Békés, 1930. (62. évfolyam, 1-104. szám)

1930-03-19 / 23. szám

2 Békés 1930. március 19 A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése. Békés községben a földhözjutottak 80 százalékát ki kellene mozdítani fizetési hát- rálék címen, de olyan egyén, ki ezeket a földeket átvenné, nem jelentkezik, mert hasonló olyan föld 30 százalékkal olcsóbb. összetartásról Barthos József p. ü. főtanácsos mondott lelkes beszédet. Nagy érdeklődés és taps kisérte úgy az ő beszédét, mint Zsarkó Péternek, a Társadalombiztosító Intézet titká­rának mélységes hatású, remek szónoklatát. Vidovics János szavalómüvósz irredenta szá­mokkal gyönyörködtette a hallgatóságot. A vacsorán több mint 80 vendég vett részt. Március 15. Kétegyházán. Az ünnep előest­jén a leventék vonultak fel zenekarral a község­háza elé, ahol Lies József oktató mondott szép beszédet. Este 8 órakor tartotta a Kaszinó Egye­sület társasvacsoráját, melyen Ssacsvai/ Tibor áll. isk. igazgató lelkes beszédben méltatta a már­ciusi nagy napok jelentőségét. Másnap gyönyörű ünnep volt a templom-, majd a piactéren. Itt nagy ünneplő közönség előtt az énekkar Takácsy Béla karnagy vezetésével a Hiszekegyet adta elő, majd Prokop Sándor plébános, levente egyesületi elnök mondott hatalmas és mély gondolatokkal telitett, gyujtóhatásu beszédet március Idusáról. A Bethlen Gábor Szövetség március 16 án megtartott ismeretterjesztő elő­adását a termet zsúfolásig megtöltő közönség hallgatta végig. A szépen összeállított műsor minden egyes számát nagy élvezettel hall­gatták és őszinte tetszéssel, tomboló tapssal jutalmazták. A műsort Lichter Manci zongorajátéka nyitotta meg. Precizitással, nagy gyakorlatot tanúsító klasszikus zenedarabja általános tét széssel találkozott és zajos taps volt a ju­talma. Hasonló tetszést váltott ki a Kertész­pár által előadott tréfás jelenet is. A Kertész- pár amúgy is kedvence a hallgatóságnak s a tapsvihar, amellyel sikerült darabjaikat mind­végig kísérte, szolgáljon buzdításul a minél gyakrabbi szereplésre. Az ismeretterjesztő elő­adást Papp Gábor ref. lelkész tartotta. Igen élvezetes előadásában Madách „Az ember tragédiájáéval foglalkozott. Szépen domborí­totta ki az egész drámai költemény alapesz­méjét, a haladást, az emberi élet értelmét, célját és a nagy bölcselő egyes képeiben a gyakorlati élet szempontjából rejlő gondola tokát találó és tanulságos módon ismertette. Gyönyörűen felépített előadása a hallgató­ságra mély hatást tett. Megkapó, mindvégig lebilincselő volt Naschitz Ica igen nagy gya­korlati tudással előadott irredenta szavalata. Kedves, bájos egyénisége mellett kellemes hangja, amelyet nagyon ügyesen állított a költemény fakasztotta érzelmek szolgálatába. Első szereplése igazi sikert aratott. Ugyszin tén Tisch Ernő nagyon szép gordonka szá mai is meleg sikert arattak, annyira, hogy a közönség lelkes tapsára újabb darabokat kellett eljátszania. A nagyon sikerült befe­jező száma egy felvonásos vígjáték volt, amelyben Kustár Évike, Miegend Margitka, dr. Kovács László, Nagy Lajos, Szabó Béla és Szabó Bálint jeleskedtek. A legélesebb és legszigorúbb kritikus szem is nyugodtan meg­állapíthatja, hogy az alkalmi műkedvelő tár­sulat minden egyes tagja kijelölt helyén oly tökéletes volt, hogy a hivatásos színésznek is dicséretére válna. A komikus részleteket oly hűen állították a hallgatóság elé, hogy az előadást végig tetsző nevetéssel kisérte és befejezéskor szűnni nem akaró tapssal jutal­mazta a szereplők kiváló teljesítményét. A legközelebbi befejező előadást március 23 án délután fél 5 órakor tartja a Bethlen Gábor Szövetség, melynek műsorát később fogja közölni a rendezőség. agraM'iiiH —II iii'aiirrrgs ifii i.m Hói iavaizl kabátok 26 pengőtől lb9 2—S 1' I C3 IS-Ilél. A gazdasági felügyelői szolgálatról szóló törvény értelmében a földmivelésügyi miniszternek a vármegyei gazdasági fel­ügyelő által tett jelentésből közöljük az alábbi adatokat. Békésvármegyében a ház­helyhez és földhözjutattás befejeztetett. Min­den községben előfordul, hogy egyes egyé­nek a nekik kiosztott földről lemondtak, vagy az esedékes vételár részletet nem fizet­ték le, minek folytán a föld használatából ki lettek mozdítva és földjük olyannak enged­tetett át, akik anyagilag kellő biztosítékkal rendelkeznek. Békés községben a földhöz juttatottak 80 százalékát ki kellene mozdí­tani a vagyonváltságként leadott ingatla­nokból, fizetési hátralék címén. De olyan egyén, aki ezeket a földeket átvenné, nem jelentkezik, mert hasonló minőségű föld, a szabadforgalomban, 30 százalékkal olcsóbb. A kiosztott házhelyeken a múlt év első felében voltak építkezések, az év második felé­ben azonban az építkezés erősen csökkent. A földhöz juttatottak gazdálkodására nézve megállapítható, hogy az csak azoknál üti meg a kivánt mértéket, akik fizetési köte­lezettségüknek eleget tudnak tenni. A töb­bieknél azonban a gazdálkodás az átlagon alól marad, ami részben annak tulajdonít­ható, hogy a kérdéses földek a falvaktól nagy távolságra vannak és az év legna­gyobb részében a rossz utak miatt alig megközelithetők. A vármegyében a közös legelők talaja általában szikes. Emiatt julius hó első felében már kisül és másodizbeni legelőt, ha az idő­járás megfelelő, csak szeptember hótól a tél beálltáig szolgáltat. A talaj szikes volta | miatt a fásítás, minden igyekezet dacára, nehezen halad előre. Legeltető társulat Mezőberényben alakult és még három he­lyen van alakulóban. Tagosítás a vármegye területén nem volt, bár Dobozon a tagosítás feltét­lenül szükséges lenne, mert az egyes birtokosoknak 10—15 holdnyi ingatlana 15—30 darabban is szétszórtan fék szik. A földárak az előző évet figyelembe- véve, 25—30 százalékos esést mutatnak. A haszonbéreknél azonban nemhogy csökke­nés, de némi emelkedés tapasztalható, külö­nösen a 100 holdon felüli birtokoknál. A búzában kifejezett haszonbér mindinkább mellőztetik és a bérösszeg pénzben állapit- tatik meg. Az 1929. évi tavaszi haszonállat összeírás alkalmával találtatott a várme­gyében ló 47261, az előző évben 49632, A Szociális Misszió második nagy- böjti előadása márc. 20-án, csütörtö­kön d. u. 6 órakor az Ipartestületben. Műsor: 1. Homályban . . . Endrődg Sándortól. Szavalja Szekér Mária. 2. Ballada . . . Vieuxtemps. hegedűn elő­adja dr. Koszteleczky Ede. 3. Beszéd . . . tartja dr. Domanek Pál Henrik szentszéki bíró. 4. a) Odalent a magyar nóta, b) Rákóczi megtérése . . . énekli Bakó József. A zeneszámokat zongorán kiséri Lindl Etelka. Vendégeket szívesen látunk. szarvasmarha 52048, az előző évben ugyan­ennyi, sertés 137.042, az előző évben 144.667, juh 59938, az előző évben 59363. A lóállománynál mutatkozó nagyobb apa­dás arra vezethető vissza, hogy külföldre sok lovat elszállítottak, de az alacsony ló­árak és a magas takarmány árak is ért hetővé teszik a lóállomány csökkenését. Az 1929. év őszén megtartott apaállatvizsgálat alkalmával 296 bika és 191 kan lett el­látva tenyészigazolvánnyal. A vármegyei szabályrendelet alapján azonban figyelembe- véve az üszőknek és teheneknek, valamint a kocáknak a számát, 517 tenyészbikának és 455 tenyészkannak kellene lenni. A közsé­gek, köztenyésztés céljaira, a gazdasági felügyelőség utján állami támogatással 12 darab bikát és 4 kant szereztek be. Tejszövetkezet és tejgyüjtőállomás 23 van a vármegyében. Tejelést ellenőrző kör­zet egy van 335 darab tehénnel. Szarvas- marha és sertéshizlalási hitel és pedig a 100 holdon felüli gazdák részére 38 eset­ben lett folyósítva 668.100 P erejéig. A vármegye szántóföldjeiből búzát ter­melnek 220.000 kát. holdon, árpát 40 000 holdon, zabot 16.000 holdon, tengerit 138.000 holdon, cukorrépát 11.000 holdon, burgonyát 2600 holdon és rozsot 2200 hol­don. De ezenkívül termelnek a vármegyében kendert, cirokot, repcét, ezenkívül hagyma, dinnye, len és kertiveteményeket. A földmi- vesek kezén levő birtokokon, még ha na­gyobb tenedelmü is, csak kivételesen akad jobb gazdálkodás. A vármegyében fagykárosultak segé­lyezése bár szépen volt elgondolva, nem jól sikerült, mert a vetőmagok beszerzése ide­jén volt forgalmi árakkal szemben a beérés után az árak olyan alacsonyak lettek, hogy sok helyen a termést a vetőmag ára felemésztette. Például a köles vetőmag ára volt inétermázsánként 40—60 pengő a termést pedig 10 pengővel sem lehet mm.-ként értékesíteni, a zab ára volt mim­ként 26 pengő, ma 11 pengő, a tengeri volt mm.-ként 30 pengő, ma 11 pengő, a bab beszerzési ára volt 140 pengő, a mai eladási ár 25 pengő. A mezőgazdasági hírszolgálat zavarta­lan volt, mert elegendő megbízható tudó­sító áll rendelkezésre. A gazdasági munká­sok helyzete, az egyoldalú termelés mellett, mindinkább romlik, r ért a mostani terme­lési viszonyok mellett aratásig alig jut mun­kához. A részes aratás pedig azért fogyott meg, mert a földreform során 50 000 kát. hold lett kiosztva, ezek a területek tehát részaratást stb. nem adnak, sőt ezen föl­dek termése még a juttatottaknak sem ad elég munkát és kenyeret. Az éves cselédek helyzete jó, megélhetése biztos, mert fize­tésén kívül van lakása, tüzelője, tehénjárása, téli tartása és sertéslegelője. Meghívó. A Gyulai Munkásotthon Egyesü­let 1930. március hó 23-án délelőtt fél 11 órakor a Wiszt-féle vendéglő nagytermében az alábbi tárgysorozattal tartja meg 1929. évi közgyűlését. Elnöki jelentés. Pénztári és ellenőri jelentés. Fel mentvény megadása, illetve uj vezetőség válasz­tása. Indítványok. A vezetőség kéri a tagokat, hogy pontosan megjelenni szíveskedjenek. Hatá­rozatképtelenség esetén a közgyűlés március 30-án lesz megtartva.

Next

/
Thumbnails
Contents