Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)
1930-03-25 / 25. szám
Kedd Gyula, 1930. március 25 LXII. évfolyam 25• szám. Előfizetési érák: Negyedévre: Helyben. . . 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI £8 KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Városház-utca 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér, Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC. Megjelenik szerdán és szombaton. A kormányzó nyitotta meg az Országos Mezőgazdasági kiállítást és vásárt. Pénteken kitárultak a budapesti mezőgazdasági kiállítás és vásár kapui. Százával érkeztek az eső ellenére is a kiállítás területére tiz órakor a felhaj tópáholy körül a látogatók és érdeklődők. Tiz óra előtt néhány perccel érkezett meg Mayer János földmivelésügyi miniszter, aki a tribün páholyában helyezkedett el kíséretével együtt, ahol ott volt gróf Hadik János is. Kürtszó jelezte a kormányzó érkezését, aki Koós Miklós alezredes szárnysegéd kíséretében jött ki a megnyitásra. A tribün előtt Somsich László gróf, az Pénteken délután öt órakor a kormány tagjai Bethlen miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartottak, amelyen Zsitvay igazságügyminiszter előadásában letárgyalta és elfogadta a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló javaslatot, OMGE elnöke, Jeszenszky Pál a kiállítást rendező bizottság igazgatója és Konkoly Teghe Sándor főtitkár fogadták és kalauzolták fel a tribün drapériákkal bevont díszpáholyába. Amikor a kormányzó megérkezett, a rendőrzenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Mayer János földmivelésügyi miniszter fel- kórte a kormányzót a kiállítás és vásár megnyitására. Az ünnepélyes aktus után a rendőr zenekar hangversenye mellett megkezdődött a díjazott állatok bemutatása, felvezetése. — Ezután a kormányzó a különböző pavillonok megtekintésére indult. amely már legközelebb a parlament elé kerül. A javaslat egyik fontosabb rendelkezése az, hogy a bíróságok a jövőben nem a magyar állam, hanem a magyar szent korona nevében hoznak és hirdetnek ítéletet. A kereskedő és a vevő. Gyula város kereskedő- és iparostársadalmát, nemkülönben a vásárlóközönséget minden bizonnyal érdekli a „Törekvés“ áruhitelt nyújtó központi iroda. Ez a szervezet állítólag Gyulaváros »legrégibb, legnevesebb, legszolidabb* cégeinek központi irodája, mely a vevőközönségnek többbónapos kamatmentes áruhitelt nyújt készpónzáron, számottevő anyagi előnnyel, lényeges megtakarítással és tőkegyümölcsöz tetósi lehetőséggel kecsegtet. A szervezet központi irodája tiz gyulai kereskedő, illetve iparos tömörüléséből áll. Minthogy a fenti szervezet reklamirozása a központi irodához nem tartozó kereskedők és iparosok erkölcsi érzékét mélyen érintő kitételeket tartalmaz, feltétlenül szükséges és kívánatos, hogy a vásárlóközönség a szervezethez nem tartozó kereskedőket és iparosokat is meghallgassa. Minden ellenkező híreszteléssel szemben fennáll az, hogy a Törekvés központi iroda kizárólag a fenthivatkozott tiz kereskedő, illetve iparos tömörülése a szervezetbe be nem fognak lépni és be nem léphetnek az ott fel nem sorolt kereskedők és iparosok, vagyis a vásárlóközönség nem ott vásárolhat a könyvecskével, ahol akar, hanem a szervezetet megalakító tiz cégnél. A vásárlási könyvecske nem kötelezi a vevőt arra, hogy kizárólag a szervezetbe tömörült cégeknél vásároljon, szükségletét a vásárlási könyvecske nélkül is ott szerzi be, ahol érdekeit, igényeit, Ízlését legjobban kielégitettnek, megvédettnek látja. A legszolidabb cég megjelölését a szerzetbe tömörült tiz kereskedő, illetve iparos magának ki nem sajátíthatja, a szolidságot megítélni a vásárlóközönség van hivatva, azonban a szervezetbe be nem kapcsolódott kereskedők és iparosok is érzik magukat legalább is olyan szolidnak, nevesnek és a vásárlóközönség igényeinek kielégítésére alkalmasnak, mint a szervezetnek központi irodába tömörült tagjai, akár az áru minőségéről, akár annak áráról, akár a fizetési feltételekről, akár a kiszolgálás előzékenységéről van szó. A vevőközönséget tévedésbe ne ejtse a készpénzár hangzatos jelszava, mert a vevő eddig is készpónzáron vásárolt, hisz minden áru értékét készpénzzel kellett kifizetni. A részletüzletek előnyeit a város minden kereskedőjénél és iparosánál a vevő eddig is élvezte, nem ritkán hosszabb időn át, mint azt a Törekvés tagjai most nyújtják anélkül, hogy a vevő feleségének születési nevét, annak vagyoni viszonyait, egyóbb családi és anyagi körülményeit érdeklő adatokat bevallotta volna, anélkül, hogy hitelképességére s annak mérvére vonatkozólag bárki is megállapításokat tett volna. A hitelképességet mindenkinek teherbiróképessóge és önérzete állapítja meg s a vásárlás mérvét igen sok esetben a felmerülő szükséglet irányítja, nem a megadott hitelkeret összege. Ilyenformán semmiféle anyagi előny, megtakarítás, avagy tőkegyü- mölcsöztetési lehetőség a Törekvés központi irodájába tömörült cégeknél vásárló vevő javára nem mutatkozik, ellenben mutatkozik 37, kezelési költség, mint az áru megadott Megsemmisített megyebizottsági tagválasztások. Tudvalevőleg a vármegyei igazoló választmány a miit évi november 3-án megtartott megyebizottsági tagválasztások közül megsemmisítette a tótkomlós—békéssámsoni kerületben megválasztott 8 rendes és 4 póttagnak, Körösladány községben megválasztott 4 rendes és 2 póttagnak, Békéscsaba város II. kerületben megválasztott 10 rendes és 5 póttagnak, végül Szarvas községben mind a három kerületben megválasztott összesen 18 rendes és 9 póttagnak megválasztását. — A közigazgatási bírósághoz mindössze a szarvasi választás került jogorvoslat folytáu a bíróság azonban az igazoló választmány megsemmisítő határozatát érvényre emelte, ezek szerint újból kell választani 40 rendes és 20 póttagot. A törvéayhatósági bizottság rendeli el, ebből a eélból tehát vagy a jövő hónapban összehívandó rendkívüli közgyűlés, vagy pedig a május hónapban megtartandó rendes közgyűlés fog határozni. Itt említjük meg, hogy Békéscsabán nem a megyebizottsági, hanem a városi képviselő- testületi tagválasztások lettek megfelebbezve, amelyek felett az igazoló választmány e hó 26-án az alispán elnöklete alatt tartandó ülésében fog dönteni. Ha a választásokat az illetékes hatóságok megsemmisítenék, ami nincs kizárva, abban az esetben az uj választás határidejét a törvény értelmében az alispán tűzi ki, azonban a választás vezetésére elnököt a törvényhatóság küld ki. Tehát ebben a kérdésben is legalább részben, a törvényhatóság döntésére van szükség. Békésvármegye népességi statisztikája 1929. évről. Békésvármegyében az 1929. évben 3006 házasság köttetett, élveszületett 7923 egyén, elhalt 6047, a természetes szaporodás ezek szerint 1878. Az elhaltak között volt 821 gümőkóros és 1458 egy even alóli. A vár megye népességének száma a múlt év végén 335877 lélek volt. Az előadottak szerint 1000 lélekre esett 9 házaskötés 23.7 élve születés, 18.1 halálozás és 5.6 szaporodás. Fertőző betegségben elhalt a múlt év IY. negyedében összesen 211 egyén, ezek között volt 34, akik roncsoló toroklobban 39, akik hasi hagymázban és 129 akik gümőkórban haltak el. 1000 lélekre esik az 1929. évben Békéscsabán 6.8 szaporulat, Gyulán a múlt évben a lakosság csökkent minden 1000 lé lek után 0.5-el. Ugyancsak 1000 lélek után szaporodott a lakosság 6.6-al, Endrődön 8.9 el, Gyomán4.7 el, Mezőberényben 4.2 el, Orosházán 2.9 el, Szarvason 2.1-el, Tótkomlóson pedig fogyott 2.4 el. A bíróságok a jövőben a magyar szent korona nevében hirdetnek ítéletet-A törvénykezés egryszerüsitése a minisztertanács előtt.
