű nyomasztó hatását a szellemi munkás is. Ez a kritikus állapot nemcsak Magyarországot sújtja, hanem ijesztő mérvben látható az n. n. győztes államoknál is. Csak egy példát: Anglia munkáskormánya nem tudja a munkanélküliség kérdését tető alá vinni. Érthető, hogy a gazdasági leromlás nálunk — trianoni Magyarországon — egy fokkal erősebben érezteti hatását. A gazdasági leromlás egyik oka a háború okozta nagy vagvonpusztulás, másrészt az a merev elzárkózás, amelyet az utódállamok tanúsítanak a vámkérdésben. A mnnkahiány tulajdonképen tőkehiány. Amikor a népszövetségi kölcsönt megkaptuk, pár éven át érezhető volt a fellendülés e téren. Amerika azonban később tőzsdekrach miatt visszavonta Európába kihelyezett tőkéit s most újra pénzkrizis van. Vállalkozási kedv nincs, munkahiány van. De nemcsak nálunk, Angliában, Németországban, sőt Amerikában is. Az állam az adóztatás kérdésében fokozatosan enyhit. Az állami földadót 29• 6 százalékról 20 százalékra, a házadét pedig vidéki városokban 20 százalékról 16 százalékra mérsékelte. Vagyon- és jövedelmi adóban szintén enyhítés történt a kisebb jövedelműek javára. 33 százalékkal mérsékeltettek az örökösödési illetékek. A forgalmi adó 3 százalékról 2 százalékra szállíttatott le s bizonyos élelmiszerek és állatok forgalmi adója eltöröltetett. Teherbíró képességén túl az állam sem mehet el, mert hiszen akkor ismét csak az adózó polgárokat kellene megterhelnie. A cél: okszerűen és fokozatosan kell az adókat mérsékelni. Az államháztartást összébb kell szoriBelső tőkefokozásról most nem beszélhetünk. Külső tőkefokozásról azonban beszélhetünk, ha a hág a—párisi tárgyalások eredménnyel végződnek. A hágai egyezmény megszünteti a zálogjogot, hitelképesek lettünk s a nagyhatalmak kilátásba helyezett kölcsöne nagyot fog lendíteni gazdasági életünkön s hathatósan enyhiti a munkanélküliség égető problémáját. Ha pedig a külső tőke meglesz, megindulnak a munkaalkalmak, vállalkozás, pénzforgás — igy a belső töke megerősödése is várható. Erős a hitünk, hogy a most folyó párisi tárgyalások bizonyosságot teremtenek sok életbevágó kérdésben. Hisszük, hogg Bethlen Lstváu gróf miniszterelnök, aki most már mint egyenrangú fél jelent meg e konferencián. eredménnyel fog hazatérni s megkezdődhetik itthon az erőteljes, a nemzet egyetemére kiható munka. A trianoni kérdést mindig felszínen kell tartani. Fel kell az egész müveit világot világosítani a bennünket ért igazságtalanságról, az ellenünk felhozott vádak tarthatatlanságáról. A tekintélyes, már meglevő barátaink, szövetségeseink mellé szerezzünk újakat. Ha gazdaságilag megerősödünk, könnyebb lesz a revizió kérdését diadalra juttatnunk s Magyarországot ismét boldoggá, naggyá tennünk. A hatalmas beszédet figyelemmel hallgatta a megjelent választópolgárság s utána lelkesen ünnepelték a szeretett képviselőt, aki nemcsak kerületében, nemcsak a képviselőházban, hanem külföldön is felmérhetetlen értékű munkásságot fejt ki. Szilágyi János és Gombkötő József nyugodt hangú felszólalására — melyben a titkos választójog, a mammut-fizetések, magas kamatok, a munkahiány kérdésére, az általuk is céltalannak Ítélt munkanélküli segély ügyére stb. kértek választ — Lukács György dr. adta meg kimerítő és mindenkit megnyugtató válaszát. A méltóságteljes rendben és fegyelmezettségben lefolyt gyűlés lelkes hangulatban ért véget s meleg ünneplésben részesítette a